Kezdenek kialakulni az erőviszonyok az MLB-ben

NL East

Viszonylagos nyugalom uralkodik a National League keleti divíziójában, hiszen a New York Mets magabiztosan vezeti csoportját, ahogy tette ezt az elmúlt szűk két hónapban. A tavalyi évvel ellentétben idén elkerülik a Metset a komolyabb sérülési hullámok, ráadásul a két nagyágyú, Max Scherzer és Jacob deGrom visszatérése is egyre közelebb, ahogy Tylor Megillé is, amitől csak még erősebb lesz az amúgy is jó erőkből álló New York-i alakulat.

A címvédő Atlanta Braves júniusban még nem kapott ki, ami azt jelenti, hogy 11 meccses győzelmi sorozattal biztosította helyét a Mets mögött. Ráadásul lőtávolon belülre került a Mets is, a veretlen sorozat előtt még 10 és fél meccsre voltak lemaradva, a hónap közepére ez a szám már csak öt és fél meccs, ráadásul a következő két ellenfél ellen nem csak a veretlenségi sorozatukat növelhetik, de a hátrányukat is csökkenthetik a Washington Nationals és a Chicago Cubs vendégeként. Korábban egyébként hatszor volt legalább 11 meccses sorozata a Bravesnek, legutóbb 2013-ben, a klubrekord pedig 15 zsinórban megnyert mérkőzés, még 2000-ből. Az a csapat akkor 95 győztes találkozóval megnyerte a divízióját.

Bejött az edzőváltás a Philadelphia Philliesnek, hiszen vasárnap kapott ki először az ideiglenesen kinevezett menedzser, Rob Thomson irányítása alatt. A jelenleg 50%-os Philadelphia ezt megelőzően kilenc mérkőzésből álló győzelmi sorozatban volt, söpréssel nyert a Los Angeles Angels és a Milwaukee Brewers ellen is, a vasárnapi vereséget megelőzően pedig háromszor is győzött az Arizona Diamondbacks ellen.

Rob Thomson egyelőre csak ideiglenesen irányítja a Philadelphiát (Forrás: sportingnews.com)

NL Central

Izgalmasabb eddig ez a csoport, mint ahogyan a szezon előtt várható volt. A St. Louis csak fél meccsel vezeti jelen pillanatban a divíziót, ami elég karcsú előny, azonban abszolút bizakodásra adhat okot a Cardinals szurkolóinak, hogy június elején még a rivális Brewers állt az élen. Nolan Arenadoék szépen gyűjtögetik a győzelmeket (még ha a Tampa Bay Rays ellen simán elvesztették mindhárom meccsüket). A 1B Paul Goldschmidt a legtöbb ütőstatisztikában vezeti a csapatrangsort (72 H,19 2B, 12 HR, 47 RBI), míg a dobódombon a rutin dolgozik rendesen: Miles Mikolas, Adam Wainwright kezdőként viszik a hátukon a csapatot.

A már említett korábbi első Milwaukee nagyon rossz formában van, a június hónapban lejátszott 12 mérkőzéséből csak kettőt nyert (a Padres és a Nationals ellen), így pedig lecsúszott a divízió éléről. Úgy látszik, hogy ez keret még nem elég bő és minőségi, hogy elbírja Brandon Woodruff és Freddy Peralta hiányát. Ahogy a St. Louis, úgy a Milwaukee esélyeit is nagyban befolyásolhatja majd, hogy kiket sikerült magukhoz csábítani az augusztusi trade deadline előtt.

Miközben a Pittsburgh Pirates és a Chicago Cubs is hat meccs óta nyeretlen, a pocsékul rajtoló Cincinnati Reds próbál a lehető legkevésbé lemaradni: a harmadik Pirates-től például már csak négy mérkőzéses hátrányban vannak. Az ő esetükben is igaz, hogy a játékoscserék megváltoztathatják a szezon kimenetelét, a kérdés csupán annyi, hogy még most akarnak valami nagyot villantani vagy már a következő szezonra készülnek.

Miles Mikolas (Fotó: Joe Puetz/Getty Images)

NL West

Idén az egyik legizgalmasabb divízió a nyugati. Bár a Los Angeles Dodgers kicsit visszavett az iramból júniusban (elvesztette a Pirates és a Giants elleni szériát is), még vezeti a divíziót, de csak fél meccs az előnye a San Diego Padresszel szemben, ami azért adhat némi okot aggodalomra. Tony Gonsolin hozza eddig a 1.50 körüli ERA-t, az ütők közül pedig Mookie Betts viszi a prímet: 52 szerzett runjával toronymagasan vezet csapaton belül, a második helyen lévő Freddie Freeman 38-nál jár. Rossz hír ugyanakkor, hogy Walker Buehler könyöksérülése miatt több hétre is harcképtelenné vált.

A San Diego Padres igyekszik javítani a St. Louis elleni botláson és csak egyszer kapott ki júniusban a New York Mets és a Milwaukee Brewers ellen is, a Colorado Rockies elleni 2-2-es széria viszont a csoportelsőségébe került. Ráadásul könnyen lehetett volna vereség is a széria végén, a csúcsformában játszó Manny Machado azonban megmentette csapatát ettől.

Továbbra is talány, hogy mikor kezdheti el az ütőedzéseket Fernando Tatis Jr., akit még a szezon előtt kellett megműteni. Az elsődleges tervek arról szóltak, hogy az előző héten meg kellett volna történnie annak a vizsgálatnak, ami alapján ütőt ragadhatna a fiatal játékos, ez azonban erre a hétre tolódott, így egyre kevesebb az esély arra, hogy még az All Star-meccs előtt pályára léphessen.

A szezon előtt kevésbé lett volna meglepetés a harmadik kaliforniai csapat, a San Francisco rájátszásba jutása, látva azonban, hogy mennyi könnyű mérkőzést szórakozik el Gabe Kapler csapata, nem állíthatjuk, hogy nincs a megérdemelt helyén a Giants. Márpedig az utóbbi időben a Reds és a Marlins ellen is elszórakozták a meccseket, ráadásul az Arizona és a Colorado is veszélyes lehet. A csapat erőssége a bullpen, ami a Dodgers ellen is bizonyított, már csak a kezdőket kellene valahogy átbillenteni a holtpontokon.

A szezon előtt nem sokan fogadtak volna arra, hogy ennyire partiban lesz a többiekkel az Arizona Diamondbacks és a Colorado Rockies, a két csapat azonban alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Azt azért blődség lenne kijelenteni, hogy mindketten esélyesek lennének a rájátszásra, a divízión belüli harcokba alaposan beleszólhatnak majd, főleg, ha azt nézzük, hogy az utolsó Rockies tíz és fél meccses lemaradása a Dodgershez képest semmiség – van olyan divízió, ahol az első két csapat között van közel ennyi meccs.

AL East

A New York Yankees uralma megdönthetetlennek látszik, és ha csak valami óriási nagy tragédia nem történik, meg is nyeri a divíziót – a csapat mostani formáját látva pedig pihenhet a rájátszás első napjaiban. A Yankees főleg az MVP-formában játszó Aaron Judge-nak is köszönheti előkelő helyezését. A 30 éves outfilder pedig nem csak csapatáért játszik ilyen kirobbanó formában, de saját magáért is. Óriási hiba lenne a Yankees részéről, ha hamarosan nem tolnának az orra alá egy zsíros szerződést. A kezdőkön kívül a cserék is nagyon rendben vannak: Matt Carpenter a Cubs ellen például két HR-t és hét RBI-t ütött, DJ LeMahieu 51 (191 at bat) meccsen 28 RBI-t ütött, miközben a catcher, Jose Trevino 39 meccsen (97 at bat) 18-nál tart! És akkor még nem is beszéltünk a félelmetes dobókról, akik közül egyedül Gerrit Cole áll hármas ERA felett…

A Toronto, a Tampa Bay és a legendás Boston harcol ebben a divízióban a második és a harmadik helyekért (mert afelől ne legyenek illúzióink, hogy nem innen fog bejutni a rájátszásba három csapat). Hosszú távon a Toronto lehet majd a legnagyobb kihívója a Yankeesnek, a fiatalokkal teletűzdelt Blue Jays keveset hibázik a fontos pillanatokban. Csakugyan igaz ez a Tampa Bay Raysre is, őket a rutin az, ami az élmezőnyben tartja. Ha pedig sikerülne egy épkézláb catchert megszerezniük a nyáron, még komolyabban lehetne venni a csapatot.

A Boston Red Sox magára talált az utóbbi időben, pedig nem kecsegtetett túl sok jóval az első 40 mérkőzés, ami alapján az sem volt biztos, hogy harcban lehet majd a rájátszásért. Most úgy néz ki, hogy elérhető közelségbe került az első három hely valamelyike, feltéve, ha sikerül megfelelően pótolni Nathan Eovaldit és Garret Whitlockot – mindketten a napokban kerültek sérültlistára és minimum kettő hétig ott is maradnak.

Vlad Guerrero Jr akció közben (Forrás: sportsnet.ca)

AL Central

Nem is a Minnesota Twins eddigi jó szereplése a meglepetés az American League középső csoportjában, sokkal inkább a másik chicagói alakulat, a White Sox gyengélkedése az! Pedig a Twins egyelőre csak Byron Buxtonban bízhat, a 28 éves centerfielder runokban és home runokban is vezet csapaton belül. Buxton mellett a szezont nehezen kezdő Carlos Correa ütései is javultak júniusra, és a liga jelenlegi legjobb ütőátlagával büszkélkedhető Luis Arraezre sem lehet eddig panaszuk a szurkolóknak. A dobók rotációjában azonban fontos lenne, hogy felépüljenek a játékosaik: a jelenlegi tíz legjobbjukból öten is a maródiak listáját gyarapítják.

A Cleveland Guardians talán a liga jelenlegi legnagyobb trójai falova. Nagyjából azon a helyen van csoportjában és olyan számokkal, amiket várni lehetett a szezon elején, de mégis van egy kis hiányérzete az embernek. Ha a csapattársak feljavulnának José Ramireshez (aki minden statisztikában vezet a csapaton belül), akár komolyabb veszélyt is jelenthetnének a Twinsre, de az sem lehet bizonyosan állítani, hogy Ramires az egyedüli, aki átlagon felüli formában játszik és ez az egyetlen oka, hogy a csapat a divízió második helyén áll jelenleg. Talán most jönnek a mindent eldöntő szériák, amik majd helyére teszik a Guardianst: a Dodgers, a Twins, a Red Sox és a Yankees lesz Shane Bieberék ellenfelei.

Az egyik legnagyobb csalódás idén a Chicago White Sox, alaposan becsapták a szakértőket (és minket is) a szezon elején. Michael Kopech az esélyesek között van a Cy Young-díjért, Tim Anderson a liga legjobb ütői között lehet a szezon végén és mégis megeshet, hogy a White Sox nemhogy a rájátszásban nem lesz ott, de igazán esélye sem lesz odakerülni. Talán a chicagói kispad lesz a következő, amelyik megüresedik?

Michael Kopech (Forrás: nbcsports.com)

AL West

A legnagyobb mozgás idén ebben a csoportban van. Volt már az élen az Angels és a Mariners és volt nagyon lent a Rangers és az Astros is. Jelenleg utóbbi vezeti a divíziót, ami lényegében papírformának minősül és a szezon eleji kisebb kihagyást teljesen maga mögött hagyta a Houston Astros. Ennek (is) köszönhetően már nem nagyon van veszélyben az első helye, és ha elkerülik a sérülések a csapatot, simán behúzza a csoportelsőséget.

A második helyen már érdekes párharc van kialakulóban, hiszen a Texas Rangers nem várt helyen tanyázik, a Los Angeles Angels pedig olyan szinten lenullázta a szezon eleji eredménysorát, hogy azt rossz volt nézni. Texasban bőven vannak még lyukas helyek a csapaton belül, de a több millió dolláros befektetések, mint Corey Seager és Marcus Semien megérik a pénzüket. A Rangers akár be is juthat majd a rájátszásba, feltéve, ha van még valahol egy kis dugipénz az erősítésre a nyáron.

Teljes csődöt mondott az anaheimi gárda az elmúlt hónapban, ami a menedzser, Joe Maddon állásába került. Nehéz egyébként Maddon nyakába varrni az egészet, bár tény, hogy a klubrekordot jelentő 14 egymás utáni vereségre nem lehet mentséget találni. Ohtani Shohei mindent megpróbált az ütők közül, hogy életben tartsa csapata esélyét az első helyre, sajnos erre egyedül képtelen volt, hiszen a csapat másik sztárjának, Mike Troutnak is borzalmas meccsei voltak: az MVP-jelölt 26 at batet követően tudott érvényeset ütni. Mindeközben a dobó oldalon továbbra is a liga legjobb formában lévő játékosai játszanak, a kezdő ötösük például továbbra is kevesebb, mint négy ERA-val dob.

Marcus Semien, a Rangers egyik húzóembere (Fotó: John E. Sokolowski)

Kiemelt képen: stylemagazin.com