Kérdőjelek a Nationalelfnél – így sakkozhat Hansi Flick

Kérdőjelek a Nationalelfnél – így sakkozhat Hansi Flick

2022. nov. 23.

A német válogatott a tavaly véget érő 15 éves Löw-éra utáni első nagy tornájára készül. Tavaly ősszel úgy nézett ki, hogy Hans-Dieter Flick gyorsan ki tudta küszöbölni az elődjénél állandóan jelen lévő problémákat, de aztán az idei történések gyorsan visszahozták a földre a németeket. Japán ellen Németország is megkezdi világbajnoki szereplését, amely mérkőzés fontos kérdésekre adhat választ.



Bár voltak biztató jelek, Hansi Flicknek még nem sikerült orvosolnia a Joachim Löw időszakából maradt problémákat. A Nemzetek Ligája-mérkőzéseken, leginkább a két legutóbbi magyarok és angolok elleni meccseken voltak ezek igazán feltűnők. Összességében akár egy végső győzelemre is esélyes kerettel rendelkeznek a németek, viszont egy-két poszton komoly kérdőjelek akadnak. Jó kérdés, hogy ezeket hogyan orvosolja Flick személyi, illetve rendszerszinten.


Center a fedélzeten

A legutóbbi években talán a legnagyobb problémát a krónikus csatárhiány okozta a németeknél, ami leginkább a mélyen védekező csapatok (elsősorban a magyarok) ellen jelentett problémát. Miroslav Klose visszavonulása óta nincs egy olyan klasszikus centerük a németeknek, aki nemzetközi szinten is meghatározóvá tudott válni, ami nyilvánvalóan csalódás a szurkolók számára. Flick elsősorban Timo Wernert próbálgatta előretolt ékként, de az ő tempóváltásai a mély ellenfelek ellen egyáltalán nem jöttek ki, a magyarok ellen is észrevehetetlennek bizonyult. Ettől és a nyári lipcsei visszatérése óta mutatott gyengébb teljesítményétől függetlenül azért bizonyára megkérdőjelezhetetlen lett volna a kerettagsága, amiről végül egy bokasérülés döntött.


A sok sérülés miatt, de összességében teljesen megérdemelten Niclas Füllkrug 29 évesen jutott el oda, hogy debütálhat a Nationalelfben úgy, hogy korábban még az utánpótlás-válogatottakban sem szerepelt. Több játékossal egyetemben ő is Ole Werner edzőnél tudta leginkább megmutatni magát a Werder Bremennél. Csapattártársával, Marvin Ducksch-sal együtt 40 gólt termeltek a másodosztályban, Füllkrug pedig az élvonalban is tartja a szintet. Eddigi tíz találatával a második helyen áll a góllövőlistán, fizikumát pedig remekül használja ki a védők ellen. A válogatottban leginkább csereként juthat szerephez a mérkőzések végén, Omán ellen pedig pontosan ilyen szerepkörben szerezte a győztes találatot, méghozzá Kai Havertz gólpasszából, aki valószínűleg kezdő lesz majd. Havertz az angolok elleni szeptemberi 3-3-s mérkőzésen egészen jól mozgott hamis kilencesként, amit egy duplával bizonyított. Jól találta meg a védők és a középpályások között megnyíló területeket, miközben mögé befutottak a társak.



Ebben a szituációban magasan támadtak le az angolok, középen Declan Rice (7) és Jude Bellingham (8) is egészen felléptek. Mögéjük lépett vissza Havertz (7) és kapta is meg a labdát a nyomás alá helyezett kapustól, Marc-André ter Stegentől (22). Havertz Eric Diert (5) kicsalogatta a védősorból, az így keletkező területbe pedig Werner (9) és Leroy Sané (19) azonnal beindultak.


Csatárként lehet bevethető a maga 17 évével a minden idők legfiatalabb német vb-résztvevőjének számító Youssoufa Moukoko is, aki a Borussia Dortmundnál ezen az őszön tudott igazán kibontakozni, miután a posztján Sébastien Haller a hererákja miatt továbbra is kezelésekre kényszerül, a helyette igazolt Anthony Modeste pedig nem illett bele a Dortmundba.


Moukoko viszont minden bizonnyal háttérbe fog szorulni a Bayern-játékosok mögött, akiknek a jó formája bizakodásra adhat okot – nem véletlen, hogy sokszor vonnak párhuzamot a müncheniek és a válogatott szereplése között.


Serge Gnabry az utóbbi időszakra teljesen maga mögött hagyta az ősz eleji hullámvölgyét és csapata egyik gólvágójává vált. Sokat változtatja a pozícióját a pálya jobb oldalán és a centrumban, jó formában egy igazi jolly jokerré tud előlépni. Szintén sokat kritizált társa, Leroy Sané is jobbik arcát mutatta, úgy néz ki jót tett neki a Sadio Mané személyében nyáron érkező újabb rivális. Ő elsősorban a bal félterületben tud kibontakozni és adott esetben innen kombinálhat majd Jamal Musialával, aki valószínűleg a Nationalelfben is kezdőként kap majd szerepet.


Musiala a Bayernben éppen Flicknél tette meg az első lépéseket, majd Julian Nagelsmann irányítása alatt most ősszel robbant be igazán.


Jelenleg a legtöbb kanadai ponttal ő rendelkezik a Bundesligában (kilenc gól, hét gólpassz), az ellenfél védelmi vonalai között pedig a legkisebb rést is kiszúrja, nagyon nehéz tőle elvenni a labdát.


Valószínűleg Thomas Müller eleinte mögötte mindenképpen a kispadra fog szorulni, hiszen október óta nem volt bevethető előbb koronavírus-fertőzés, majd csípőproblémák miatt. Ettől még Müller a válogatott egyik vezérfigurája lehet tapasztalatával és szervezőkészségével.


Bizonytalan védelem

Jól szemlélteti Jonas Hofmann sokszínűségét, hogy a támadók között is nyugodtan meg lehetne említeni. Hofmann az utóbbi egy-két évben abszolút húzóemberévé vált az elég viszontagságos időszakot maga mögött tudó Borussia Mönchengladbachnál. Klubcsapatában leginkább jobb oldali támadóként játszik, viszont a válogatottban hátrébb is szóba jöhet a neve, eddig leginkább szárnyvédőként tudott meggyőzőt nyújtani. Ez nem is csoda, hiszen elől alapesetben nem igazán tudná tartósan kiszorítani a müncheni sztárokat. A védelem jobb oldala már Philipp Lahm visszavonulása óta hiányposztnak számít, így a tavalyi Európa-bajnokságon kényszerűségből Joshua Kimmich töltötte be a posztot. Viszont Flick már mindenképpen középen számít a Bayern München erősségére, ezért is került Hofmann fokozottan számításba az új kapitánynál.


Hasonlóan hiányposzt már egy ideje a védelem bal oldala is, ami úgy tűnt az Eb-n, hogy Robin Gosens által végre megoldott gond. Gosens utóbbi időszaka viszont elég hányattatottan alakult, az Internél csak csere volt, így nem is vitték ki a világbajnokságra. Komolyabb probléma, hogy a helyette Flicknél alapemberré váló és a TSG Hoffenheimben a figyelmet magára irányító David Raum eddig Lipcsében árnyéka korábbi önmagának, így már az ő szerepköre sem kőbe vésett. Valószínűleg az SC Freiburgból behívott Christian Günterrel vetélkedhetnek a posztért. A freiburgi egy sokat futó, támadásban szürkébb, de védekezésben stabilabb szélső védő, Raumnak pedig pont az utóbbi aspektusban vannak meg leginkább a gyengeségei.


A védelem közepe sem fest éppen megnyugtató képet. Eddig egyedül Antonio Rüdiger helye lehet biztos, aki talán már maga mögött tudta az utóbbi időszak sérüléseit. Mats Hummels kihagyása többeket is komolyan meglepett, főleg amiatt, mert Flick a szeptember óta tétmérkőzés nélküli, a vb-re éppen felépülő lipcsei Lukas Klostermannt viszont behívta. Valószínűleg ő sem lesz kezdő, adott esetben Hofmann mögött a jobb oldalon inkább Thilo Kehrer, illetve Mathias Ginter lehet opció. A végül behívott két dortmundi, Nico Schlotterbeck és Niklas Süle sem számít feltétlenül stabil pontnak.


Bár Süle a nagyobb meccsekre képes összeszedni magát, Schlotterbecknél az utóbbi időben elég sok a bizonytalanság, viszont nála a másik oldalon meg ott vannak a támadásbéli kvalitások. Jól tud belépni a támadásépítésekbe, ami adott esetben a mélyen felálló védelmek ellen lehet értékes.


Összességében tehát nem egy életbiztosítás a németek hátsó sora, így fokozottan előtérbe kerülhet a hatékony letámadás, amivel meg lehet előzni a veszélyesebb szituációkat.


Anglia ellen ebben voltak is biztató jelek, viszont miután – 2-0-s előny tudatában – a csapat visszább állt, az angolok rövid időn belül megfordították a mérkőzést.



A fenti szituációban is sikeresen hozták zavarba a németek az angolok kapusát Nick Pope-ot (1). Musiala (14) a futásirányával kivette a játékból az angolok jobb oldalát, míg a másik oldalon Hofmann (14) tartott szemmel két játékost. Eközben középen Havertz (7) vette ki a játékból Harry Kane-t (7). A kapus teljesen tanácstalan volt, aminek a végén Musiala majdnem labdát szerzett. A magasabb letámadást a felezővonalnál meghúzott védővonal tudta lehetővé tenni.


Három vagy négy védő

A legutóbbi mérkőzések folyamán is komoly kérdés volt, hogy Flick milyen formációban küldi pályára a válogatottat. Tavaly ősszel még leginkább a háromvédős formációban hitt Hofmann-nal a jobb oldali szárnyvédő posztján, viszont idén már a négyvédős rendszer került előtérbe. Ez nem is akkora meglepetés, hiszen Flick a Bayernnél is inkább ezt favorizálta, a háromvédős felállást csak egyetlenegyszer próbálta ki.


Nyilván emellett szól, hogy így egyel több játékos tud szerepelni a támadóharmadban és adott esetben például Havertz mögé fel tudja rakni mindhárom Bayern-játékost, bár Sané térdsérülés miatt a Japán elleni mérkőzésről biztosan hiányozni fog.


A négyvédős felállás talán a nagyobb csapatok – például a spanyolok ellen – működhet jobban, konzervatívabb szélsővédőkkel. Ez esetben Günter szerepeltetése is indokoltabb lehet Raum helyén, hiszen utóbbinak Hoffenheimben is szemmel láthatóan a háromvédős felállás feküdt jobban. Kamatoztatni tudta felfutásait és védekezésben is jobban tehermentesítve volt. Középen talán egy Rüdiger–Süle páros lehet a legstabilabb opció.


Lehetséges felállás 4-2-3-1-ben


A válogatott legnagyobb problémája kétségtelenül a mély védelmek feltörése volt, márpedig valószínűleg Japán és Costa Rica is alapvetően mély csapatszerkezettel játszik majd.


Ez esetben talán egy háromvédős alapfelállás célravezetőbb lehet, amely labda nélkül, letámadásban, Hofmann feljebb lépésével könnyen módosulhat.


Ilyenkor Kehrer húzódhat ki Hofmann mögé. A mély védelmek ellen Schlotterbeck már említett fellépései lehetnek értékesek és bonthatják meg első lépésben az ellenfelek blokkját, elől pedig Havertzék gyakori elmozgásai teremthetnek területeket. Ha mégsem jön az áttörés, akkor kerülhet sor a mérkőzések végén Füllkrug becserélésére. Téves vélekedés, hogy egy háromvédős felállás csak defenzív lehet, sokszor támadásban pont, hogy ez kecsegtet több variációs lehetőséggel.


Lehetséges felállás 3-4-3-ban


Összességében a felállások mérkőzésen belül is sokszor változhatnak, akár Kimmich visszalépéseivel is létre lehet hozni hármas láncot. Érdekes lesz, hogy Flick miként fog majd sakkozni.


Kiemelt fotó: VOI

Szerző

Lázók Gergely

Lázók Gergely

Lázók Gergely

Tanár szakos egyetemi hallgató vagyok, aki német szakosként a német és az osztrák futballról igyekszik áttekintést nyújtani az olvasóknak. Elsősorban a futball taktikai részében szeretek elmélyülni, de igyekszem más műfajokban is megnyilvánulni. Hiszem, hogy létezik objektív sportújságírás és én maximálisan igyekszem is eszerint tevékenykedni.