Ilyés Ferenc báb lesz vagy valódi vezér?

„A pályán harcos voltam, itt is az leszek. De megfontoltan teszem majd a dolgom. Kézilabdázóként is igyekeztem mindenkivel jóban lenni, miközben Szegeden is, Veszprémben is játszottam. Együttműködés nélkül nem lehet, persze nem minden döntés fog tetszeni mindenkinek”

– mondta a Büntető kérdésére első elnöki sajtótájékoztatóján Ilyés Ferenc, akit a Magyar Kézilabda Szövetség tisztújító közgyűlése áprilisban – elődje, Kocsis Máté támogatásával – ellenjelölt nélkül szavazott meg a sportág élére.

Először arról faggattuk, milyen vezetői stílusra számíthatunk tőle, miután a pályán többek között a harcos hozzáállásáért volt rá szüksége a válogatott szövetségi kapitányainak. Még Ljubomir Vranjesnek is, aki már a Tatabányából hívta vissza a bajban lévő nemzeti csapathoz 2018 tavaszán az akkor 37 esztendős balátlövőt.

Ilyés a harcmodorának köszönhetően vezéregyéniségnek is számított, férfiválogatottunk máig utolsó olimpiáján, a 2012-es londoni játékokon Mocsai Lajos szövetségi kapitány felkérésre csapatkapitányként szerepelt. A következő hónapok, évek nagy kérdése, hogy valódi vezetője lesz-e itthon a kézilabdának: irányít vagy irányítják.

Az akadémiák magyar változatáról

Az elmúlt években a világversenyeken váratlan bravúrok és közfelháborodást kiváltó meccsek jellemezték válogatottjainkat, az eredmények alapján évről évre nő a különbség az éremesélyes nemzetek és Magyarország között, feltárva a hazai játékosnevelés, -képzés, -menedzselés válságát. Tegyük hozzá, korosztályos szinten valóban kiváló eredményeket érnek el nemzeti csapataink, ugyanakkor évtizedek óta tudjuk, ezekkel már nem illik dicsekedni, a kirakatban csak elfedik a problémás hátteret. Az utánpótlás-nevelés feladata nem az eredményhajszolás.

Ilyés Ferenc már első elnöki beszédében kitért rá: „A képzőközpontokból, akadémiákból, klubokból olyan játékosok kerüljenek ki, akik megállják a helyüket az NB I-ben és a válogatottban.”

Kérdésünkre később elmondta: a beérésnél látszanak komoly gondok.

„Felnőttszinten nem tudnak úgy odaérni a játékosok, ezért azokat az embereket kell megtalálni, akik ebben tudnak segíteni.”

Befolyásos akadémiáink világában nem lesz könnyű mindehhez hozzányúlni, még úgy sem, hogy a szövetség vezetésében – talán a népharagra is válaszul – egyre többen hangsúlyozzák, hogy bele kell nyúlni az utánpótlásba. Egyelőre mégis lefelé haladunk.

(Forrás: Nemzeti Sport)

Székelyudvarhelyről Szegedre

Ilyés Ferenc ifjúkora, majd a pályafutása reményt jelent, hogy hiteles vezető került a sportág élére, aki vezérré válhat a pályán kívül is. Mélyen belelát a sportágba, megjárta a mennyet és a poklot, a legszélsőségesebb hangulatokat, megtanult önmagért, másokért, egy csapatért, egy nemzetért küzdeni, a pályán pedig rendre bizonyított.

Tizenévesen Szegedre költözve elszakadt erdélyi otthonától, néhány éven belül eljutott magyar válogatottságig egy kiemelten sikeres időszakban, kiérdemelve Skaliczki László bizalmát az athéni olimpiai keretben.

„Miután Magyarországra költöztem, az első egy-két hónap nem volt könnyű – mesélte egy éve a Nemzeti Sportnak, immár a Tatabánya klubmenedzsereként és a határon túli magyar kézilabdázás utánpótlását támogató Együtt növünk fel! alapítvány vezetőjeként. – Aki ismer, tudja, mit jelent nekem Udvarhely. 18 éves koromig minden odakötött. Aztán leérettségiztem, összepakoltam, majd jöttem Szegedre. Megint csak azt mondhatom, hogy az még más világ volt. Nem volt mobiltelefonom, édesanyámmal úgy tudtam beszélni, hogy lementem a sarokra, és a fülkéből felhívtam – a már korábban egyeztetett időpontban. Ám ahogy teltek a hetek, úgy éreztem egyre jobban és jobban magam, mígnem egy nap arra ébredtem, hogy minden rendben van körülöttem.”

A legnagyobb meccsek

Két olimpián is a legjobb négyig jutott a magyar válogatottal, 2004-ben Athénban ott volt az Európa-bajnok németek és az akkoriban nagyon veszélyes dél-koreaiak legyőzésénél, akárcsak 2012-ben Londonban a felemelő, Izland elleni negyeddöntőben. Kulcsembere volt, a 2011-es világ- és a 2012-es Európa-bajnokságon – Nagy László nélkül – hatalmas meccseket nyerő együttesnek; a legnehezebb világversenynek számító Eb-n háromszor került a nemzeti csapattal a legjobb nyolc közé. A 2008-as kontinensbajnokság spanyolok elleni, kulcsfontosságú nyitómeccsén az aranyesélyes ellenfelet megszórva, a hétgólos diadal főszereplője lett.

Három együttessel, a Szegeddel, a Veszprémmel és a Lemgóval is nyert nemzetközi kupát, Mocsai Lajos Veszprémjében – élete formájában – Pérez Carlosszal osztozott a balátlövő poszton, remek első 20 perceket produkálva. Jelen tudásunk szerint 2009. február 8-án mindenkinél közelebbről élte át Marian Cozma tragédiáját, konkrétumokban soha nem beszélt erről a nyilvánosságnak, de a megrázkódtatás hosszú heteken át az arcára volt írva.

229 alkalommal viselte a magyar válogatott mezét (Forrás: Eurosport)

Tiszta lappal indul, figyelmeztető jellel

„Édesanyámnak székelyföldi magyarként esélye sem volt a magyar válogatottban szerepelni. Amikor a 2000-es évek elején Székelyudvarhelyről ide kerültem, kaptam egy óriási lehetőséget (…). Két olimpián is képviselhettem Magyarországot, minél többet vissza akartam adni játékosként, klubvezetőként és mostantól elnökként is ezt szeretném. A kézilabda a mindenem, főállású elnökként dolgozom, hogy mindent átlássak. Gyorsan edzésbe is állok” – mondta első beszédében a Budapesti Kongresszusi Központban.

Az előző évek után felszabadító élménynek számított a hangvétele első sajtótájékoztatóján is, amelyen elmondta:

„Amikor Kocsis Máté bejelentette, hogy nem vállalja az újabb ciklust, megbeszéltem vele, hogy jelentkezem az elnöki tisztségre. Kellett a családom, a feleségem támogatása. A barátaim szerint a habitusomnak, hozzáállásomnak megfelel ez a pozíció. A szövetséget a férfi és női válogatott alapján ítélik meg, aktívan részt akarok venni a csapatok menedzselésében.”

Azzal mindenki tisztában, és Ilyés sem kezeli titokként, hogy a politikai hatalom támogatása nélkül a mai Magyarországon nem válhat elnök senkiből a második legnépszerűbb sportágban. Ilyésnek nem lehettek valódi riválisai, a sportág hívei közül sokan ezért bábként tekintenek rá. Ennek ellenére sokunk számára megkönnyebbülést is hozott a kinevezése.

A sportág és a politika nagy hatalmú urai között rendkívüli nyomás alatt kell majd helytállnia, de rajta múlik, önmaga marad-e, és ha változik, akkor jó irányban teszi-e.

(Forrás: Krónika)

Figyelmeztető jel, hogy 2015-ben elődje – Józsefváros akkori polgármestere, a Fidesz mai frakcióvezetője – is biztatóan indult az első közszereplései során, új elnökként. Majd évről megosztóbb, provokatív szerepet vett fel, politikai vezetőként olyan kijelentéseket tett, amelyek után a sportágban is mindenki rosszul érezhette magát, aki a kormánypárt politikájával, stílusával nem tud azonosulni.

Ilyés Ferencnek azzal is tisztában kell lennie, hogy a 15 millió magyarba azok is beletartoznak, akik kritikusan tekintenek hazánk politikai vezetésének tevékenységére, akik nem a jelenlegi kormánypártra szavaznak – és ezt esetleg még be is merik vallani. Elnökként választhat, a hatalmat szolgálja a kézilabdázással vagy a hatalommal a kézilabdázást.

Kiemelt fotó: Magyar Nemzet