Kásás és kora – legendás győzelmeink a szerbek ellen

A sevillai 3-2, Kásás Tamás mesterhármasával

Megrendítő élmény végignézni az 1997-es sevillai Eb-döntő összefoglalóját, már az első másodpercek megfogják az embert. Idősebb Knézy Jenő a kommentátor és az első név, amelyet kimond: Benedek. Mindkettőjüket fájdalmasan korán elveszítettük. A végén a szintén háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső hangját halljuk, ő sincs már közöttünk.

Ezt a meccset annak idején úgy néztük, szurkoltuk végig, mint egy olimpiai döntőt, és a képsorok, visszaemlékezések alapján a csapat is így élhette meg. Akkor már 20 éve nem nyertek se olimpiát, se vb-t, se Eb-t férfi pólósaink, ami ma már hihetetlennek tűnik. Pedig az 1980–1990-es években hozzászoktunk, hogy mindig kudarc a vége. Az akkor 25 esztendős Benedek Tibor is csalódást jelentő világversenyek során volt már túl, az 1996-os atlantai olimpia emblematikus jeleneteként a medence partján siratta meg az elveszített elődöntőt.

Horkai Györgyöt az olimpia után Kemény Dénes váltotta a kispadon és az Eb-ezüstöket (1993, 1995) mindjárt aranyra cserélte, a kor másik géniusza, Kásás Tamás főszereplésével. A gólaszályt hozó Jugoszlávia elleni döntőben 21 évesen minden gólunkat ő szerezte, szám szerint hármat. Az aranyat érőt az utolsó támadásunkból, lőtávon kívülről. Legalábbis a jugók azt hitték, onnan nem lehet betalálni. És mi is, még Knézy is…

A sydney-i 8-7, Szécsi Zoltán bevetésével

Folytassuk ott három évvel később, ahol a fenti képsorokban abbahagytuk. Az alábbi összefoglaló első szereplői szintén Knézy és Kásás, utóbbi pedig mindjárt újra egy hatalmas szabaddobásgóllal szomorítja el a jugoszlávokat, ezúttal már a sydney-i olimpia elődöntőjében.

Míg a fenti Eb-finálét mindenki látta itthon, akit egy kicsit is megérintett a sportág, az alábbi csata legfontosabb részét szinte senki, hiszen nem adta élőben a tévé. Balogh Gábor öttusázó ugyanis ekkor futott az éremért, amit a közvetítő stáb fontosabbnak ítélt, ő végül másodikként ért célba.

Néztük csak néztük az akkor még lövészet nélküli, a mainál jóval kiszámíthatóbb futást, közben pedig újra meg újra beúszott a képernyőre a vízilabdameccs állása: Magyarország–Jugoszlávia… (borzalmasan idegesítő volt) ...8-7.

És újra csak újra 8-7. A végén az is maradt, miután Szécsi Zoltán lehúzta a rolót. A harmadik negyedben 5-6-nál Kemény Dénes meghúzta azt a lépést, hogy a világ egyik legjobb kapusának számító Kósz Zoltánt a szinte ismeretlen Szécsire cseréli, aki a tornát addig mellőle nézte a partról. Ő 22 évesen igazolta a vagány döntést, 16 perc alatt egyetlen gólt kapott, a vezérletével emberhátrányokat védekezett ki a magyar válogatott éppen egy olyan ellenféllel szemben, amely korábban kegyetlenül kihasználta a létszámfölényes helyzeteket. Szécsi öt lövést megfogott, a legjobbjaink sűrű lebonyolítás miatt másnap (!) döntőt játszhattak. Mégpedig azokkal az oroszokkal, akik teljesen kimerültek a végtelenbe húzódó spanyolok elleni elődöntőjükön, ahol a harmadik hosszabbításban hirtelen halál döntött a javukra. Ezek után a finálé magyar gálát, 13-6-os diadalt és négy Benedek-gólt hozott.

Az athéni 8-7, egy hatalmas fordítással

A 2004-es athéni olimpia döntőjében kiderült, a fenti két magyar–jugoszláv drámáját is lehet fokozni. Az akkor már Szerbia és Montenegró néven szereplő délszláv együttes az utolsó percekig kézben tartotta a finálét, amelyet mindjárt 3-0-val kezdett, majd újra meg újra lépéselőnybe került. A harmadik negyedet két demoralizáló akciógóllal kezdte, olyannyira megfogva a magyar csapatot, hogy a játékrészben már egyszer sem talált be. Az utolsó negyed előtt, 7-5-ös szerb-montenegrói előnynél Kemény Dénes tudatosította a játékosaiban:

„Vagy most hét perc vagy négy év.”

Válogatottunk felejthetetlen 3-0-val fordított, Kásás távolról és büntetőből is eredményes volt, Kiss Gergely pedig két perccel a lefújás előtt egy addig meg nem mutatott emberelőnyös figurából belőtte negyedik találatát.

A felvételeken is látni, hallani: az utolsó másodpercekben a kor legjobb szerb pólósa, Alekszandar Sapics emberelőnyben fenyegeti a magyar kaput, amikor egy nézőtéri sípszó megzavarja. Két másodperccel később már lényegesen rosszabb pozícióba kerül, az euforikus hangulatban lévő Szécsi pedig véd. Néhány pillanattal később Kemény Dénes bemutatja a vizes sportok egyik legnagyobb futását, Hajdú B. István közvetítése mellett nem lehet megunni az aranypillanatokat.

Kiemelt kép: Getty Images