Kétszáz gól egy idényben: a Bayern München történelmi tette a többi topliga tükrében

Mondhatnánk, hogy nincs abban semmi különös, hogy a Bayern München rekordokat döntve elsöprő támadójátékkal húzza be a Bundesligát – láttunk már ilyet. Csakhogy Vincent Kompany második müncheni idényében a bajorok olyan fokozatba kapcsoltak, amit nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. 34 bajnokin 122 gólt szereztek, vagyis meccsenként 3,59-szer találtak be. Ezzel ugyan nem dőlt meg az európai topligák abszolút bajnoki gólrekordja, de a müncheniek hat mérkőzéssel kevesebbet játszva is hajszálnyira megközelítették a Grande Torino negyven forduló alatt felállított, 125 gólos csúcsát.

Ráadásul még csak nem is ez a legbeszédesebb mutató. A Bayern támadójátéka a Bajnokok Ligájában is kiemelkedett: 14 mérkőzésen szerzett 43 gólja azt jelenti, hogy a csapat a legrangosabb európai kupaporondon is három felett átlagolt meccsenként. Kompany együttese a Német Kupában további 17, a Szuperkupában pedig két gólt szerzett, így az idényt összesen 184 találattal zárta, ami mindössze hattal marad el a Barcelona történelmi, 190 gólos csúcsától. Azaz, megközelítés kérdése, hogy ennyivel zárta-e. A Bayern hivatalos honlapja ugyanis a 2025 nyarán rendezett amerikai klubvilágbajnokság öt mérkőzését hivatalosan is ehhez az idényhez sorolja, ahol az Auckland Citynek lőtt tízes mellett végül 16 gólig jutott. Ha ezeket a találatokat is belevesszük, akkor Kompany együttese kereken 200 gólt rúgott az összes tétmérkőzést figyelembe véve a bajnoki idényben.

Ez önmagában is történelmi teljesítmény, de ahhoz, hogy a helyén tudjuk kezelni, érdemes visszatekinteni azokra a csapatokra, amelyek hasonló magasságokba jutottak el.

Messi, Cristiano, az MSN és Kane – a gólrekordok arcai

Amikor évek múltán felidézzük a „modern” futball legnagyobb gólgyárait, a számok mögött rendre feltűnnek a főszereplők is: azok a korszakos klasszisok vagy legendás támadótriók, akik nélkül ezek a rekordok sosem születtek volna meg.

Pep Guardiola Barcelonájánál keresve sem találhatnánk jobb példát erre. A katalánok a 2011–12-es idényben 190 gólt szereztek hivatalos tétmérkőzéseken, Lionel Messi pedig ebből egymaga 73 találatot vállalt, ráadásul 32 gólpasszt is kiosztott. Ezzel összesen 105 gólban vállalt közvetlen szerepet, vagyis a csapat góljainak több mint feléből kivette a részét. Ötvenet lőtt a bajnokságban, amivel megdönthetetlennek tűnő La Liga-rekordot állított fel, tizennégyet pedig a Bajnokok Ligájában. A Bayer Leverkusen elleni 7–1-es nyolcaddöntő visszavágóján ötször talált be, elsőként a BL történetében. És mégis, a Barcelona hiába gyűjtött be négy trófeát, a két legfontosabb fronton alulmaradt: a bajnokságot Mourinho Real Madridja nyerte meg, a BL-ben pedig a Chelsea állította meg a katalánokat az elődöntőben.

Apropó, Real Madrid… Ugyanabban az évadban José Mourinho együttese 174 találatig jutott, Cristiano Ronaldo pedig 60 góllal zárta az idényt. A portugál csillag a La Ligában 46-szor vette be az ellenfelek kapuját, ám a madridi gólgyárban Karim Benzema (21) és Gonzalo Higuaín (22) is futószalagon termelte a gólokat, aminek köszönhetően a Real 38 forduló alatt 121 bajnoki találatig jutott. 121 gól, 100 pont, aranyérem – éppen a Messi 73 találatával operáló Barcelona orra elől elhalászva…

A Barcelona három évvel később egészen másként jutott vissza a csúcsra. Messié maradt a vezérszerep, 58 góljával ismét bizonyította klasszisát, ám mellette már Neymar és Luis Suárez is teljes értékű főszereplővé vált. Az ikonikus MSN-trió első közös idényében 121 gólt szerzett. Érdemes elidőzni ezen az adaton: a Barcelona összesen 175 találatának közel 70 százalékát ez a három játékos jegyezte. Ráadásul Suárez csak október végén debütálhatott tétmérkőzésen, miután letöltötte a Giorgio Chiellini megharapásáért kapott eltiltását. A góltermés ezúttal eredménnyel is társult: a Barcelona megnyerte a bajnokságot, a Király-kupát és a Bajnokok Ligáját is. Ezzel első európai klubként hajtotta végre másodszor a triplázást, hat évvel Guardiola 2008–2009-es csapatának sikere után.

Persze a spanyol óriásokon túl is akadnak példák. A Paris Saint-Germain a Neymar, Kylian Mbappé és Edinson Cavani fémjelezte 2017–18-as idényben 171 hivatalos gólig jutott. Pep Guardiola Manchester Cityje pedig egy évvel később 169 találattal zárta az évet, a City pedig egyedülálló módon a bajnokságot, az FA-kupát és a Ligakupát is megnyerte.

Most pedig itt van a Bayern, és vele Harry Kane. Az angol csatár 61 gólig jutott, ami a nyári amerikai klubvilágbajnokságon szerzett három találatával kiegészülve 64 gólos idényt jelent. Ez a teljesítmény túlszárnyalja Cristiano Ronaldo 60 gólját a Mourinho-féle Real Madridból, a müncheni klub történetében pedig kizárólag Gerd Müller legendás, 66 gólos idénye áll előtte. Kane a Bundesligában 36 találattal sorozatban harmadszor is gólkirály lett: ráadásul úgy, hogy a folyamatos rotáció miatt a lehetséges játékperceknek csupán a 78 százalékán szerepelt. A Bajnokok Ligájában 14-szer volt eredményes – egyetlen angol játékos sem szerzett még ennyit egy BL-idényben –, a Német Kupa döntőjében pedig klasszikus mesterhármassal döntötte el a Stuttgart elleni finálét (3–0).

A Bayern szenzációs idényét azonban hiba volna csupán Kane teljesítményén keresztül értelmezni. A Kompany-féle gárda támadójátékának sokszínűségét mi sem illusztrálja jobban, mint hogy a Bundesliga legjobbjának végül Michael Olisét választották. A francia szélső az összes sorozatot – így a nyári klubvilágbajnokságot is – figyelembe véve egészen elképesztő, 25 gólos és 33 gólpasszos mérleggel zárta a szezont. Hozzá csatlakozott Luis Díaz, aki rögtön az első németországi évében 26 gólt és 23 asszisztot tett bele a közösbe.

Csakhogy a Bayern idénye még a klubvilágbajnokság nélkül is kivételesnek bizonyul. Az augusztustól májusig tartó idényben 55 tétmérkőzésen szerzett 184 góljukkal a müncheniek úgy előzték meg Mourinho 174-es Real Madridját és Luis Enrique 175-ös Barcelonáját, hogy közben kevesebb mérkőzésből gazdálkodtak – Guardiola 190-es történelmi csúcsától pedig mindössze hat találat választotta el őket. A Bundesliga 34 fordulója alatt elért 122 góljukat a 38 meccses spanyol rekordokhoz mérni önmagában is beszédes, ám a Bayern teljesítményét még magasabb szintre emeli, hogy a Bajnokok Ligájában is hasonlóan hatékonyak voltak. A legrangosabb európai kupában ugyan több mérkőzést játszottak egy más lebonyolításban, de a 14 találkozón szerzett 43 góljuk 3,07-es átlaga még a 2011–12-es Barça 2,6-os, 12 meccses mutatóját is jócskán felülmúlja.

Kompany Bayernje már ott van a legnagyobbak között

A rekordok önmagukban valóban nem mondanak el mindent, és a különböző korszakok csapatait sem lehet patikamérlegen rangsorolni. Guardiola Barcelonája, Mourinho százpontos Real Madridja vagy az MSN-korszak Barçája nem ugyanazt a futballt játszotta, nem ugyanolyan körülmények között és nem ugyanazokban a versenykiírásokban szerepelt – vagy legalábbis nem ugyanolyan feltételekkel. Egyvalami azonban közös bennük: saját korszakukban olyan támadójátékot produkáltak, amely messze kiemelte őket a mezőnyből, és ami azóta is hivatkozási alapot jelenthet számunkra, ha a világ leggólerősebb csapatairól beszélünk. Kompany Bayernje most ebbe a társaságba lépett be.

A belga edző nemcsak visszahódította a bajnoki címet, hanem egy olyan rendszert épített, amelyben a látványos futball és az eredményesség végig kéz a kézben járt. A számok önmagukért beszélnek: Kompany első 68 Bundesliga-mérkőzésén a Bayern 221 gólt szerzett – ilyen 3,25-ös gólátlagot a liga történetében soha egyetlen más csapat sem produkált. A dominanciát a csapat mentális ereje is jelzi: a bajorok ebben az idényben 26 pontot szereztek hátrányból, ami a liga legjobb mutatója, miközben 47 tétmérkőzésen mindössze kétszer kaptak ki, ami 1963 óta klubcsúcs.

Meddő vita lenne azt firtatni, hogy a Bayern „jobb” volt-e Guardiola Barcelonájánál vagy Mourinho Real Madridjánál. Ez nézőpont kérdése. Az ugyanakkor biztos, hogy ha a futballtörténelem leggólerősebb csapatairól beszélünk, a münchenieknek helye van az élmezőnyben.

Borítókép: Imago