Játszani szeretne még, ezért elhagyta a szívének legkedvesebb klubot a magyar középpályás

Varga József úgy futballozta végig az elmúlt másfél évtizedet a szemünk előtt, hogy igazán sok kritika nem érhette még a rivális szurkolók részéről sem. Az alapokat a debreceni Olasz Focisuliban kapta meg, ahonnan később több társa is élvonalbeli vagy válogatott játékos lett. Végigjárva a Loki korosztályos csapatait, egy, addigra háromszoros magyar bajnokcsapatban debütált a felnőttek között 2008 októberében. A Kaposváron 1–0-ra megnyert bajnoki előtt meglepetésre a kezdőcsapatba nevezte őt Herczeg András, le sem cserélte, és sokan emlékeznek úgy, hogy a meccs legjobbja a tar középpályás volt. Említést érdemel, hogy akkoriban csapattársának mondhatta többek között Bernáth Csabát, Dombi Tibort, Sándor Tamást, így könnyebbé vált a beilleszkedés számára fiatal, helyi srácként. A győztes bemutatkozás után bent is ragadt a kezdőcsapatban és gyakorlatilag végigjátszotta a bajnokság hátralévő kétharmadát. Alapember lett Debrecen negyedik, 2009-es bajnokcsapatában és valósággal berobbant az NB I-be.

A nemzetközi áttörés

2009 nyarán a Debrecen az európai kupaszereplésnek azzal az álommal veselkedett neki, hogy ezúttal bejut egy csoportkörbe, ám abban talán a legelvakultabb szurkolók sem hittek, hogy ez a Bajnokok Ligája lesz. Pedig az lett. A Debrecen a svéd Kalmar FF ellen kezdte meg európai kupaszereplését és 2–0-ra nyert az Oláh Gábor utcai, ódon stadionban, majd a visszavágón már hat perc után előnybe került, de a vége így is meleg volt, mert a svédek 3–1-re nyertek, ám az akkor még érvényben lévő idegenben lőtt gól szabálya a magyar bajnokot segítette. Tudják, mi a közös a két mérkőzésben? Az, hogy Varga mindkét találkozón gólt lőtt, a svédországi ráadásul eldöntötte a párharcot!

Mivel két sárga lapja miatt eltiltották (az elsőt túlzott gólörömért kapta), nem léphetett pályára a Levadia Tallinn elleni párharc észtországi felvonásán, ám a visszavágón ismét kilencven percet kapott, és segítette a csapatát a második 1–0-s győzelem alkalmával. A sorsolás végül a bolgár Levszki Szófiát állította a DVSC és a Bajnokok Ligája csoportköre közé, és nem Herczeg András csapata tűnt esélyesnek. Az első mérkőzésen kisebb meglepetésre 2–1-re mégis nyert Szófiában a Loki, a Puskás Ferenc Stadionban rendezett visszavágón pedig többek között Varga távoli bombagóljával 2–0-ra, így a Ferencváros után második magyar csapatként kvalifikált a legrangosabb európai kupa csoportkörébe.

Az ekkor 21 éves védekező középpályás tehát úgy szerzett öt selejtezőn három gólt, hogy addig az NB I-ben nemhogy gólja nem volt még, de kapura lövése is alig-alig akadt. Természetesen megnőtt az érdeklődés iránta, a szurkolók abszolút kedvence lett és sokan már a válogatottba követelték, nem is alaptalanul.

A Debrecen egy csoportba került az angol Liverpoollal, az olasz Fiorentinával és a francia Olympique Lyonnal. Ez a trió akkoriban is a labdarúgás legmagasabb szintjét képviselte, így nem csoda, ha a magyar együttesnek a tisztes helytálláson kívül többre nem futotta az erejéből. Az első, angliai meccset ki kellett hagynia sárga lapos eltiltás miatt, de a többi öt találkozót végigrobotolta a rá jellemző fáradhatatlansággal, és a Fiorentina elleni budapesti 3–4 során ő adta a gólpasszt Czvitkovics Péternek a második perces vezető gólt megelőzően.

Természetesen a válogatott meghívó sem maradt el: 2009 őszén debütált a nemzeti csapatban, egy portugáliai, 3–0-ra elveszített világbajnoki selejtezőn kapott hat percet, majd négy nappal később végigjátszotta a csoportgyőztes Dánia ellen 1–0-ra megnyert koppenhágai találkozót. Erwin Koemannál debütált a válogatottban, de Egervári Sándor, Pintér Attila, Dárdai Pál és Szélesi Zoltán is számolt vele a szövetségi kapitányként megadatott hosszabb-rövidebb időszakában, a 2016-os Eb-csapatba azonban már nem került be Bernd Storcknál. Később a belga Georges Leekens is számított a középpályás szolgálataira, ám a belga utolsó mérkőzése (az ausztrálok elleni hazai felkészülési meccs 2–1-es veresége) egyben Vargáé is az lett a nemzeti együttesnél.

Fotó: Vadim Ghirda / Associated Press / Alamy Stock Photo

Külföldi próbálkozások

A nagy munkabírású középpályást 2013 januárjában az akkor a német élvonalban szereplő Greuther Fürth vette kölcsön, ahol Korcsmár Zsolt személyében magyar csapattársa is volt, ám mindössze hat mérkőzésen kapott csak lehetőséget a szezon végén búcsúzó zöld-fehéreknél. A kiesést követően változások mentek végbe a klubnál, Vargát nem marasztalták, így rövid időre visszatért Debrecenbe. Ez az időszak tényleg csak rövid ideig tartott, ugyanis a nyáron ismét továbbállt, az angol másodosztályú Middlesborough kölcsönözte ki a játékjogát és annak ellenére sem igazolták le végleg, hogy alapember lett, amit a 36 Championship-mérkőzése bizonyít, amelynek zömét ráadásul jobb oldali védőként játszotta le.

Magyarországi kitekintések

Két újabb szezont töltött el ezek után a szülővárosában, majd 2016 nyarán, némileg meglepő módon aláírt az akkor már topcsapatnak számító Videotonhoz, ahol nagyobb ambíciókat szövögettek akkoriban, mint Debrecenben. A középpályás két éven át tartozott a piros-kékek kötelékébe, mindkét idényében sokat játszott, tevékeny részese volt Marko Nikolics 2018-as bajnokságot nyerő együttesének. A következő idényt Varga a kezdőcsapatban kezdte, sőt a bolgár Ludogorec elleni Európa-liga-selejtező párharc során oda-vissza végig a pályán volt, ám még a nyár folyamán valamiért partvonalon kívülre szorult. Egy későbbi interjúban a középpályás elmondta, hogy a Vidi szerb edzője egyik napról a másikra eltiltotta az edzések látogatásától, mert elégedetlen volt a hozzáállásával. Ez annak fénytörésében különös, hogy addig meglehetősen sokat játszott. Így tehát szeptember elején szerződést bontott a csapattal annak ellenére, hogy még egy évig érvényes lett volna a megállapodása. A szerződésbontás napján bejelentette őt a szomszédos Puskás Akadémia, ahol azonnal alapember lett. Két évig tartó felcsúti tartózkodása közül az első idény jól sikerült, alapembere, sőt vezére lett a csapatnak és a bennmaradás is összejött, ám később sérülés sérülést követett, a második szezonja így már felejthetőre sikerült. A 2019-2020-as bajnokságban ősszel 9, tavasszal 101 percet tudott a pályán tölteni, így a felek elbúcsúztak egymástól.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Hazatérés

Az ekkor 32 éves középpályás 2020 nyarán – az egyéb lehetőségei ellenére – hazatért, hogy segítsen bajba került gyermekkori klubjának, a Debrecennek, amely finoman szólva is szenvedett a másodosztályban. Többek között Korhut Mihállyal, majd Dzsudzsák Balázzsal együtt öltött újra Loki-mezt és stabilitást adott az NB II-t megnyerő csapatnak. Kondás Elemér, majd később Huszti Szabolcs irányítása alatt is nélkülözhetetlen játékos volt, utóbbinak ráadásul csapattársa volt még Székesfehérváron. Ezt a státuszát megőrizte az NB I-ben is, két idényen át rendszeresen felbukkant a kezdőcsapatban, ám a most futó bajnokság során már nem számolt vele Szrdjan Blagojevics, legalábbis a három bajnoki, amin pályára léphetett, erre utal. A DVSC-vel történő szakítása egyáltalán nem fájdalmas, sőt valószínűleg a klub és a játékos közötti kölcsönös tisztelet miatt ez az elválás könnyű volt. A 35 éves középpályás még játszani szeretne, a Loki pedig nem akar keresztbe tenni annak a játékosnak, aki hosszú ideig példásan szolgálta, ezért fogadták el a kérését és hozzásegítik a veterán közönség-kedvencet pályafutása új szakaszának elkezdéséhez.

Varga József egy olyan korszakban teljesített kiegyensúlyozottan, amelyben minden zavaros volt még a magyar futballban. Valósággal berobbant a kor legjobb csapatába, a címhalmozó Debrecenbe, ahol saját nevelésű játékosként egyre nagyobb hazai és nemzetközi elismertségre tett szert. Itt lett élvonalbeli, majd válogatott játékos. Talán egy kicsivel nagyobb szerencsével megragadhatott volna az angol futball darálójában, az elszántsága és a terhelhetősége abszolút alkalmassá tette erre, különösen, hogy nem is a megszokott posztján számítottak rá. Védekező középpályásként évekig nemigen akadt jobb nála a magyar bajnokságban, de tartós nemzetközi karrier híján esélye sem volt a válogatottban kulcsemberré válnia. A pálya középső részének ura volt, kiváló ütemérzéke és fáradhatatlan robotja kellemetlen volt az ellenfelek számára. Kritikusai leginkább azt teszik szóvá vele kapcsolatban, hogy az előrejátékban és a kapu támadásában kevésbé volt sikeres, de egyrészt szűrőként a labda megszerzése és továbbadása volt a feladata többnyire, nem a támadások szervezése, másrészt egyszer-egyszer így is elsült a lába. Mint említettük, a Bajnokok Ligája-menetelésből gólokkal vette ki a részét, és az MTK ellen egy ízben a szezon gólját is meglőtte.

Négy bajnoki címmel, három kupagyőzelemmel, BL-főtáblával, 34 válogatottsággal és az NB II-ből való feljutással ez egy nagyon szép pályafutás, amihez alighanem a rivális szurkolók is készséggel gratulálnak. A folytatás egyelőre ismeretlen, de a középpályás olyan helyen szeretné folytatni, ahol épp azt a Varga Józsefet keresik, aki lett így közel a harminchathoz. Szeretett klubja visszavárja majd később, ha befejezte a játékos-karrierjét és ennek alighanem így is kell lennie, mert a Debrecent Varga, Vargát pedig a Debrecen nélkül nem érdemes értelmezni.

Kiemelt kép: DVSC búcsúposztjának felhasználásával