Kellen Moore-ból vezetőedző lesz

Kellen Moore is azon fiatal támadókoordinátorok táborát erősíti, akik csapnivaló irányítók voltak, elsősorban a testi adottságaik miatt, azonban kimagasló játékintelligenciájuk és kreativitásuk tökéletesen alkalmassá teszi őket az edzői munkára. Ezt bizonyítja Moore szélvészgyors előretörése is, hiszen 2018-as visszavonulása után azonnal irányítóedző lett, majd a szezon végén kinevezték támadókoordinátornak is, ahol mindössze két szezonra volt szüksége, hogy a liga legjobban fizetett asszisztensévé váljon. De mégis mi teszi őt ennyire különlegessé?

Remekül alkalmazkodik

Moore egyik, ha nem a legnagyobb erőssége az, hogy hibátlanul méri fel az ellenfele és saját csapata erősségeit és hiányosságait, majd képes ezekhez alakítani a gameplanjét.

Ez történt a nyitófordulóban a Tampa Bay Buccaneers ellen, amikor a futást adta fel szinte teljesen és gyors passzokkal operálva tüntette el a két fal közötti hatalmas különbséget, majd egy héttel később a Los Angeles Chargers gyenge futás elleni védelmét használta ki, és folyamatosan tömte labdával a két running backjét.

Ezen a hétvégén is fantasztikusan tudott alkalmazkodni a körülményekhez, és mikor mindenki arra számított, hogy a kezdőirányítója nélkül eltolódik egy futásorientált irányba, ő a Vikings leggyengébb pontját, a secondaryt támadta, amit Cooper Rush 40 passzkísérlete bizonyít. A legtöbb támadókoordinátor nem bízott volna ennyire a csereirányítójában, Moore azonban megtehette ezt, hiszen a remek felkészítés mellett csupa könnyű olvasással és dobással segítette Rush-t, aki így rendkívül jó mozgott a Cowboys offense-ben.

Forrás: nextgenstats.nfl.com

Ez az alkalmazkodóképesség nemcsak egy-egy meccsre való felkészülésben jelenik meg, hanem a szezon során folyamatosan. Miután Michael Gallup az első héten kidőlt, Moore nem erőltette, hogy egy az egyben pótolják, és szinte folyamatosan három elkapóval álljanak fel, inkább növelte a két tight endes felállások számát, ezzel pótolva a sérült WR-t.

Kreativitás és folyamatos megújulás

Amellett, hogy az ellenfélhez tudja igazítani csapata játékát, Moore a trükközéstől sem riad el, és hétről-hétre tud újdonságokat beépíteni az offense-be.

Az Eagles ellen például az F-backet támasztotta fel, ami szinte megoldhatatlan feladat elé állította a philadelphiai védelmet.

Vasárnap ilyen újítás volt az inverted wishbone felállás, ahol két FB és egy RB áll fel a backfielden, ezúttal viszont a fullbackek helyét két támadófalember vette át. Alapvetően ez a felállás a futást vetíti előre, ennek megfelelően a Vikings tele is tömte a boxot ellene, ami egy-egyeket eredményezett a pálya szélén az elkapók és a cornerbackek között. Először bejöttek a számításaik, és futás következett, másodjára viszont egy play action passz után CeeDee Lamb könnyedén szerzett first downt.

Ez a formáció a különlegessége ellenére egyelőre még csak mérsékelt sikereket hozott, és bár egyértelműen van benne fantázia, egyelőre még nem lett tökéletesítve. Itt pedig megmutatkozott Moore még egy hatalmas erénye: beismerte, hogy amit kitalált, nem működött olyan sikeresen, mint várta, és nem félt váltani, így mindössze négy play után elengedték az inverted wishbone-t.

Mi lesz a szezon után?

Azt gondolom, hogy Moore-t minden olyan klub szemmel tartja, ahol edzőkérdések vannak, így azt nehéz elképzelni, hogy egy év múlva még mindig Dallasban fogja hívni a playeket.

Persze előfordulhat, hogy Jerry Jones megint a zsebébe nyúl, és horribilis összegért még egy évig ott tartja, ahogy azt sem vetném el, hogy a szezon után Mike McCarthy munkáját megköszönik, és Moore-t teszik meg vezetőedzőnek, de erre jelenleg kisebb esély mutatkozik, mint arra, hogy elhagyja a Cowboyst. De hol köthet ki ebben az esetben?

Az egyik reális opció pont a múlt héten legyűrt Vikings lehet, ahol Mike Zimmer alatt egyre forróbb a pad, és a jelenlegi konzervatívabb felfogás után felüdülés lehetne Moore újhullámos gondolkozása. Itt ráadásul a keret is csábító lehet, hiszen a minnesotai offense kiváló játékosállománnyal rendelkezik. Szintén vonzó lehet a Chicago Bears is, ahol egy rendkívül tehetséges fiatal irányító várná Justin Fields személyében, akivel persze bőven lenne munka, de Moore-nál jobb mentort el sem tudnék képzelni neki. Már csak azért sem, mert Prescott és Fields játékstílusa nem áll olyan távol egymástól, Prescott pedig a liga legjobb irányítói közé emelkedett Moore kezei alatt. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a Las Vegas Raiderst is, ahol Jon Gruden helyét vehetné át, és egy elit közeli támadósorral dolgozhatna együtt.