Joey Veerman készen áll a következő lépésre

Nyolc körrel a szezon vége előtt az eindhoveni PSV tízpontos előnyben van a címvédő Feyenoorddal szemben, és továbbra is veretlenül áll az élen az Eredivisie tabelláján. Mindössze három döntetlen „csúfítja” a csapat statisztikai lapját, miközben már 23 találkozón arattak győzelmet a bajnoki idényben. A sikeresség egyik kulcsa a vezetőedző, Peter Bosz kinevezése volt, aki kétségtelenül új lendületet tudott adni az együttesnek. A mindent elsöprő támadójáték mellett stabilan tudnak védekezni is. Az előrejátékban kiemelkedik Joey Veerman, akinek nagyon jót tett az, hogy a nyáron érkezett szakmai stábtól a korábbiaknál sokkal komfortosabb feladatokat kap a pályán, és ilyen körülmények között ebben az idényben végre meg is tudta mutatni a benne rejlő képességeket.

A korábbi profi labdarúgóból lett elemző, Kees Kwakman nem győzi dicsérni a középpályást, legutóbb a NOS Voetbal stúdiós műsorában nyilatkozott róla. Állítása szerint ebben az idényben Veerman játéka nélkülözhetetlen a PSV számára, és olyan szintű teljesítményt nyújt, amelyre csak nagyon kevesek képesek.

„Az természetes a labdarúgásban, hogy mindig jönnek és mennek a játékosok, ám az biztos, Veerman nagyon hiányozna a PSV-nek, ha eligazol. Sehol nem találsz a holland pályákon még egy olyan játékost, mint ő, és Európában sincs sok ilyen labdarúgó. Ha megnézzük, hogy Veerman hány lehetőséget teremt egy meccsen, vagy talál megoldást valamire, akkor kimondható, hogy szinte mindig vele kezdődnek a csapat támadásai..”

Egykoron úgy jellemezték a purmerendi születésű középpályást, hogy ő a „szegény ember Frenkie de Jongja”. Amennyire jó összehasonlítási alapot adott Veermannak a Volendamnál és a Heerenveennél mutatott játéka ehhez, ma már kevéssé állja meg a helyét, hiszen a PSV középpályása egészen más irányba indult el. Annak idején a másodosztályban sokkal inkább volt védekező szerepkörben, igaz, a mélységi szervezésére is építettek a volendamiak, ezzel szemben a frízföldiek, majd az eindhoveniek is már érezhetően kevesebb védekező terhet raknak rá. Amikor 2019-ben az élvonalba került, egyre inkább lett ő a középpályán az a „nyolcas”, aki inkább támadóbb szerepkört tölt be, és ez az Eindhovenbe igazolása után még inkább igaz lett rá. Persze még mindig képes azokra a mélységi visszalépésekre, ahonnét a hanyag eleganciájú felpasszokkal vagy ívelésekkel azonnal támadásba dobja a támadószekció tagjait. A mai napig sok hosszú passza van, ám közben stabilizálódott a passzhatékonysága egy jóval magasabb szinten (87,9%).

A labdacipelései továbbra is rendben vannak, képes megtalálni a kis réseket a védelmi láncokban, ahol el tud „surranni”, és ha kell, akkor a cselek, a rávezetések is előhúzhatóak a repertoárjából. A kombinatív játékban is aktív, ezekben a szituációkban szereti a kényszerítőket kihasználni, hogy a sebességét is kamatoztatni tudja. Sokat kommunikál és mutogat, hogy segítse a társakat, mit is szeretne pontosan, és ez adja meg tulajdonképpen annak a bizonyos hasonlítgatásnak az alapját, amellyel az FC Barcelona sztárjával egy lapon említik.

Viszont Veerman esetében a támadásokon belüli kiemelt szerep, az, hogy helyzeteket alakítson ki, vagy épp fejezzen be, sokkal nagyobb hangsúlyt kap. A bal oldali félterületben mozog igazán otthonosan, innen jön tőle a legtöbb boxon belülre juttatott átadás, valamint a védelem mögé betett labdái és a beindulásai is innen eredeztethetőek.

Viszont a Bosz-féle csapatban már sokkal többször tűnik fel a jobb oldalon, így a beadások terén már sokkal jobban megoszlanak az adatai. Ez annak is köszönhető, hogy jobblábasként bátran lehet őt feltolni a szélső szerepébe is, ha a helyzet úgy kívánja egy támadás során.

Kritika a lövések terén érheti, kevés kísérlete van és azok is az alacsony minőségűek. Annak idején a frízföldi időszakában láthattuk, hogy a jobb lábában megvan a kellő erő és a megfelelő technika is. Ezek segítségével rendre tudott veszélyeztetni, a 14-es zónából és a bal oldali félterületből kísérletezett előszeretettel, manapság viszont azt lehet elmondani róla, hogy akkor is passzolni akar, amikor már nem kellene. A meccsenkénti 1,76 lövés nem elégséges egy domináns focit játszó csapatban tőle, az pedig rémes, hogy 36%-ban talál csak kaput.

Viszont itt van a labda nélküli játék, és ezen a területen olyan szintű fejlődésen ment át az első élvonalbeli idényéhez képest, amire joggal lehet büszke. Bosz együttesében a vissza- és a letámadásban van fontos szerepe, a labda nélküli statisztikái javarészt ezen időszakban jönnek össze. Látványos, hogy manapság már remekül használja a fedezőárnyékát és sokkal jobban időzíti a közbeavatkozásokat, melyek ebből adódóan nagyobb hatékonyságot is eredményeznek számára a védekező párharcok során. Jelentős mértékben emelkedtek a mutatói a labdaszerzések, illetve az ellenfelek hibára kényszerítése terén, a jelenlegi szezonban már úgy beszélhetünk róla, mint a holland élvonal egyik legjobb előrefelé védekező középpályása.

Mindent egybevetve elmondhatjuk, Joey Veerman egy, a számára megfelelő rendszerben működő csapatban bármikor képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Ráadásul, ha egy kicsit dolgozna az edzővel, a stábbal azon, hogyan lehetne veszélyesebb a kapura, akkor az még egy dimenziót megnyithatna a játékában. A képességei, a kora, a tapasztalata és persze a munkabírása mind-mind ideálissá teszik arra, hogy egy topligás együttesbe igazoljon, mely lehetőség szerint a Bajnokok Ligájában is szerepel, vagy legalább harcban lesz az elitben való indulás jogáért. Nem lesz olcsó mulatság megszerezni a játékjogát, mert még több mint két év hátra van a szerződéséből, ám 25 évesen azért nem tartozik majd a megfizethetetlen kategóriába. Akár még olasz csapatok is esélyesek az elcsábítására, ami azért érdekes, mert korábban egy interjúban volt egy elszólása, hogy a kedvenc bajnoksága a Serie A.

Kiemelt kép: Peter Lous / Orange Pictures / DPA / Alamy Stock Photo