Interjúk
Portrék
Elemzések
Kultúra
VB 2022 VB 2022
VB 2022
VB 2022
Portrek
Portrék
Interjuk
Interjúk
Elemzesek
Elemzések
Kultúra
Kultúra
null
Labdarúgás
2022. 01. 07.

„Lazoviccsal akadtak problémáim, én húztam a rövidebbet” – interjú Asmir Suljiccsal

Author avatar
Elköszönt a Diósgyőrtől a nagy reményekkel szerződtetett Asmir Suljic. A 30 éves bosnyák-magyar támadó mesél a távozása okairól, a korábbi döntéseiről, illetve egyszerre ördögi és angyali énjéről. És még sok minden másról.

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

– Szarajevóban játszva „Az ördög”, más fordításban „A sátán” becenevet akasztották rád. Az ördöngös cseleid miatt? 

– Nagyjából igen. Amikor az FK Sarajevóba kerültem, egy Slaven Belupo elleni edzőmeccsen úgy indítottam, hogy kicseleztem három-négy embert, mire az edzőm megjegyezte, ez a gyerek maga az ördög. Rajtam ragadt, Boszniában azután mindenki úgy nevezett.

 

– Szeretted?

– Az ördög alapvetően nem egy pozitív jelenség, esetemben viszont pozitív jelentést kapott. A karakteremben, a viselkedésemben nincs amúgy semmi ördögi.

 

– Majd arról mindjárt beszélgetünk, vajh’ Diósgyőrben is így gondolják-e, hanem mindig is cselezni szerettél a legjobban?

– Fiatalon kétségkívül abban voltam a legjobb. Ösztönös futballista vagyok, nem egy akadémia, hanem az utca nevelt, csak később, Szarajevóban futballozva kezdtem felismerni, egy-egy játékhelyzetben mi a követendő, mikor kell passzolni és mikor cselezni, hogy hogyan kell helyezkedni. Én addig ha megkaptam a labdát, elindultam vele, függetlenül attól, hányan álltak velem szemben. Ha öten, ötöt igyekeztem kicselezni. A korral és a tapasztalattal változott a játékom, persze nem veszett ki belőle a dribli, és ma is ebben vagyok a legjobb.

 

– Szemben a gyerekkorral, amikor az volt tehát az egyik legfontosabb, hogy hány emberen jutsz át, mi a leglényegesebb neked ma a futballban? Hogy élvezd? Hogy nyerj? Vagy hogy minél több pénzt keress?

– Mindig is csak az számított, hogy élvezzem a focit. Akkor álltam tovább, amikor már nem éreztem jól magam  az aktuális klubomban. Fontos persze nyerni, de annál is lényegesebb a játék élvezete. Sok pénzt vesztettem a karrieremben azért, mert szinte gondolkodás nélkül eligazoltam, ha nem éreztem már jól magam az adott csapatban.

 

Nem a pénz motiválta a lépéseimet. A Diósgyőrtől is azért voltam kénytelen elköszönni, mert a kialakult helyzet miatt nem éreztem jól magam.

 

Ha csak a pénz érdekelne, maradtam volna. Amúgy pedig, ha azelőtt is csak a pénz navigált volna az utamon, most biztos úgy érezném, elveszett tíz év az életemből. Hogy mennyivel jobb lett volna, ha valahol ott játszom, ahol minden nap örömömet lelem a futballban. Nem kell szerencsére emiatt sopánkodnom. A futball után is valami olyannal tervezek foglalkozni, amit szeretek.

 

– Szóval az Újpestet sem a pénz miatt hagytad el egykor?

– Nem. Boszniában három évig havi ötszáz eurót kerestem, Újpesten ennél jócskán többet, és kétségtelen, hogy a Vidiben annál is többet, de nem az motivált, hanem az esély, hogy bajnokságot nyerjek, hogy még magasabb szinten játsszam. Amúgy pedig épp a szintlépést szem előtt tartva úgy volt, a Lech Poznanba szerződöm Újpestről, Lengyelországban akartam folytatni a pályafutásomat, de a két klub között adódott valami probléma, azután jött lehetőségként a Fehérvár. És ha csak az anyagiakat tartom szem előtt, sosem igazolok el Fehérvárról, mert az Olimpijában sem kerestem később többet, ahogy a Wislában sem lett volna nagyobb fizetésem. De bármennyire is jól éreztem magam a Vidiben, Danko Lazoviccsal akadtak problémáim, én húztam a rövidebbet. Az edző meg úgy döntött, nekem kell mennem. 

 

– Mi volt a gond?

– Nem találtuk meg a közös hangot. Lazovics kulcsfigurának számított az öltözőben, de nem csak velem került összetűzésbe. Kovács Zoltán vitt Fehérvárra, vele ma is kiváló a kapcsolatom, Marko Nikolics viszont azt kérte tőle, küldjön el.

 

– Lazovics volt a főnök a Vidiben?

– Ezt így nem jelenteném ki, nem is lenne igaz, ugyanakkor többen nem jöttek ki vele. Én sem. Ezen múlt a távozásom.

 


(X) Piacvezető fogadási kínálat NBI-es mérkőzésekhez! Az Unibeten Immár gólszerzőkre, szögletek számára, lapok számára, de még arra is köthetsz fogadást, hogy melyik játékos kap sárga lapot!


 

– A minap pedig Miskolcot hagytad el. Diósgyőrben a „Suljic, az ördög” más jelentéssel bír, mint egykor Szarajevóban?

– Nem hiszem, mert ha bárki megkérdezi a játékosokat, a szurkolókat, vagy akár a szakmai stáb tagjait, mit gondolnak rólam, szerintem csupa pozitív vélemény születik. A drukkerek azóta is üzengetnek, sajnálatukat kifejezve a távozásom miatt. Benczés Miklós hívott Miskolcra egy éve, hogy segítsek kivívni a bentmaradást. Nagyon sajnálom ma is, hogy nem sikerült többet tennem érte. A nyáron akadtak ajánlataim, de nem akartam a kiesés után cserben hagyni a Diósgyőrt, segíteni akartam a visszajutásban. Kondás Elemér személyében új vezetőedző lett, s én mindjárt az elején éreztem, nem felelek meg neki. Már akkor jeleztem a sportigazgatónak, valamit nem bír bennem. De a futballban van ilyen, előfordul, hogy egy edzőnek más típusú játékosra van szüksége, hogy a stílusom nem egyezik az elképzeléseivel, ezt el kell fogadni.

 

Nem haragszom én senkire, de nem akartam minden hónapban felvenni a fizetésem úgy, hogy nem játszom.

 

Lehet még három-négy jó évem a futballban, szeretném élvezni azt, ami még hátravan. A szezon második felében ráadásul Kondás Elemért igazolták az eredmények, úgyhogy pláne nincs miért berzenkednem. S bár a klub nem akart elküldeni, én nem akartam ilyen körülmények közt maradni. Kértem, bontsuk fel a szerződésem, ez lesz mindenkinek a legjobb. Nem akartam elhagyni Magyarországot, de a futball már csak ilyen kiszámíthatatlan.

 

– Mégis, miért nem kellettél Kondás Elemérnek?

– Nem tudom. Azt éreztem, nem különösebben kedvel. Lehet, a játékstílusom nem tetszett neki. Harmincéves vagyok, nem tíz, az ember azért érzi, ha nem bírják. De lehet, egyszerűen csak más típusú futballista kellett neki. 

 

– Nem beszéltél vele róla?

– Próbáltunk, de soha nem mondta el, mi igazából a gond. Azt mondta, nincs velem problémája, és gondolom, hogy valóban nem utált, nem is vitáztunk soha. Egyszerűen nem volt rám szüksége. Én azonban játszani akartam, mindenkinek úgy volt hát a legjobb, ha elválnak útjaink. 

 

– Pedig álomszerűen indult. Az első meccseden húsz másodperccel a beállásod után győztes gólt rúgtál a Fradinak.

– Igen, az más félszezon volt. Sajnos azonban nem sikerült kivívnunk a bentmaradást, az új edző érkezésével pedig gyökeresen megváltozott a helyzetem. De nálam sokkal jobb futballisták is kerülnek ilyen szituációba, elfogadtam a sorsom.

 

Asmir Suljic 20 másodperccel a beállása után győztes gólt szerzett a Ferencváros otthonában tavaly januárban (Fotó: DVTK)

 

– Mit gondolsz, nehéz lehet Asmir Suljicot kezelni? 

– Egyáltalán nem. Egy valami bánt, az igazságtalanság. Ha azt érzem, valaki nem fair, arra reagálok. De ha őszinték velem az emberek, nincs baj. Nincs is másra szükségem, csak az őszinte szóra. Amikor Horváth Ferenc lett a Vidi edzője, rendre kezdtem, de sorozatban rosszul játszottam. Egy nap odaállt elém: „Szulke, hiszek benned, de szarul játszol. Egy időre le kell ültesselek a padra, és ha majd azt látom, újra formába lendültél, visszaraklak a kezdőbe”. Eltelt három meccs, és újra a kezdőcsapatban szerepelhettem. Őszintségre van mindössze szükségem, és azt meghálálom. Mert amúgy nincs velem baj, nem vagyok rossz arc. Ezt szerintem mindenki megerősítheti. Még Kondás Elemér is azt mondaná, Suljic nem rossz ember. Mindig is kedveltek a körülöttem lévők, a csapataimban rendre én számítottam a mókamesternek.

 

– Az őszinteségen túl mit vársz el az edződtől?

– Semmit. Egyedül azt. Ha azzal áll elém, a gyengébb formád miatt most nem játszol, ám ha úgy dolgozol, visszakerülsz, az nekem elég.

Azok szerintem a legjobb edzők, akik képesek kiváló kapcsolatot kialakítani a játékosokkal. Akik remek pszichológusok. Egy trénernek harminc különböző karaktert kell tudni kezelni, ehhez nagyszerű lélekbúvárnak kell lenni.

Remélem, én is az leszek, egy nap ugyanis szeretném edzőként folytatni. A mai modern világban minden adathoz hozzájutsz, minden edzéselem ismert, szakmailag tökéletesen fel lehet készülni, de ha nem tudsz megfelelően bánni a játékosaiddal, nincs esélyed. Hiába hagyott ki a csapatból Nebojsa Vignjevics vagy Marko Nikolics, ma is szívélyesen el tudok velük beszélgetni.

 

– Nehéz volna elhinni, hogy minden edződért odavoltál.

– Nem is voltam. Henning Berggel nem működött a kettőnk közti kommunikáció, az ő ridegebb stílusa nekem nem igazán imponált. Ellenpólusként említhetem a korábban a Standardot és a Charltont is edző Guy Luzont, ő a Petah Tikvában volt a mesterem. Úgy is kellettem neki, hogy előtte nyolc hónapig nem futballoztam. A Maccabiban viszont mindjárt játszottam, hamar kiderült azonban, az a játékstílus, amelyben kilencven percen át kell rohanni, rengeteget védekezni, nem fekszik nekem.

 

Az edzőm mindennap megkérdezte tőlem, mit tehetne értem, hogy jobb legyek, mire egy idő után kiböktem, inkább tegyen csak a padra, és adjon meccsenként húsz-harminc percet, úgy sokkal inkább a csapat hasznára válok.

 

Tetszett neki az őszinteségem, de nem minden edzőnél jön ez be. Ettől függetlenül mindig elmondtam a véleményem, nem mindig kellett volna. Mégis mindenhonnan jó emlékekkel távoztam.   

 

– Bizonyára vannak olyanok, akik úgy vélik, túl nagy az egód, és ezért nem tudtál igazán sehol gyökeret ereszteni.

– Pedig nincs nagy egóm, önbizalmam viszont igen. Anélkül azonban nem lehet jól teljesíteni. A felelősséget vállalni kell a futballpályán is, különben nem viszed semmire. Mindig volt persze egy határozott játékstílusom, meg mertem húzni a váratlan megoldásokat, de ugyanazok a barátaim, akik húsz éve, nem vágok fel, tudom, honnan jöttem. Szerintem akinek nagy az egója, megváltozik, én megmaradtam ugyanannak az srácnak, aki a kilencvenes években az utcán rúgta a labdát. 

 

– Könnyű gyerekkorod volt?

– Boszniában, a háború utáni években nőttem fel, a szüleim abból a Srebrenicából valók, amelyik a háború szomorú szimbólumává vált. Az apám tanár, ma is, az anyám iskolában takarít, ma is, pedig megtehetnék, hogy nem dolgoznak, el tudnám őket látni. Megmaradtak azonban szorgos embereknek. A ma már Svédországban élő bátyámnak és nekem is megadtak mindent, amit megadhattak. Az apám egyébként ellenezte a futballt. Amikor a bátyám egy kis klubban elkezdett játszani, igyekezett elérni, hogy inkább a tanulásra összpontosítsunk, mi azonban nagyon szerettünk focizni. Eleinte kívülről néztem a bátyámat, de elhívott egyszer egy edzésre, és ottragadtam. A tanulással így sem akadt gond, a középiskolát a suli tíz legjobb diákjának egyikeként fejeztem be, pedig nem szerettem az iskolában dekkolni. Aztán egy tornán kiszúrt magának a Sarajevo, elhívtak két nap próbajátékra. Tizenhét voltam, jó, ha ötven kiló, mi lesz ott velem, tettem fel magamnak a kérdést. Aztán az első edzés után szerződtettek. Így lettem futballista ahelyett, hogy egyetemistává váltam volna, merthogy a jelentkezésem beadtam. Nem mondtam még le azonban arról, hogy egy nap lediplomázzak. 

 

– Az ősszel töltötted be a harmincat. Mit gondolsz, a tehetségedhez méltó karriert futottál be?

– Nem. Ettől függetlenül elégedett vagyok azzal, amit elértem. Mégiscsak az ország legnagyobb klubjában játszhattam Boszniában és Szlovéniában is, két nagy klubban Magyarországon, kár, hogy Lengyelországban nem sikerült ugyanezt megvalósítanom. Hallom, amikor mondják, ezzel a tehetséggel többre kellett volna vinnem, s lehet, hogy így van, meglehet, egy-két rossz döntésemen múlt, bár lehet, inkább a szerencsén. De az élet már csak ilyen.

 

– Mit bánsz a leginkább?

– Nem bánok semmit, mert mindig volt oka a döntéseimnek. A jövőbe meg nem látunk. A Vidiben játszottam, amikor Joan Carrillo hívott a Wislába – nagy klub, erősebb liga, azt gondoltam, érdemes váltani, az előszerződést alá is írtam. Joan személye miatt is jó lépésnek tűnt, de mire eljött a nyár, Joant elküldték, néhány játékos is távozott, én pedig úgy éreztem, mégsem Krakkó lesz a legmegfelelőbb hely. Elmondtam, a megváltozott körülmények közepette nem biztos, hogy úgy tudnék teljesíteni, ahogy várnák, nem is az az edző irányít, aki kiszemelt, elfogadták az érveimet. De az akkori döntést, hogy elhagyom Magyarországot, ma is sajnálom, nem kellett volna.

 

– Pedig remek szezont produkáltál Ljubljanában, ahol Krakkó helyett kikötöttél. Egyetlen idény alatt tizenkét gólpassz, négy gól, szlovén kupagyőzelem. De ott sem maradtál… 

– Pedig valóban fantasztikus szezon volt, sok lett azonban a bizonytalanság: nem lehetett tudni, eladják-e a klubot, hogy ki marad, nem volt már olyan csodás a hangulat. Befutott a Maccabi Haifa ajánlata, és bár mindenben megegyeztünk, az utolsó pillanatban meghiúsult a szerződés.

 

– És mi lesz most?

– Szabadon igazolható vagyok, de már nem sokáig. Napok kérdése, és eldől a sorsom. Mehetnék Dél-Koreába, Japánba vagy Kazahsztánba sok pénzt keresni, de nem hiszem, hogy boldoggá tenne. A következő klubom kiválasztásokor is aszerint döntök, amit a szívem diktál. Az a célom, hogy emlékezzenek rám a drukkerek, hogy azt mondják: „Á, Suljic! Persze, hogy emlékszem rá.” Pénzt lehet itt is, ott is keresni, de azt lehet majd a foci után is, nem ez motivál.

 

– És az, hogy Magyarországon újra bizonyíts?

– Most épp nem. Sajnálom, hogy el kellett jönnöm, Izraelből hazatérve azt gondoltam, Magyarországon fejezem be a karrierem. Most úgy néz ki, mégsem. Persze, ki tudja, merre vet az élet három év múlva. Az én jövőm pláne megjósolhatatlan.

 

Ki lesz az OTP Bank Liga 2021/2022-es gólkirálya?

2,50 – Ádám Martin

4,50 – Nenad Lukics

7,50 – Ryan Mmaee

7,50 – Kenan Kodro

Ezt, és további fogadási lehetőségeket a Sportfogadás/Labdarúgás/USA/MLS/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a magyar bajnokságra az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Kiemelt fotó: Napos oldal magazin/97. adás

-->

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is.

Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.