Jürgen Klopp búcsúja, regnálása, hagyatéka, és minden, ami e mögött van

„Mindig mindent beleadtam a munkámba. Rá kellett azonban jönnöm, hogy az én erőforrásaim sem kimeríthetetlenek. Ezért aztán úgy döntöttem, inkább belepasszírozok mindent, amim csak van ebbe a szezonba, majd 24 év után pihenek. Vagy abbahagyom, ki tudja? Alaposan átgondoltam a dolgot, és úgy érzem, ez a helyes döntés. Az edzői képességeim meghatározója az energiám és az emberi kapcsolatok kezelése. Ettől váltam ezzé a menedzserré, ennek hiányában viszont nem tudok ugyanaz a tréner lenni.”

Jürgen Klopp alighanem az egész futballszerető világot megdöbbentő döntése, miszerint megállapodása lejárta előtt két évvel, már a nyáron elhagyja Liverpoolt, és (egy időre legalábbis) felhagy az edzősködéssel, a klub szurkolóit annál is inkább letaglózta, pláne, hogy egy olyan szezonban vetítette előre közelgő búcsúját, amelyik a trófeagyűjtés és egy újabb sikeres liverpooli dinasztia ígéretét hordozza. Csakhogy pont ezért lépett most, és nem mondjuk az elmúlt nyáron, amikor a Liverpool szintjén gyenge szezon után aligha keltett volna olyan elképedést távozása. Csak hát ő nem az a típus, aki másra hagyja a mosást.

Miután nekilátott a „Liverpool 2.0” megtervezésének, és az az eredmények, valamint a játék alapján is jóval sikeresebbnek mutatkozott, mint azt bárki remélte volna, nyugodt szívvel hozhatta meg döntését. Még novemberben.

Azóta azonban leszívta energiáit egy elég strapás szezon, egy alapos renoválás, és alighanem tőrt döfött a szívébe az egy-egy hajszállal elveszített újabb BL-döntő és „bajnoki finálé” a Manchester Cityvel szemben (mindkettő 2022-ből).

Úgyhogy miután sínre tette a Liverpoolt, novemberben tárcsázta főnökét, a klubot tulajdonló FSG elnökét, Mike Gordont. A prezidentet, ahogyan a hierarchiában nálánál is magasabban helyezkedő John W. Henryt és Tom Wernert szintén, letaglózta a hír. De nem akarták egyből világgá kürtölni. Tán még mindig titokként őriznék, ha rajtuk múlt volna, Klopp viszont nem bírta tovább magában tartani. Úgy érezte, muszáj a döntését a stábjának, játékosainak, a szurkolóknak megtudniuk.

Az interjút, amiben kifejti távozása okait, még csütörtök este, teljes titokban rögzítették Liverpoolban. Klopp másnap reggel előbb a munkatársait értesítette az edzői irodában, aztán a játékosokat az öltözőben. Mindenki megdöbbent, a The Athletic beszámolója szerint egyes stábtagok elsírták magukat, a futballisták közül volt, aki úgy vélte, ez lesz akkor a csapat Last Dance-e, a la Michael Jordan. Klopp a játékosok előtt azzal viccelt, az egész az ő hibájuk, mert az újjáalakított csapat a vártnál sokkal gyorsabban jutott el egy igen magas szintre, így lelkiismeretfurdalás nélkül adhatja tovább a marsallbotot. De képes lesz-e azzal bárki ugyanúgy bánni?

Az a rossz hírünk ugyanis, hogy olyan edzőt, mint Klopp, nem minden bokorban találni. Sőt! A világ legszűkebb elitjének a tagja, alighanem a legjobb három egyike, pótolni iszonyatosan nehéz. Az egyetemes labdarúgás szintjén ugyancsak, elvégre iskolateremtő azzal a kíméletlen letámadáson alapuló, brutálisan intenzív, a védekezést magasra feltoló futballal, ami valamennyi csapatát jellemezte. (Amit persze mások is alkalmaztak már, és Klopp sosem felejtette el soha megjegyezni, mennyire hatott rá a volt mainzi Wolfgang Frank, illetve az AC Milanból világverő együttest faragó Arrigo Sacchi.) S bár sokan akarnak hasonló játékot alkotni, ahhoz, hogy sikerüljön, kell egy s más: a trénernek maga mögé kell tudni állítani tanítványait, elérni, hogy higgyenek benne, hogy a falon is átmenjenek érte, illetve a győzelem reményében, magával kell ragadnia őket – ez a legnehezebb része az edzői hivatásnak, mert az elméleti tudás sokak fejében ott lapul, de hogy azt sikeresen át tudja adni, ahhoz különleges képesség kell, mondhatni az, ami elválasztja a jó edzőt a zseniálistól. Klopp márpedig zseniális.

Klopp számai

Mérkőzés: 466. Győzelem: 283. Döntetlen 105. Vereség: 78. Szerzett gól: 972. Kapott gól: 469. Győzelmi arány: 60,7 százalék.

– 60,7 százalékos győzelmi mutatóval a Liverpool történetében egyetlen más edző sem bír azok közül, akik legalább 50 mérkőzésen ültek a csapat kispadján.

– Klopp érkezése óta a Liverpool gyűjtötte a második legtöbb pontot a Premier League-ben, 671-et, a Manchester City után (716), megelőzve a harmadik Tottenham Hotspurt (583).

– Zsinórban 18 győzelmet számláló szériájával a PL történetében csak a Manchester City tud versenyezni.

– 44 meccset számláló veretlenségi sorozatánál csak az Arsenal hozott össze jobbat a PL történetében (49).

Mert lehet szeretni a roppant taktikus, másodszándékú Mourinho- vagy Conte-féle focit – nem mindig voltak ők persze ilyen óvatosak –, a labdarúgást az olyan trénerek mozdítják előre, mint Klopp, Josep Guardiola vagy Roberto De Zerbi. Általuk fejlődik csak igazán.

Az sem véletlen, hogy Klopp hét évet tudott eltölteni Dortmundban, majdnem kilencet Liverpoolban, hogy Guardiola immár a hetedik éve igyekszik a csúcson tartani a Manchester Cityt. Ahhoz ugyanis, hogy ennyi ideig legyél egy helyen, hogy évekig el bírják viselni a pofádat a futballisták, pozitív, támadószellemű, a labdát fókuszba állító, azt birtokolni igyekvő, azzal, és nem az ellen játszani akaró csapatra és felfogásra van szükség. Hosszú távon másként nem megy. Elvégre minden gyerek a labdát imádva kezd el játszani, amit felnőttként el lehet ugyan venni tőle, de csak ideig-óráig. Lehetsz sikeres egy-egy szezonban, lehet nagy diadalokat aratni a kontrajátékkal is – ahogy a nevezett portugál és olasz mesternek sikerült is –, dinasztiát építeni viszont szinte lehetetlen. Még ha kivételt itt is találni – lásd Atlético Madrid és Diego Simeone. A klubjukkal szinte eggyé váló korszakos trénerek azonban valahol mind pozitív és progresszív futballt teremtettek, mint Alex Ferguson vagy Arsene Wenger. A sorba illő Klopp (és persze Guardiola) elhitette mindenkivel a Premier League-ben, így is lehet nyerni, amire tán szüksége is volt a ligának a Chelsea (2015, José Mourinho), a Leicester (2016, Claudio Ranieri) és megint a Chelsea (2017, Antonio Conte) bajnoki diadala után.

A Liverpoolnak meg Kloppra volt szüksége 2015-ben, amikor a Rodgers-projekt befuccsolni látszott. Az amerikai elöljárókat – akik amúgy Carlo Ancelottit gondolták első számú jelöltnek – lenyűgözte Klopp karizmatikus egyénisége, a liverpooli elnök Tom Werner az akkori bostoni beszélgetésre is utalva, illetve a későbbi tapasztalatai alapján jegyezte meg: „Klopp vezetői képességeit megfigyelve mondhatom, a világ bármelyik nagyvállalatát irányíthatná vezérigazgatóként.”

(Forrás: Liverpool.com)

Mit is mondott Klopp? Az energikussága, és azon képessége, ahogyan emberi kapcsolatokat teremt, azaz ahogyan hatni tud a játékosaira képezi edzői létének velejét, s ha ebből veszít, ha ehhez nincs már elég ereje, energiája, muníciója, biztosan nem képes ugyanazokat a sikereket szállítani.

Nemcsak a játékosainak adott amúgy szárnyakat, a klub csalódott szurkolóinak szintén. „A kétkedőkből hívőket igyekszem faragni” – mondta bemutatkozó sajtótájékoztatóján, nem vallási értelemben. Hanem hogy az 1990-óta tartó bajnoki kudarcsorozatba belefásuló, addig elkényeztetett, de azóta egyetlen bajnoki címet sem ünneplő drukkerek elhiggyék, valami készül az Anfielden, hogy bizony érdemes arra a vonatra felszállni, amelyiknek Klopp a masinisztája.

Ő pedig elég gyorsan maga mögé állította a város vörös felét, no meg a sok millió Liverpool-szurkolót szerte a világban. Talán csak Bill Shankly és Kenny Dalglish örvendett akkora szeretetnek az Anfield környékén, mint a német, akinek bizony kultusza lett Liverpoolban – egyebek mellett pubot, vendégházat neveztek el róla, falfestmények bálványozzák. Kellett hozzá az egyénisége, a másokat inspiráló gondolatisága és habitusa, a mindenkit elbűvölő futball, no meg a sikerek: a 2019-es BL-győzelem, a 30 év után, 2020-ban utcahosszal megnyert bajnoki arany, a két hazai kupagyőzelem 2022-ből, de a másik két BL-döntő, a bemutatkozó évének Európa-liga-fináléja, valamint az őrült versenyfutás, amit a Manchester Cityvel folytatott a Liverpool 2019-ben és 2022-ben. A két gigász csatája sporttörténelmi párharccá nemesedett, még jobbá téve mindkét együttest.

„Igen, eléggé sokkolt – felelte Guardiola azután, hogy megkérdezték tőle, megdöbbentette-e Klopp váratlan bejelentése. – Elképesztően jó edző, és bár nem ismerem olyan közelről, a benyomásaim alapján azt mondhatom, nagyszerű ember. Kicsit olyan, mintha részben minket is itthagyna, elvégre a Liverpoollal vívtuk a legnagyobb csatákat a bajnoki címért. Amiatt viszont örülök, hogy így azért valamivel jobban alszom majd a Liverpool elleni meccsek előtt. Minden jót kívánok neki. Lehet, magának sem vallja be egyelőre, de valamilyen formában úgyis visszatér a futballba. Ugyanakkor tudom, mit érez, én is iszonyatosan elfáradtam Barcelonában. Minden edző együtt tud vele érezni.”

Lehet, hogy korábban is visszatér, mint gondolnánk? Vagy el sem megy netán? Alex Ferguson a 2001–2002-es szezon közben bejelentette, az idény végén abbahagyja az edzősködést, de meggondolta magát, és mégiscsak folytatta. (Csak a rend kedvéért, Sir Alex további 11 évig húzta, fantasztikus sikereket aratva.)

„Velem ez nem történik meg – felelte a kérdésre válaszolva Klopp – De nem is gondoltam még arra, mi lesz ezután az idény után. Nem volt rá időm. Az biztos, hogy egy évig se klubot, se válogatottat nem irányítok. Azt pedig megígérhetem, hogy másik angol klubot sosem fogok. Akkor sem, ha nem lesz már mit ennem. Most azonban még itt vagyok, száz százalékig elkötelezetten a projekt mellett. Nagyon sok dolgunk van még ugyanis ebben a szezonban, és én mindent meg akarok nyerni. De ha sikerülne, az sem tántorítana el az elhatározásomtól. Ahogyan az sem, ha egyetlen trófeát sem tudnánk begyűjteni.”

Az Isten mentse meg az ellenfeleket az igen elszánt Klopptól, mondhatnánk az eddigi tapasztalataink alapján, amúgy meg tényleg: képzeljük csak el, milyen odaadással, mennyire ambiciózusan, micsoda győzelmi vágytól hajtva csinálja majd végig az utolsó négy hónapot. S tudva, hogyan képes fanatizálni az övéit, nemkülönben a szurkolókat, ez bizony a riválisokat sok jóval nem kecsegteti. Minden bizonnyal az eddigieknél is akaratosabb, elszántabb, sikeréhesebb Liverpool játssza végig az idényt, emiatt aztán máris dörzsölhetik a tenyerüket rajongói.

No de mi lesz azután? Ki követheti a németet a kispadon? Nyilván nagy esélyes a Bayer Leverkusennel pazarul szereplő, a Liverpoolhoz ezer szállal kötődő Xabi Alonso. Biztosan szeretnék az Anfielden De Zerbit, a Tottenhamben Kloppéhoz hasonló forradalomba kezdett Ange Postecoglou ugyancsak szerepel a bukik listáján, a német válogatottat szerződése szerint az Eb végéig irányító Julian Nagelsmann szintén. De beleszól-e Klopp az edzőválasztásba?

„Nagyon sok ember dolgozik itt egyetlen célért, vagyis hogy segítsen megtalálni a Liverpool szempontjából tökéletes megoldást. Nem hiányzik nekik, hogy egy ilyen öregember tanácsokat osztogasson.”

Az utód kiléte tehát kérdőjeles, egy valami biztos: egy éra véget ér májusban, egy nem akármilyen liverpooli korszak. S ahogyan azt Billy Hogan vezérigazgató is megjegyezte, amikor Klopp becsekkolt az Anfieldre, azt ígérte, ha egy nap elhagyja a klubot, az biztosan sokkal jobb állapotban lesz, mint érkezésekor.

Ebben is igaza volt.

Kiemelt fotó: Sky Sports