„Katar a régió igazodási pontja” – Ronaldo után a vb szervezőbizottságának vezetője volt Piers Morgan vendége

„Katar a régió igazodási pontja” – Ronaldo után a vb szervezőbizottságának vezetője volt Piers Morgan vendége

2022. nov. 30.

Hassan al-Thawadi az első katari vezető politikus, aki beismerte, több százan is meghalhattak a világbajnokságot megelőző építkezéseken. A világbajnokság szervezéséért felelős bizottság főtitkára Piers Morgan tévéműsorában, a TalkTV-ben beszélt kényes kérdésekről: vendégmunkásokról, melegekről, kultúráról, fejlődésről.


A mostani labdarúgó-világbajnokságot széles körű, nemzetközi ellenérzés kíséri, sokakat foglalkoztat Katar emberi jogi helyzetének kérdése. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, számos emberi jogi szervezet emelte fel a hangját a Katarban dolgozó vendégmunkások kizsákmányolása ellen, mivel az embertelen körülmények és a munkavédelmi előírások be nem tartása mellett a katari rendszer lehetőséget teremt arra, hogy sok munkáltató a dolgozói útlevelét magánál tartsa, és ezzel zsarolhassa őket.


Miközben próbáltunk az érem másik oldalára is rámutatni, arra, hogy a mainstream sajtót kizárólag a korrupciós megbélyegzés, az emberi jogokért való aggodalom vagy a megszokottól eltérő időpont miatti zsigeri felháborodás uralja, anélkül, hogy bármely tényezőt legalább megkísérelnénk több nézőpontból is megvizsgálni. Azt is látni kell, Katar futballprojektjének mozgatórugója a gazdasági és a külkapcsolati terjeszkedés, továbbá a befolyásszerzés és az identitásépítés.


Van olyan, hogy igazság?

Hogy milyen körülmények között nyerte el a Katar a rendezés jogát, hogy pontosan mi történt a Katarban dolgozó vendégmunkásokkal, arra valószínűleg csak nagyon kevesen tudják az igazi választ. Ezen kevesek közül az egyik Hassan al-Thawadi, a szervezésért felelős bizottság főtitkára, aki Piers Morgan tévéműsorában, a TalkTV-ben beszélt kényes kérdésekről – egyebek között a vendégmunkások valódi helyzetéről. És Al-Thawadi az első katari vezető politikus, aki beismerte, több százan is meghalhattak az előkészületek során.


„A becslések szerint 400 körül, 400 és 500 között. Pontos számot nem tudok” – fogalmazott. Morgan felvetésére, miszerint ez nem túl nagy ár-e egy ilyen tornáért, azt válaszolta, hogy ,,egy haláleset is túl sok”.


Majd azzal folytatta, több ország szakszervezete is járt a helyszínen, és mindent rendben találtak. „A világbajnokság helyszínein – amikért felelősek vagyunk – minden évben javulnak az egészségügyi és biztonsági előírások. A munkaügyi reform szükségessége hozza magával azt, hogy előrelépés történt. Ezt már a pályázat benyújtása előtt felismertük. A fejlesztések nem a világbajnokság miatt történtek, hanem azért, mert tudtuk, hogy a saját értékeink miatt kell megtennünk a megfelelő lépéseket” – mondta Al-Thawadi. A világbajnokságra katalizátorként tekintettek, a rájuk vetülő reflektorfény miatt számos kezdeményezést indítottak, nemcsak a jogszabályok javítása, hanem azok végrehajtása terén is. Ennek köszönhetően szerinte a kritikusok mára úgy tekintenek Katarra, mint a régió igazodási pontjára.


Melegek jogai, kultúrák közötti különbség

Morgan rákérdezett a melegjogokat, toleranciát és egyenlőséget hirdető szivárványszínű „OneLove” karszalag körüli botrányra is. (A FIFA jelezte, a játékosokat bármilyen politikai megnyilvánulásért, még a pályára lépésük előtt sárga lappal figyelmeztetik – a szerk.)


„Amennyiben ez az üzenet kizárólag Katarnak szól, akkor igen, problémám van vele. Ha a csapatok egész évben viselték volna a melegbüszkeség jelét, és úgy érkeztek volna Katarba, azt elfogadtam volna. De azt nem, hogy csak a tornán hordják, ezzel egyértelműen bírálva az iszlám értékrendet” – szólt a határozott válasz. Al-Thawadi egyúttal kifejtette, hogy mindenkit szívesen látnak Katarban, az országban, ahol biztonságban élhetnek a melegek is. Ugyanakkor elmondta, „a szeretet, az intimitás nyilvános kimutatása, nem része a kultúránknak”.


„Az, hogy a csapatok idejönnek és prédikálnak vagy nyilatkozatokat tesznek, az rendben van. De a lényege a mondanivalójuknak, hogy tiltakoznak egy iszlám ország ellen, amely egy nagy eseményt rendez. Hol van ennek vége? Ez azt jelenti, hogy egyetlen iszlám ország sem vehet részt soha semmiben?” – tette fel a kérdést a The Guardian riporterének.


A teljes interjú:



Kiemelt kép: newsunrolled.com

Szerző

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Több éve foglalkozom újságírással. Ismerem az online és a nyomtatott sajtó sajátosságait, alapvetéseit. Érdekel a labdarúgás, a pszichológia, az ember és a lélek. De rájöttem, minél többet olvasok ezen témákról, annál kevesebbet tudok. Amikor épp nem a futballról írok, akkor a kutyával rohangálok egy akadályokkal nehezített pályán.