Jamal Musiala – hogyan lehet megállítani a németek csodagyerekét?
„Miroslav Klose ültette el bennem, sokkal többet kell dolgoznom labda nélkül ahhoz, hogy felérjek a csúcsra” – mondta nemrégiben Jamal Musiala. Nos, felért. Ami nem jó hír nekünk, magyar drukkereknek, de hát ez az Eb, a legjobbakkal kell megpróbálni felvenni a harcot. Hogy a Bayern zsenijével hogyan lehet, illetve hogy ő maga mit gondol a saját játékáról, arról alább értekezünk.
Így kevéssel a németek elleni csoportmérkőzés előtt aligha bántuk volna, ha Jamal Musiala 2021 elején úgy dönt, az angol válogatottat választja a német helyett, csakhogy az akkor 19 éves futballista úgy határozott, szülőföldjét és édesanyja hazáját részesíti előnyben a szigetországgal szemben, ahol héttől 16 éves koráig nevelkedett, miután családjával Londonba költözött. Édesanyja tanulmányai miatt hagyták el a Frankfurt közeli Fuldát, és költöztek Southamptonba, ahol négy hónapot focizott Musiala azelőtt, hogy kiszúrta volna magának a Chelsea. A londoniak akadémiai szamárlétráján kettesével szelte a lépcsőfokokat, 15 évesen és két hónaposan már a Chelsea U18-as csapatában futballozott. Az angol U-válogatottakban ugyancsak az idősebbek között szerepelt, és egészen az U21-ig viselte a háromoroszlános mezt (az U16-ban két meccs erejéig a németet is magára öltötte), mígnem 2021 februárjában úgy határozott, a Nationalelf lesz az ő mancsaftja.
21 évesen pedig van neki immár 30 válogatott fellépése, három gólja, öt gólpassza, no és övé a 10-es mez.
„Ez volt az álmom – nyilatkozta a minap a The Athleticnek. – Az édesapám mindig azt hajtogatta, ha idősebb leszek, a tízes mezben kell futballoznom. Egyetértettem, mert mindig imádtam Messit, a hátán ezzel a számmal. Megtiszteltetés tízes mezben futballozni a német válogatottban. Ez persze mindig plusz nyomással jár, de hát az a futball természetes velejárója. Ami a posztot illeti, a válogatottban van tulajdonképpen négy tízesünk: rajtam kívül Florian Wirtz, Ilkay Gündogan és Leroy Sané, a helyünket meg váltogatjuk, valamikor a szélről indulunk, máskor középről. Ha beindulok, tudom, hogy érkezhet tőlük a labda, ahogy a franciák elleni felkészülési mérkőzésen Floriantól jött is. Toni Kroos ugyancsak kiugratott, és szabálytalankodtak is velem szemben, de nem akartam elesni, inkább befejezni az akciót. De az Európa-bajnokságon egy ilyen helyzetben elesem.”
Az üzenetet érdemes tehát észben tartanunk, persze előfordul, hogy Musialával szemben nincs más fegyver, csak a kis fault – az a nem mindegy, a pálya melyik részén követi el a védő. A müncheni fenomén mindazonáltal nem felejtette el visszatérő, és az Eb-után mindjárt vissza is vonuló csapattársát méltatni.
„Kroos egy zseni. A közös edzések, az egymás mellett megvívott meccsek, de az ellenfélként lejátszott mérkőzések is meggyőztek a különleges kvalitásairól. A passzai pedig… Nagy öröm vele együtt a pályán lenni, mert éppen oda rúgja a labdát, ahova várom.”
Musiala persze legalább annyira varázslatos játékos, mint veterán csapattársa: a Transfermarkt a világ nyolcadik legértékesebb futballistájaként tartja számon.
16 éves korában cserélte le a Chelsea-t a Bayern Münchenre, 17 évesen és 115 naposan a klub legfiatalabb Bundesliga-játékosává vált, 17 évesen és 205 naposan pedig a legfiatalabb gólszerzőjévé.
„Néhány hónappal korábban még egyáltalán nem gondoltam arra, hogy ennyire fiatalon bemutatkozhatok a felnőtt csapatban. De Hansi Flick a kezdetektől bízott bennem, bátorított, táplálta azzal az önbizalmamat, hogy engedte, azt csináljak a pályán, amit akarok. A Schalke elleni első gólomat úgy két órán keresztül néztem vissza.”
A világjárvány időszakában mutatkozott be, és ha ma már a szurkolói figyelem és reakció élteti is, nem biztos, hogy egy tinédzsernek baj, ha sterilebb körülmények közt debütál.
„Egyáltalán nem – mondta ugyancsak a The Athleticnek. – Szerintem ennél tökéletesebben nem alakulhatott volna a számomra. Egy fiatal így bátrabban játszhat, nincs az a plusz nyomás, amit a szurkolói tömeg zúgolódása helyez rád egy-egy rossz megoldásod után. És akadt még egy fontos tényező: mindössze 68 kiló voltam akkor, elég gebe, így aztán nagyon pontosnak kellett lennem technikailag, hogy meg tudjak élni ezen a szinten. De az mindjárt kiderült, hogy magamra kell pakolnom néhány kiló izmot.”
Hét kilót szedett fel a következő években.
De még mindig csak 21, és ez már a harmadik nagy tornája. Bundesliga- és válogatott meccsekből pedig meglesz neki lassan a 200. Hangsúlyozzuk, 21 évesen! Elképesztő tapasztalat ez, és ha mellérakjuk azt a virtuozitást, ami jellemzi – a 2022-es vb-n Costa Rica ellen 12 sikeres cselt dobott be, ami 1966 óta a legtöbb –, méltán gondolhatjuk, ő lesz a közeljövő (egyik) legnagyobb futballistája.
Ez persze felelősség is, valahol teher – vagy legalábbis igény immár vele szemben, hogy a hazai rendezésű tornán messzire repítse az övéit.
„Érzem, igen, a nagyobb felelősséget. De minden ambiciózus játékos ezt akarja, nem? Hogy felelősséget kelljen vállalnia, legyen egy kis nyomás. Ha topjátákossá akarsz válni, kezelni kell tudni. Én pedig ilyenkor érzem magam a legjobban a gyepen: ha mindenki engem figyel.”
Márpedig őt csodálattal bámulják a futball szerelmesei, mert mindent tud erről a játékról. Az átmenetekben életveszélyes, mert annyira nagy az induló sebessége, és olyan jó területekre fut be, ösztönös cseleivel ugyanakkor a felállt védelemmel szemben is hatékony fegyver, álló helyzetből, kis területen is képes megverni a vetélytársait.
„A kapitánytól megkapom azt a szabadságot a támadóharmadban, amire szükségem van. Ha a jobb oldalon kezdek is, Floriannal tökéletesen érezzük egymást. Ha helyet cserélünk, az is valahogy olyan természetes. Hiába kezdek a jobb oldalon egy meccset, közben gyakorta a balon bukkanok fel.”
Másik kifejezett fegyvere, hogy ha nyomás alatt kapja a labdát, kis helyen kell megtartania vagy lefordulnia vele, ő azt is ragyogóan megoldja.
„Ehhez mindössze az kell, hogy tudjam, hol vannak a többiek, a csapattársaim, illetve az ellenfelek – egyszerűsíti le a kérdést. – Ha lehet, éppen a két ellenfél között igyekszem helyezkedni, de éppen azért nagyon fontos az első érintés, mert a vetélytárs nem mindig feltételezi, hogy szűk területen mindjárt le akarok fordulni. Egy pillanat alatt kell döntened, hogy érdemes-e lefordulni vagy sem. De ha abból sikerül felgyorsulnom, onnan már kevésbé tudnak velem mit kezdeni.”
Adódik is a kérdés: az ördöngösen cselező, kiszámíthatatlan, virtuóz futballistával szemben – akivel a védők mellett a kapusoknak is meggyűlhet a bajuk – mi lehet a recept? Hogyan lehet egy ilyen szenzációs játékost megállítani?
„Abban lehet bízni, hogy miután Musiala még mindig fiatal futballista, a korából fakadóan nem mindig egyenletesen kiváló a teljesítménye, egyszer extra, másszor valamivel szürkébb. A forma ilyenkor még ingadozhat – véli a 108-szoros válogatott Király Gábor. – És lehet, egyesek furcsállni fogják, de az ilyen típusú, ennyire jó képességű játékossal szemben bizonyos szempontból könnyebb a kapus dolga. Mert éppen ezért sokszor kiszámítható, hogy mit csinál. Extrának tűnik, és valahol az is, szerintem azonban inkább csak sokkal gyorsabb, gondolkodásban, cselezésnél, a futásnál is, mint mindenki más, emiatt tűnik ki. Ilyenkor az a fontos, hogy te is gyorsan felismerd a helyzetet, gyors reakcióval válaszolj. De a mi kapusaink nemzetközi szinten védenek, felkészültek erre a szintre.”
Na, most akkor ezt tegyük rendbe. Akit mi kiismerhetetlennek gondolunk, a kapusok szemszögéből valójában nem is az?
„Valahogy úgy. Mert a legnagyobb klasszisok tisztán rúgják meg a labdát, bár kétségtelenül oda rúgják, ahova akarják. De azt nagyjából tudod, hova fogják. Tény, ha igazán precíz valaki, nincs esélyed. Náluk viszont nincs az, hogy eltörik a labdát, hogy nem találják el igazán jól, sután rúgják meg, és nem oda megy, ahova várod. Persze kerülhetsz velük szemben kiszolgáltatott helyzetbe, ott van Christian Eriksen gólja. Átvette a labdát a tizenhatoson belül, csőrrel ütemtelenül beleszúrt, de nem csak belekapált, pontosan így akarta, szélre rúgta ráadásul, ezt sokkal nehezebb védeni, mint egy előkészített lövést.”
Akkor azért tehát mégiscsak van nehézség a virtuózokkal szemben, ezt vallja Bogdán Ádám is, aki 2021-ben a magyar kispadról figyelhette, ahogy Münchenben néhány percre beáll ellenünk Musiala – azóta azért újabb benyomásokat szerezhetett róla.
„Kétségtelen, világszínvonalon cselez, ezért aztán nem ártana minél több embert köré tenni, kiszorítani a tizenhatoson belülről vagy annak környékéről, mert azon belül életveszélyes, simán összehozhat egy tizenegyest, vagy bepattanhat egy lövés. Persze, ha túlzottan rá figyelsz, lepasszolja egy másik zseninek… Azért nehéz ellene kapusként, mert nem tudod, mikor lövi el, el tudja rúgni a lábak közt, de a hosszúra is, fontos nem eldőlni idő előtt. Óriási fegyver az ilyen extra képességű játékos.”
De lehet-e egyáltalán hatástalanítani?
„Szerintem az fontos, hogy ne szorulj be a tizenhatoson belülre, meg kell próbálni azon kívül tartani. Kompaktnak kell maradni védekezésben ahhoz, hogy maradjon esély a bravúrra”
– mondja Bogdán Ádám.
„Amit egy klasszis akar, azt megcsinálja, méghozzá gyorsan, neked is gyorsan kell tehát reagálni – teszi hozzá Király Gábor. – Virgil van Dijk nem feltétlenül csak lábbal veri meg az ellenfeleit, fejben is, azzal, ahogy olvassa a játékot. Apu mesélte mindig, rutinos védőként már tudta, hova vezeti az ellenfél a labdát, mire készül, egy fiatal nehezebb helyzetben van, de a legfontosabb, hogy csapatként működjünk, visszataláljunk a játékunkhoz, a helyes gondolkodáshoz, hogy kisegítsük egymást, úgy pedig megnehezíthetjük a dolgukat.”
Az a baj, hogy Jamal Musiala is meg fogja a miénket…
Az övéi mondták
„Elképesztő potenciál rejtezik benne, ritka az ilyen. A cselezőkészsége szenzációs, a támadójátékot illetően kivételesek a kvalitásai. A befejezésekben is remek. Meghálálja a belé vetett bizalmat. Mindene megvan ahhoz, hogy fantasztikus karriert fusson be.”
– Julian Nagelsmann, német szövetségi kapitány
„Jamal már most rendkívül jó futballista, hamarosan világklasszissá válhat. Sokkal előrébb jár, mint ahol a kora alapján tartania kéne. Számos különböző cselt képes bevetni, kiszámíthatatlan, nagyon dinamikus játékos, a labdakezelése is bámulatos, az első érintései különösen jók. Mindig előre akar játszani, nagyon különleges futballista.”
– Joshua Kimmich, a Bayern és a német válogatott játékosa
„Jamal elég bosszús lehetett az utóbbi hat hónap történései miatt, persze kiváló játékos, hatalmas jövő vár rá. Az a típus, aki kimegy a pályára, játssza a saját játékát, veszettül jól érezve magát a gyepen. Örülhet a német válogatott, hogy van egy ilyen labdarúgója.”
– Timo Werner, az Eb-ről lemaradó válogatott csapattárs
Kiemelt kép: Bagu Blanco / Pressinphoto Sports Agency / Alamy Stock Photo
Szerző
