Kémkedő kisfiúból BL-be tartó profi lett – Amahl Pellegrino

Norvégiában elég sok bevándorlóval találkozhat az ember, mert a skandináv ország közkedvelt célpont, még az átlagosnak nem mondható időjárási körülmények ellenére is. A Pellegrino család Tanzániából menekült el az ugandai–tanzániai háború utáni években, és Oslótól mintegy 40 km-re délnyugatra, Drammen városában telepedett le, ahol az édesapa munkát tudott vállalni. Itt született meg a harmadik gyermekük is, Amahl William D’Vaz Pellegrino aki az első fiú volt a családban (öccse, Anwar szintén labdarúgó, az FK Lyn játékosa). A család az afrikai ország mélyszegénységbe zuhanása előtt jött el, ám Norvégiában is szerény körülmények között éltek, amit jól visszaad Amahl története is. Már a negyedik osztályba járt, amikor először megengedhette magának az édesapja, hogy mindkét fiát szervezett futballedzésekre vigye.

„Nem volt sok pénzünk, és nem tudtuk fizetni a felszerelést, a tagdíjakat, illetve a hasonló kiadásokat. Négyen voltunk gyerekek a családban és voltak más dolgok, amelyek fontosabbak voltak. Az étel és a ruha volt a legfontosabb, s meg kellett értsük, hogy az az első, nem a foci.”

Viszont a leleményes fiatalt az nem fogta vissza, hogy nem vehetett részt a futballedzéseken, ez nem akadályozta meg abban, hogy az álmait kövesse. Az iskolából csak úgy engedték el őket, hogy valamelyik szülő jött értük vagy a buszmegállóig kísérték a kiscsoportot, amely tömegközlekedéssel jutott haza. Innen lógott meg Amahl és Anwar, hogy a közelben lévő focipályán akkor zajló edzéseket meglesse. A két fiatal kémlelte az ott végrehajtott gyakorlatokat, majd otthon, valamint reggelente a buszmegállóban gyakorolták azokat. Aztán Amahl első együttese a drammeni Ski- og Ballklubben Skiold volt, ahol az edzőket meglepte, hogy bár a többiekhez képest semmilyen edzési tapasztalata nem volt, mégis azonnal tudott alkalmazkodni a gyakorlatokhoz, és tisztában volt vele, hogy mit kell csinálni. A kémkedés megalapozta, hogy a tudása ne legyen rosszabb, mint más gyerekeké, ráadásul a benne rejlő bizonyítási vágy hatalmas pluszt jelentett számára. Miután kiemelkedett a korosztályából, gyorsan váltott, és a Glassverket IF, majd az Askollen FK utánpótlás-csapataiban próbálkozott, de a nagyon alacsony szintet képviselő helyi csapatokban nem talált kihívást.

Így jutott el végül 17 évesen az FK Drammen együtteséhez, amely a város második számú csapata volt. Itt már megtalálta a maga akadályait, a többségében gazdagabb körökből származó fiatalok személyében, velük nehezen tudott kijönni.

19 évesen mutatkozott be, ám ekkor már dolgozó munkásként nem mindig ért oda az edzésekre, így kevés játéklehetőséget kapott. Aztán viszont jött egy remek időszak, amikor több találatot hozott össze, mint ahány meccsen pályára lépett. Ekkor már világossá vált, hogy eljött számára az idő a váltásra és a másodosztályba feljutó Baerum SK kínálta meg egy profi szerződéssel. 21 évesen eléggé el volt maradva attól, amiről gyerekként álmodozott, de a benne lakozó küzdeni tudás és a bizonyítási vágy itt is hatásos segítőnek bizonyult.

Nehezen fogadták el, de aztán nagyon megkedvelték őt a társak a negyedosztályú csapatnál (Forrás: Baerum SK)

Az első idényben inkább csak csereemberként tekintettek rá, de a második szezonjában már egyre inkább megmutatta magát. A tíz gól és a négy assziszt remek ajánlólevél volt, és az ügynöke segítségével kapott is egy esélyt az élvonalbeli Lilleström SK-nál. A jól sikerült próbajáték után szerződtették, ám másfél év alatt 23 mérkőzésen játszott, s csak a kupában tudott gólokkal előrukkolni. A pocsékra sikerült időszak után a kiesés ellen küzdő, Drammen közeli csapat, a Mjöndalen IF dobott neki mentőövet. A barnamezeseknél is lassan kapta csak meg a bizalmat, de a másodosztályban már alapember lett, sőt a feljutással zárult 2017-es idényben 18 bajnoki gólig jutott, amivel második lett a góllövőlistán. Csak a bajnok FK Bodö/Glimt támadója, Kristian Opseth előzte meg és ő volt az, aki miatt végül nem igazolt a másik feljutóhoz.

„Több ajánlatom is volt, miután lejárt a szerződésem Mjöndalenben. Tetszett a Bodö/Glimt által kínált lehetőség, amit átbeszéltünk Aasmund Björkan sportigazgatóval. Én szerettem volna csatárként szerepelni, ahogy korábban is, ám mondták, hogy a szélen lenne helyem, mert Kristian Opseth előttem van a rangsorban. Miközben töprengtem, hogy mi legyen, befutott egy ajánlat a Strömsgodsettől. Mivel gyerekkorunkban nekik szurkoltunk az öcsémmel, azonnal tudtam, hogy oda kell igazolnom.”

Így hát Pellegrino „hazatért” és ismét a szülővárosban kergette a bőrt, ráadásul az itt kapott aláírási bónusznak köszönhetően a szüleinek is tudott venni egy új házat, amit gyerekkorában megígért nekik, amikor először elmehetett edzésre. Azonban a játék nem nagyon ment neki, így a 2019-es szezon derekán, másfél év után áttette a székhelyét a Kristiansund BK-hoz, ahol aztán igazi kivirágzás várt rá. A hátralévő tíz meccsen nyolcszor betalált, ráadásul három előkészítése is volt, majd jött karrierjének a legjobb idénye, amikor 25 góllal második lett az Eliteserien góllövőlistáján – ismét egy FK Bodö/Glimt-játékos előzte meg, ezúttal Kasper Junker.

Csak úgy gyűltek az X-ek, hogy mely csapatok kapuját vette be a Kristiansund játékosaként (Forrás: VG)

2020 elején már 30 éves volt, és befutott egy anyagiakban nagyon kedvező lehetőség a szaúdi Damak FC-től, és erre nem tudott nemet mondani. Azonban a koronavírus-járvány kitörése keresztülhúzta a számításait. A szaúdi lehetőség kedvéért hátrahagyta a családját Norvégiában, és az volt a terv, hogy majd az első szezon után jönnének utána, ha ő már kitalálta, hogy mennyire is tud ott élni és futballozni. Mivel a vírushelyzet miatt minden bizonytalan lett, ő a nyáron közös megegyezéssel felbontotta szerződését a Közel-Keleten, és a hazatért. Végül a bajnoki címvédő FK Bodö/Glimt ajánlatára mondott igent, ahová ugyan négy évvel az első lehetőség után, de végül csak aláírt. Augusztus közepén megvolt a bemutatás, majd a 16. fordulóban jött a debütálás, épp a korábbi kenyéradója, a Kristiansund ellen. Fél óra alatt három gólt jegyzett!

„Az akkor és ott fantasztikus érzés volt. Az első találatnál igyekeztem visszafogni magam, de ugye első meccs, első gól, ez azért különleges mindenkinek. A meccs után kavarogtak bennem az érzések, mert nagyon jó barátaim vannak a másik csapatban. A futball néha kegyetlen és bár rendkívül örömteli, hogy ilyen jól sikerült a bemutatkozásom, közben az is bennem volt, hogy nem ellenük akartam így teljesíteni. Persze azt tudják ők is jól, hogy most a Bodö sikereiért küzdöm.”

A mesterhármasnak azért kijárt egy kis öröm – már az új klub szurkolói előtt (Forrás: nrk.no)

Aztán az ősz során nem a bajnoki meccseken, hanem a Konferencia-ligában remekelt. Betalált a csoportkörben a Zorja Luganszk, majd az AS Roma ellen is, sőt az olaszok, valamint a CSZKA Szófia csapatát egy-egy gólpasszal is szomorította. A tavaszi egyenes kieséses időszakban gólt szerzett a Celtic ellen, majd az AZ Alkmaar kapuját oda-vissza bevette, míg a rómaiak ellen egy újabb assziszt került a neve mellé. Az időközben elrajtoló új szezont ismét góllal indította, majd egy gyengébb időszak után olyan módon beindult, hogy mostanra 15 mérkőzésen 15 találatnál tart, s így hat góllal előzi meg a második helyezettet. A gólkirályi címről már kétszer lemaradt, de most jó úton halad e felé, és jó úton van a csapatával a Bajnokok Ligája felé is, hiszen a norvég bajnok a feröeri KÍ Klaksvík, az észak-ír Linfield FC és a litván FK Zalgiris Vilnius kiejtésével már mindössze egyetlen lépésre van a legrangosabb európai kupasorozat csoportkörétől.

Pellegrino sosem lett norvég válogatott, Tanzániában pedig csak úgy lehetett volna az, ha lemond a norvég állampolgárságáról, amit persze nem tett meg, hiszen ott képzeli el a jövőjét, ahol boldogságban él a családjával, miután megvalósította álmainak egy részét. Ám vannak még előtte olyan célok, amelyekért 32 évesen is érdemes küzdeni.

Kiemelt fotó: Helgelands Blad