Kameruni focista és röplabdázó az NBA szupersztárja – Joel Embiid története

A nyúlánk gimnazista

Joel a mentora, Mbah a Moute korábbi középiskolájában, a Montverde Academyben kezdte amerikai karrierjét, de a kevés játéklehetőség miatt már egy év után átment egy másik, Floridában található katolikus gimnáziumba, a Rock Schoolba. Itt már tehetségéhez méltó játékperceket kapott, amit 13 pont, 9,7 lepattanó és 1,9 blokk átlaggal hálált meg. Ennél is fontosabbnak bizonyult, hogy testfelépítése és hihetetlen sebessége miatt úgynevezett ötcsillagos, csak a legtehetségesebb középiskolás játékosoknak járó értékelést kapott a híres Rivals.com-tól.

Jordan Classic, Nike Hoop Summit, egyetemi ajánlatok

Embiid 2013-ban részt vett a két legnevesebb, a legjobb középiskolás játékosokat felvonultató bemutatómérkőzésen, a Jordan Classicon és a Nike Hoop Summiton is. Faultproblémák limitálták a játékidejét, de arról mindenkit meggyőzött, hogy a benne rejlő potenciál nagyon is valós.

Erős akcentussal, de Embiid már itt is egészen jól beszélt angolul, ami segítette a fejlődését

Embiid az egyik legnépszerűbb tehetségnek számított az egyetemi toborzás során, ajánlatot tett neki többek között a Louisville, az Ohio State, de Dwyane Wade korábbi almamátere, a Marquette is, a sornak pedig itt még korántsem volt vége. A leszűkített listán végül a Florida State, a Texas State és Kansas State szerepelt a gigászok közül, ő pedig a Jayhawks csapatát (Kansas) választotta, hogy Bruce Weber kezei alatt játszhasson. Érdekesség, hogy Weber idén március 10-én, pontosan egy évtized után mondott le posztjáról.



Ami a középiskolában igaz volt rá, hogy gyorsabb és erősebb a posztján lévő játékosoknál, annak ellenére, hogy hasonló vagy még jobb testmérettel rendelkezik, nem változott meg az egyetemen töltött év alatt sem.

Embiid domináns játékot nyújtott, 11,2 pontot, 8,1 lepattanót, és 2,6 blokkot átlagolt, meccsenként mindössze 23 perc játékidő alatt. A Kansas meglepetésre kikapott a Stanfordtól abban az évben, Embiid ennek ellenére – csapattársával, a későbbi 1/1-es kiválasztottal, Andrew Wigginsszel egyetemben – joggal pályázhatott a draft első néhány helyére.

Egy kész játékos az egyetemen, technikás játék a festékben, elit védekezés

Univerzális atléták

Embiiddel kapcsolatban rendkívül fontos megemlíteni a korai képzés szerepét, nála ez azonban kicsit másképp zajlott le, mint kortársainál. Mivel rendkívül későn ragadott kosárlabdát (15 éves korában), esetében az itt hasznosítható tudás más sportágakból jött. Szinte egyöntetű vélemény a szakértők között, hogy előnyben lehetnek azok a sportolók, akik több sportot is kipróbálnak gyerekkorukban.

Vannak kivételek, mint a tenisz, amit négy-öt évesen már szinte kötelező elkezdeni ahhoz, hogy később valaki klasszissá válhasson, de a labdajátékok jelentős részénél nem akadály, sőt segíthet a sokoldalú előmenetel.

Embiid kivételes lábmunkáját sokan focista múltjának tulajdonítják, a ruganyosság és atletikus képességek fejlesztésében pedig a röplabda segített neki. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kivételes genetikát, ha Joel nem nő meg 213 centiméterre, nem biztos, hogy ma ismernénk a nevét.

JoJo az NBA-játékos

Embiid az első meccseitől kezdve képes a játékot védekezésben és támadásban is pozitívan befolyásolni, ezekre a meccsekre az NBA-ben azonban több mint két évet kellett várni! Hiába választották őt ki a 2014-es draft harmadik helyén, a 2014–2015-ös és a 2015–2016-os szezont is teljes egészében ki kellett hagynia, makacs lábsérülései miatt. Ezek a sérülések az első hivatalos, újoncévének számító szezonban is hátráltatták, ahol csak 31 mérkőzésen tudott pályára lépni, de az mindenki számára világossá vált, amikor Joel Embiid pályán van, klasszis teljesítményre képes.

Az első szezonjában látott teljesítmény később top 10, majd 2019-re már top 5 szintet jelentett, hogy aztán az előző és a mostani szezonra személyében már az NBA egyik legjobb játékosát köszönthessünk. A fejlődés egyértelműen látszik a statisztikákban is.

Triplák, duplázások elleni megoldások, passzjáték

Az újoncként nyújtott átlagot (20 pont, 8 lepattanó, 2 gólpassz, 2,5 blokk) a legtöbb magasember karrierje legjobb szezonjaként is elfogadná, számára azonban ez csak a kezdet volt. Bár fizikai állapota időnként hullámzónak bizonyult, nem mindig érkezett meg tökéletes kondiban a nyári felkészülésre, azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy hasonlóan a legnagyobbakhoz, minden egyes szezonra hozzáadott valamit a játékához. A triplája már az első évére megérkezett, de azt se a szél hordta össze.

Az, hogy Embiidet kiváló dobóként ismertük meg az első pályán töltött NBA-perceitől kezdve, nagyban köszönhető az egyetemi év utáni szünetnek, ahol látva a liga új trendjeit, és a tripla rohamosan növekvő jelentőségét, Embiid pontosan tudta min kell dolgoznia, amint azt a rehabilitáció lehetővé tette számára.

A Kansasben látott, elsősorban a festékben domináló center sokoldalú támadójátékával kopogtatott, mit kopogtatott, rúgta be az NBA ajtaját, 36,7%-kal dobva a triplát. Ami már akkor igazán dominánssá tette őt azonban, az a hihetetlen érzék, amivel szabálytalanságokat tud kiharcolni. Ennek a receptnek a főbb alapanyagai: hihetetlen lábmunka, fizikai erő, agresszivitás. Ezeknek köszönhette, hogy szinte azonnal a liga legtöbb faultot kiharcoló centerévé vált, amelyre azóta még inkább rá tudott erősíteni.

All-NBA második ötösök, majd az MVP-cím várományosa

Ahogy általában a korszakos játékosokra jellemző, Embiid fejlődésének második szakasza már nem az új vívmányok feltalálásáról szólt, hanem a kifinomult repertoár továbbfejlesztéséről. Ha valaki mindent tud, az nehezen fog új dolgokat tanulni, a különböző területekre érvényes tudását azonban képes lehet még jobban elmélyíteni. Ezt láthatjuk Embiidnél is, aki 25. és a nemrég betöltött 28. életéve között még kiegyensúlyozottabb, még jobb játékossá vált.

Jobban dobja a középtávolikat, jobban passzol ki a duplázásokból, még egy kicsit agresszívebben, jó értelemben vett pofátlansággal vadássza a faultokat a ráállított játékosoktól. Ami talán azonban a leginkább szembetűnő változás, pont azért, mert korábban a játékának talán egyetlen gyengéje volt, hogy többször találja meg társait gólpasszal, rádadásul kevesebbszer adja el a labdát, mint valaha. Ez egészen komoly fegyvertény annak fényében, hogy az elhasznált labdabirtoklásokat tekintve soha nem volt ennyire elfoglalt.

None

Jó kezekbe kerülhet az MVP

Joel Embiid különlegesen domináns játékos, aki ráadásul humorával és karizmájával a pályán kívül is egy jelenség. Ha igazolja a fogadóirodák esélyszámait, a már kétszeres MVP Giannis Antetokounmpo és a tavalyi győztes Nikola Jokics után méltán fog újra külföldi koslárlabdázóhoz kerülni a legértékesebb játékosnak járó trófea, ezúttal egy kameruni srác személyében.

Kiemelt fotó: Getty Images