Karrierje eddigi legjobb szezonját futja Szabó Levente
Szalai Ádám visszavonulásakor súlyos kérdésként merült fel, hogy ki fogja helyettesíteni a kapitányt a magyar válogatottban. Akkori utódja, Ádám Martin miatt sokak ráncolták homlokukat, de Varga Barnabás felbukkanásával kisimultak ezek a ráncok. Azonban Varga mögött nincs megfelelő helyettes, hiszen sem Ádám, sem Németh András nem hasonlítható az FTC centeréhez. Felmerült esetlegesen bevethető csatárként Bárány Donát és Gruber Zsombor neve is. Azonban ha már casting, nem hagyhatjuk ki Szabó Leventét sem, akiről azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy berobbant volna az OTP Bank Ligába, de az vitathatatlan, hogy soha ennyi gólja és játékperce nem volt még az élvonalban.
Szabó Levente 1999. június 6-án Székesfehérváron született, és ott is kezdett el futballozni, méghozzá abban a Főnix Goldban, ahol Szoboszlai Dominik, Bolla Bendegúz és Csoboth Kevin is megfordult. Onnan került Győrbe, az ország egyik legkiválóbb utánpótlásműhelyének számító Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiára. 13 és 16 éves kora között ott nevelkedett, majd Olaszország felé vette az irányt. Előbb Bergamóban az Atalanta U17-es és U19-es csapatában játszott, majd a Genoa U19 kötelékébe tartozott. Összesen 54 mérkőzés jutott neki az olasz utánpótlásban, amelyeken 23 gólt szerzett.
Négyéves észak-itáliai kitérőjét követően visszatért szülővárosába. 2019 óta a Fehérvár FC játékosa, ám rendszeres kölcsönadása miatt eddig csak 46 összecsapáson húzhatta magára a klub mezét. Visszatérését követően két szezon alatt mindössze 652 percnyi játéklehetőséget kapott Fehérváron, a második csapatban és Budafokon összesen, ami egyáltalán nem segítette a töretlen fejlődését.
A 2021–2022-es volt hosszú idő után az első olyan idénye, ahol jelentős mennyiségű játékpercet kapott. Ekkor a másodosztályú Budafokban bizonyíthatta, hogy igenis több van benne, és úgy-ahogy ez sikerült is neki. 21 mérkőzésen 1409 percet a pályán töltve hat gólig és egy gólpasszig jutott, ami egy csatártól nem túlzottan veretes teljesítmény, de a korábbi két szezonhoz képest már egy lépés volt előre.
Főleg annak fényében, hogy ezt követően szúrta ki magának Szabó István és vitte ugyancsak kölcsönben Kecskemétre, ami egy újabb szintlépési lehetőséggel kecsegtetett.
Habár stabil alapemberré nem sikerült válnia, inkább Tóth Barna cseréjeként számolt vele edzője, de Levente így is megmutatta, hogy megüti az élvonal nívóját.
Jobbára csereként beállva egy félszezon alatt összehozott négy gólt és egy gólpasszt, a gól plusz gólpassz/játékidő mutatója pedig már egészen pofás értéket mutatott (113 perc/gól plusz gólpassz). Azonban télen visszarendelték Fehérvárra, ami ismételten megakasztotta a fejlődését, hiszen a tavaszi idény során csak 175 percet futballozhatott.
A mostani szezonra viszont változás állt be Fehérváron: Bartosz Grzelak a kétcsatáros szisztémát választotta, így Szabónak többé nem kellett Kenan Kodróval versengenie a játékpercekért. Emiatt megismételte a kecskeméti termését (öt kanadai pont), annyi különbséggel, hogy még több játéklehetőség jutott neki. Ezért is furcsa, hogy Kodróval egyidőben ő is távozott a klubtól. Igaz, a téli átigazolási időszakban érkezett Nejc Gradisar és Nicolás Stefanelli is, de tekintve, hogy Szabó ősszel alapember volt, nehéz elképzelni, hogy ne indult volna előnyből a kezdőcsapatba kerülésért folytatott küzdelemben.
Így viszont Diósgyőrbe került, ahol Bright Edomwonyival kell felvennie a versenyt, ha tavasszal is megszeretné közelíteni az 1000 percet, ami szintén nem lesz egyszerű, annak ellenére, hogy a legfontosabb statisztikai mutatókban simán felveszi a versenyt a rutinos nigériai támadóval.
Ha már alternatívákat keresünk, akkor Szabó mellett szól, hogy játékstílusra ő áll a legközelebb a válogatott centerposztján megszokottakhoz. Remek testfelépítésű, 194 centiméter magas játékos, aki megtartja a rá felívelt labdákat és le is tudja készíteni azokat.
Emellett pedig a gólérzékenysége is megüti riválisai szintjét, leszámítva természetesen Varga Barnabást, akire lassan nehéz lesz jelzőket találni. Mindenesetre amíg ez így marad és Varga tudja vállalni a játékot, addig egyáltalán nincs miért aggódni, azonban megnyugtatóbb lenne látni egy olyan csatárt is a radaron, aki képes bármikor beugrani és közel hasonló szinten teljesíteni.
Kiemelt fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Szerző
