Kanadai vagy szlovák játékossal kezdi meg az újjáépülést a Montreal Canadiens?

A 2022-es draftosztály nem ad korszakos zsenit, cserébe igen mély. Ilyenkor vakarhatja igazán az a klubvezető a fejét, amelyik elsőként választhat. Idén a tavalyi Stanley-döntő után teljesen szétesett Montreal Canadiens választhat elsőként péntek hajnalban, amely több úton is elindulhat az újjáépülés hosszú és rögös útján.

Hogyha a legtutibbat szeretné: Shane Wright, C, Kingston Frontenacs (OHL)

Wright talán az idei draft legkészebb játékosa, aki ugyan minden fontos képességgel, tudással rendelkezik, ami szükséges ahhoz, hogy megállja a helyét a profik között, de a játékában nincs semmi különleges, amivel igazán magára irányítaná a reflektorfényt. Legalábbis első ránézésre.

Ha viszont eltekintünk a kanadai táblázattól és inkább a felvételekre támaszkodunk, akkor már érthetőbb, hogy miért is ő lehet az 1/1-es. Nem feltétlen a hihetetlen produktivitása vagy a kapu előtti hatékonysága emeli őt erre a polcra – a 2002-es draft óta ő lehet a legkevesebb OHL-ben szerzett ponttal kiválasztott 1/1-es – hanem a helyezkedése, játékolvasása, játékintelligenciája és a kétirányú játéka.

Felállt védekezés esetében jól zárja a passzsávokat, korongszerzés után egyből indítja a támadást. Az üres területekre történő bemozgásával nemcsak a korongkihozataloknál játszik fontos szerepet, hanem a támadóharmadban is a második hullámban érkezve rengeteg kettő az egy elleni játék jön ki rá. A legnagyobb veszélyt a magas slotból, akár a jobb, akár a bal szélről befelé korcsolyázva jelenti az ellenfél kapujára. Öt az öt elleni szituációkban a játékában rendre visszatérő elem, hogy a támadóharmadban a baloldal túltöltése következtében ő visszamozog a kék vonalra, majd egy onnan leadott lövés után tör be a kapu előtti területre, ahol a második szándékú helyzetkialakítás során folyamatosan megjátszhatóvá válik.

A korongkihozataloknál a visszamozgásaival folyamatosan plusz passzopciót jelent a bekkek számára, és a középső harmadban is mindig a korongot birtokló társ felé korcsolyázik, így szándékosan szűkítve a területet, ezzel is olyan mederbe terelve a játékot, ahol igazán érvényesül a kimagasló passzolási képessége. Nyomás alatt is rendre jó döntéseket hoz, gyorsan és pontosan szabadul a korongtól, jól használja a palánkot is. De ezeket a képességeket nemcsak a védőharmadban hasznosíthatja, hanem a támadóharmadban történő forgások során is, ezzel jelentősen meghosszabbítva az ellenfél zónájában eltöltött minőségi időt, de természetesen emberelőnyben is nagy szerepet kaphat ennek köszönhetően.

Nem ő lesz majd az a játékos, aki a legtöbb kontrollált korongkihozatalt és támadóharmadba való bejuttatást hozza csapaton belül, de átadásaival és a támadások súlypontjának gyors áthelyezésével a társai előtt területet nyit. Vagy pusztán a korong előtti keresztmozgásaival vonzza be az őt felvenni igyekvő ellenfelet, ami által megnyit egy hatalmas területet a korongot cipelő társa előtt, aki vagy beviszi erre a területre és kapura lő, vagy az ezen a zónán vezető passzsávon keresztül játssza meg túloldali társát. A védők kapu felé terelése a korong nélkül sok U18-as játékos játékában megjelenik, de ennyire tudatosan kevesen használják ezt.

Shane Wright védekezésben és támadásban is új csapata hasznára lesz (Forrás: NHL.com)

Wrightnak mindene megvan ahhoz, hogy egy stabil center legyen rövid időn belül új csapata második sorában – ezt mi sem támasztja jobban alá, minthogy több külföldi szakértő is a következő Patrice Bergeront (liga történetének legjobb védekező csatára, ötszörös Selke-győztes) látja benne. És pont emiatt inkább egy shutdown csatárként vagy kétirányú játékosként képzelhető el, mintsem szupersztár centerként. Ahhoz egyszerűen még időre van szüksége: kapáslövése gyakorlatilag nincsen és a kapu előtti hatékonysága is hagy még kívánnivalót maga után. Kérdés, hogy Montrealban megkapja-e a szükséges időt ezek fejlesztésére vagy a híresen toxikus közeg őt is gyorsan felemészti majd, miután az elvárások nem vágnak egybe a realitással.

Hogyha a hájpvonatra ülne fel: Juraj Slafkovsky, LW, TPS (Liiga)

Kétségkívül a legnagyobb előrelépést a kezdeti rangsorokhoz képest a szlovák csatár produkálta. Slafkovskyról már korábban is lehetett tudni, hogy NHL-szintű tehetség, hiszen a különböző korosztályos bajnokságokban is rendre eredményes volt. De az igazi áttörést számára az idei olimpia hozta meg. Az ő vezetésével Szlovákia bronzérmet szerzett az ötkarikás játékokon, Slafkovskyt pedig a torna legértékesebb játékosának is megválasztották. Innentől kezdve pedig stabilan ott volt a neve az idei drafton elérhető két-három legjobb játékos között. Első felnőttszezonjában a TPS tagjaként finn bajnoki döntőt játszott, a rájátszásban 18 mérkőzésen két gólt és hét gólpasszt jegyezve, míg a világbajnokságon is pont/meccs átlag fölött zárt nyolc találkozón szerzett kilenc pontjával.

Ami egyből szembeötlő Slafkovskyval kapcsolatban, az a fizikai megjelenése: 193 centiméteres magasságához már most 99 kilogramm párosul. Egy erőcsatár paramétereivel rendelkezik, ezt az adottságát a korongért vívott párharcok során rendre kamatoztatni is tudja. Robusztus felépítése arra predesztinálná, hogy domináljon a jégen, de a korcsolyázásán még sokat kell faragni a következő időszakban. A korcsolyázási képességtára ugyanis még nem elég erős: a sebessége ugyan megvan ahhoz, hogy egy lerohanáshoz felérjen második emberként is, de az első lépései nem elég dinamikusak, gyakran kirúg a sarkával, a keresztlépéseknél szökken, az ellenfelektől pedig képtelen kis területen elszakadni.

Munkabírása alkalmassá teszi arra a korongkergető stílusra, amivel letámadások során rendre komoly károkat tud okozni az ellenfélnek a korongkihozatal során, vagy éppen a megszerzett korong után azonnali kapura töréssel egyből helyzetbe hozza saját magát vagy a társait. A korongfedezésével pedig extra minőségi zónaidőt tud eltölteni az ellenfél harmadában. Fizikális fölényét kihasználva a palánk mellett is nehéz elnyomni, így ezt kihasználva rengeteg kontrollált támadóharmadba való korongbejuttatás fűződik a nevéhez. A támadóharmadban játékszervezőként a szélről sokszor mozog a kapu mögé és onnan próbálja helyzetbe hozni a támadáshoz felzárkózó társakat. A keze megvan a kis területen történő összjátékhoz, csakúgy, mint a teljes pályát keresztbe szelő passzok kivitelezéséhez.

A TPS korosztályos csapataiban már körvonalazódott a gólerőssége, tavaly és idén is az U20-as bajnokságban átlagban minden második meccsén talált be. A felnőttek között viszont kicsit nehezebben találta meg a góllövő ütőjét. Ugyanakkor nagyon jól épít a saját erősségeire.

A támadóharmadban akár egyből csapata erősségévé válhat, ugyanakkor a védőharmadban még sokszor hoz rossz döntést. Rosszul olvassa a játékot, rossz emberre kilépve, ezáltal a gyors átfordítás után a fellépésével megnyíló üres területről gond nélkül tüzelhet az ellenfél. Visszazárásoknál sem tudja még minden esetben, hogy melyik sávot kell lezárni és gyors ritmusváltásokkal még könnyen meg lehet őt verni. Korongkihozataloknál is olykor túl sokáig tartogatja a pakkot és nem minden esetben látja meg a legjobb passzopciót. Ezek a hibák viszont taktikai fegyelmezettséggel és érettséggel, ha nem is egyik napról a másikra, de kiküszöbölhetők.

Juraj Slafkovsky már most remek fizikai adottságokkal bír (Forrás: Pucks and Pitchforks)

Slafkovskyt ügyessége, korongkezelése és lövése igen magas polcra helyezi az idei felhozatalban. Ugyanakkor hiába nyújtotta karrierje legjobb évét, a külföldi elemzők rendre azt hozzák fel ellene, hogy habár idén a nagy tornákon villogott, a bajnokságban nem tudott annyira produktív lenni a draftévében, mint Wright vagy 2019-ben Kaapo Kakko. Az utóbbival való összehasonlítás már csak azért is érdekes, mert amíg Wright a kanadai juniorligában töltötte a draft előtti évét, addig Kakko Slafkovskyhoz hasonlóan a TPS felnőttjei között készült a 2019-es draftra, ahol végül második helyen választotta ki a New York Rangers. Ugyanakkor ezt nem feltétlen kell túlreagálni, hiszen az idén bajnoki címet nyert Mikko Rantanennel kapcsolatban is hasonló aggályokat fogalmaztak meg anno a szakértők, aztán látjuk, hogy azóta a liga egyik legponterősebb játékosa lett a Coloradóban, nem mellesleg a védekezésben is bőven átlag fölötti szintre lépett.

Kiemelt fotó: Daily Hive