Ismét jókora hasznot termelt egy csatár eladásával az UD Almería

Az UD Almería egy meglehetősen fiatal klub, hiszen csak 1989-ben alapították, ám ehhez képest már többször is szerepelhetett az élvonalban. Először a 2000-es évek második felében jutott fel, majd az előző évtized közepén is lehúzott két szezont a LaLigában. A 2015-ös kiesés után nagyon rossz helyzetbe került a csapat, a harmadosztályba zuhanás veszélye fenyegette évről évre, de aztán jött a megmentő, aki egy új irányba indította el a klubot, melynek köszönhetően idén már a nyolcadik szezonját kezdheti meg a legmagasabb szinten.

2019. augusztus 2-án vált hivatalossá, hogy a szaúdi miniszter, Turki Al-Sheikh 20 millió euróért megvásárolta a klub részvényeinek 96 százalékát. Az új tulajdonos rögtön kinevezte magát elnöknek, majd hatalmas átalakításokba kezdett. Az egyiptomi Mohamed el Asszit nevezte ki sportigazgatónak, míg az argentin Darío Hernán Drudit az új vezető megfigyelőnek. Előbbi főleg az észak-afrikai közegben volt ismert, mert dolgozott az al-Ahli, a Zamalek és Pyramids csapatainál is, míg a dél-amerikai szakember korábban már megismerkedett a spanyolországi helyzettel, de megjárta Ukrajnát és ő is az egyiptomi klubnál dolgozott kinevezése előtt. A jelentős változások okoztak is némi zavart a klubnál, mert többen a már letárgyalt szerződésekből ki akartak táncolni, edző mondott fel mérkőzés nélkül, de a tulajdonos gazdasági injekciójának köszönhetően minden készen állt egy sikerrel kecsegtető projekt elindításához.

Ennek első lépéseként érkezett nyolcmillió euróért Darwin Núnez. Az akkor 20 éves uruguayi csatár még közel sem volt olyan ismert név, mint manapság. Noha a CA Penarol minden labdarúgó esetében jó ajánlólevés, de az ifjú támadó nem sok mindent tett le korábban az asztalra, ami alapján érthető lett volna egy ekkora összeg kifizetése – ami klubrekordot jelentett, ráadásul tovább értékesítési bónusz is társult hozzá. Núnez mögött egy nem rossz U20-as kontinensviadal és egy világbajnokság állt, illetve az uruguayi szezonnyitó, ahol mesterhármast lőtt.

Az uruguayi támadó Spanyolországban rögtön egy kisebb sérüléssel kezdett, októberig nem is lépett pályára, de később fokozatosan játékba lendült és 30 bajnokin 16 gólt szerzett két assziszt mellett. Ezek után az SL Benfica lecsapott rá 24 millió euróért, majd mikor a Liverpool szerződtette, akkor a százalékok leosztása után kiderült, hogy az Almería egy szezont követően 18,75 millió euróval többért adta el Núnezt, mint amennyiért megszerzete.

Núnez eladása után kellett egy csatár a helyére, aki nem lett más, mint Umar Sadiq. Az akkor 23 esztendő nigériai támadó elég hosszú utat járt be Szerbiáig, ami nem is volt sikeres, de az FK Partizan színeiben remekelt. A belgrádiak 2019 nyarán az AS Romától vették kölcsön, majd miután Sadiq az ősszel 11 gól szerzett, tíz gólpasszt adott, gyorsan kifizették érte a kétmillió eurót. A tavaszi sérülése sem okozott komoly gondot, mert 2020 nyarán ismét termelte a gólokat, így az októberig kitolt átigazolási időszak utolsó napján hatmillió euróért az Almeríához szerződött.

Noha négy fordulóról lekésett, kettőt pedig eltiltás miatt kihagyott, mégis egy 20 gólos idénnyel mutatkozott be, amely során hét előkészítése is volt. A feljutásról ismét lemaradt a klub, de a 2021–2022-es idény során a nigériai csatár ott folytatta, ahol abbahagyta: végül 18 találattal és 12 gólpasszal egyik főszereplője volt a másodosztályú bajnoki címnek. Az élvonalban mindössze három mérkőzés (és két gól) jutott neki az Almería soraiban, majd jött a Real Sociedad és 20 millió eurót fizetett érte, illetve még további hatmilliós bónuszt ajánlott, ami egyelőre a hosszú sérülése miatt nem aktiválódhatott. A vételárból ugyan hárommillió euró a Partizané lett, de így is 11 milliót keresett rajta a klub, miközben Sadiq két idény alatt 43 góllal segítette a csapatot.

A nigériai csatár helyét egy mali támadó vette át, El Bilal Touré. Ő is az az igazolás volt, akit erősen megkérdőjeleztek, akárcsak korábban Núnezt, hiszen bár a francia ligából érkezett, de korábbi teljesítménye alapján nem tűnt olyan játékosnak, akivel pótolni lehetne Sadiqot. A Stade Reims színeiben 68 mérkőzésen kilenc gól és öt assziszt volt a mérlege, ami még úgy sem igazán kiemelkedő, hogy mindez csak 2500 játékpercre alatt jött össze.

Spanyolországban aztán nagyon jól érezte magát Touré, akinek jól állt, hogy főszerepet szánt neki a vezetőedző. 21 mérkőzésen hétszer volt eredményes és két találatot készített elő – de a szimpla adatok közel sem adják vissza, hogy mennyire fontos tagja volt a csapatnak. A tavaszi több mint két hónapos kihagyása ellenére a csapat kiharcolta a bennmaradást. Azonban az új szezonban nem lesz a keret tagja, mert az Atalanta 28 millió eurót fizetett érte, vagyis a 21 esztendős csatár egy év után 20 millióval többért távozott, mint amennyiért érkezett. Az már csak a ráadás, hogy a tárgyalások során hárommillió eurónyi bónuszt és a későbbi értékesítése után 15 százalékos jutalékot is kiharcolt a spanyol klub.

Idén a nyolcmillió euróért véglegesített Luis Suárez lehet az a csatár, aki nagy dolgokat visz véghez Almeríában, bár a kolumbiai támadó már 25 esztendős. A másik jelölt a tavaly nyáron szerződtetett Marko Milovanovics, aki az előző idényben csak kétszer lépett pályára, de a B csapatban elég jól teljesített. 19 éves, azaz ő már jobb jelölt arra, hogy a következő nagy értékű eladása legyen az andalúziai klubnak. Ha pedig nem ők, akkor még a piacról érkezhet valaki – a Lorient-ban játszó Ibrahima Koné (24) nevét lehet olvasni több helyen is –, hiszen most van pénze a klubnak arra, hogy igazoljon egy újabb, később nagy haszonnal eladható csatárt.