Kiegyenesedni látszó Manchester United, bajnoki címre hajtó Arsenal, felülteljesítő Fulham

Kiegyenesedni látszó Manchester United, bajnoki címre hajtó Arsenal, felülteljesítő Fulham

2023. márc. 11.

Lassan az angol labdarúgó-bajnokság kétharmadához érkezünk, és bár még messze nem dőltek el a legfontosabb kérdések, bizonyos tendenciák azért megfigyelhetők. Sorozatunk második részében a Premier League csapatait mutatjuk be a legkülönfélébb statisztikai mutatószámok és modellek segítségével, így széles körű képet nyújtva teljesítményükről.



Amíg a 2021–2022-es szezonban mérkőzésenként 1,82 pontot gyűjtött az Arsenal, addig a jelenlegi kiírásban 26 fordulót követően 2,42 pontot (!) átlagol Mikel Arteta csapata. Tulajdonképpen a játék minden elemében tetten érhető a fejlődés, akár a 90 percenkénti várható gólok volumenét, akár az xGD-t, akár az ellenfeleknek engedett helyzetek minőségét vesszük alapul.


Szintet lépő Ágyúsok

Ha sikerülne fenntartani az eddig diktált eszeveszett tempót, akkor az egy teljes bajnoki idényre vetítve 92 pontra lenne elegendő, amivel minden esély meglenne arra, hogy a 2003–2004-es idény után ismét felérjen a londoni együttes a Premier League trónjára. Érdekes tendencia figyelhető meg egyébként a bajnoki címhez elegendő pontátlagokat tekintve, hiszen korábban 85-90 pont már jó eséllyel aranyérmet ért, az elmúlt időszakban viszont a 90-nél több pont sem volt mindig garancia a sikerre, elég csak a Liverpool 97, illetve 92 pontos második helyére gondolni.


Azt nem lehet mondani, hogy az Arsenal érdemtelenül áll ilyen kedvezően a bajnokságban, ugyanakkor érdemes egy kicsit alaposabban is utánajárni annak, hogy a parádés eredmények mögött valójában milyen teljesítmény húzódik meg. Az Understat adatai szerint a mostani szezonban mindössze a Fulham teljesítette felül nagyobb mértékben a várható pontokat a piros-fehéreknél: Marco Silva együttese 10,2, Arteta csapata pedig 10,1 ponttal múlta felül az xPTS-mutatót (csak viszonyírásképpen, hogy ez mennyire kiugró értéknek számít: utánuk a Manchester United következik – 5,8 ponttal).


Úgy is lehet persze interpretálni ezt a különbséget, hogy mentálisan eszméletlenül erős az Arsenal, elég csak az előző, Bournemouth elleni bajnokira gondolni, ahol kétgólos hátrányból állt fel és győzött végül 3-2-re. A játékosok egyszerűen vérszagot kaptak és pontosan tudják, hogy mikor, ha nem most van esélyük arra, hogy elhódítsák az oly rég óta vágyott serleget. De kanyarodjunk is vissza a felülteljesítésre, ami javarészt annak köszönhető, hogy a kapu előtt egészen elképesztő hatékonysággal váltják gólra a helyzeteket.



Bukayo Saka 8,7-es xG-re tíz, Martin Ödegaard hetes xG-re kilenc, Gabriel Martinelli pedig 6,7-es xG-re nem kevesebb, mint 11 (!) gól szerzett. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy nem mindenki sáfárkodik jól az adandó lehetőségekkel, ugyanis Gabriel Jesus (2,7), míg Eddie Nketiah (3,7) kevesebbszer talált be, mint amennyi a helyzeteik minősége alapján egy átlagos képességű játékostól (el)várható lenne.


Csapatszinten 50,3-as xG-t dolgozott ki az Arsenal, és ezekből 59-szer vette be az ellenfelek hálóját: a +8,7-es gól-várható gól rátánál csak a Manchester City (+11,9) és a Tottenham Hotspur (+9,3) rendelkezik jobb mutatóval.


Rögzített szituációkból 11,16-os xG-t termelt Mikel Arteta csapata, ami a Newcastle United (12,36) után a második legjobb az egész mezőnyben, és a 11 ilyen góljánál több találatot mindössze a Spurs (12) ért el. Vagyis kijelenthető, hogy a pontrúgásokat tekintve is a legjobbak között vannak jelenleg Bukayo Sakáék.


A szekvenciánkénti 4,06 passz, illetve azok átlagos hossza (11,28 másodperc) azt jelenti, hogy az átlagnál sokkal több átadással operálnak és rendkívül megfontoltan építik fel a támadásokat, szemben például a skála másik végén található Leeds United–Bournemouth duóval, ezek a csapatok jóval direktebb stílusban futballoznak. Amennyiben viszont gyorsan kivitelezett, úgynevezett direkt támadásra kell hagyatkozni, akkor sem kell a londoniakat félteni, mivel ilyen típusú akcióból csak a Manchester United (61) és a Liverpool (54) neve mellett találunk a 47-nél magasabb számot.


auto(Forrás: Opta Analyst)


Az OptaAnalysten található, a nyílt játékhelyzetből származó labdaérintések területi eloszlását mutató zónatérkép tökéletesen szemlélteti, hogy az Arsenal milyen szintű dominanciát tud megvalósítani a pálya tengelyében.


Az alábbi vizualizációról könnyen leolvasható, hogy a két tizenhatos közötti centrális területet rendre képesek kontroll alatt tartani, és ami egészen egyedi, hogy még a Manchester Cityhez vagy a Liverpoolhoz képest is jóval hangsúlyosabban vannak jelen az ellenfél tizenhatosának előterében (a pálya ezen részét 14-es zónaként is szokták emlegetni).


auto(Forrás: Opta Analyst)



Erőn felül teljesítő Fulham

Ha ránézünk a Premier League tabellájára, akkor azt láthatjuk, hogy a Fulham parádés helyen áll, hiszen tulajdonképpen még mindig versenyben van az európai kupaindulást érő helyek megszerzéséért. Nem áll szándékunkban kisebbíteni Marco Silva érdemeit és kétségkívül el kell ismerni, hogy csapata jóval túlszárnyalja eddig a várakozásokat, ez azonban még nem jelenti azt, hogy valóban ennyire meggyőző lenne a játéka. Ahogy már korábban is említettük, az Arsenalt megelőzve a Fulhamé a legnagyobb felülteljesítés, legalábbis a tényleges és a várható pontok különbségét tekintve mindenképpen.


A pálya mindkét végén jól teljesít mostanában a londoni csapat, ugyanis 32,7-es xG-re 38 gólt szerzett, míg az ellenfelek hiába alakítottak ki 42,7-es xG-re elegendő helyzetet (ez alapján a Fulhamé a legrosszabb védelem a ligában), csupán 34-szer tudták bevenni Bernd Leno kapuját. A 31 éves német hálóőrnek elévülhetetlen érdemei vannak: a kapujára érkező lövések minőségével mit sem törődve közel öt góltól mentette meg csapatát, a +4,8-as PSxG-mutató Alisson (Liverpool, +10,6) és Kepa Arrizabalaga (Chelsea, +5,8) után a harmadik legjobb.


Ennek megfelelően Leno védési hatékonysága (78%) is kiváló, pláne annak tükrében, hogy ennél magasabb aránnyal (79,4%) csak a Chelsea kapusa büszkélkedhet. Ha nem védene a német légiós ilyen ragyogó formában akkor az ellenfelek mérkőzésenként 4,88 kaput találó lövése könnyen több kapott gólt eredményezhetett volna.


A Fulham letámadási intenzitása jó szívvel is csak közepes erősségűnek mondható, mivel átlagosan 14,5 passzt engedélyeznek az ellenfélnek mindaddig, míg meg nem kísérelnek labdát szerezni (ennél csak öt csapat védekezése passzívabb a PPDA-mutató szerint). 190 labdaszerzésük a 12. helyre elegendő, ezekből 28 akció zárult lövéssel, ami a nyolcadik legkevesebb. Az iménti indikátorokból kiindulva talán kijelenthető, hogy összességében a labda nélküli játékuk korántsem makulátlan és bizony lenne még mit javítani rajta.


Ami a pozíciós játékukat illeti, a liga átlagához képest szekvenciánként kevesebb átadással (3,11) próbálkoznak, és rövidebb ideig képesek megtartani a labdát. Másodpercenként 1,51 méterrel jutnak közelebb az ellenfél kapujához, ami praktikusan annyit tesz, hogy a Leeds United, a Bournemouth és a West Ham United után ők siettetik leginkább a támadásokat. Előbbi megállapítást az is alátámasztja, hogy 46 direkt támadást vezettek eddig – ez a Manchester United, a Liverpool és az Arsenal mögött a negyedik legtöbb.


Ha valakit mindenképpen ki kell emelni a Fulhamből, akkor az bizonyára a Sportingtól tavaly nyáron 20 millió euróért leigazolt Joao Palhinha, aki igen hamar bizonyította, hogy helye van a Premier League-ben! A 27 éves portugál védekező középpályás kulcsfontosságú szerepet játszik Marco Silva együttesében, köszönhetően annak, hogy a védekezési képességei egészen bámulatosak. A lenti összeállításból kiderül, hogy légi párharcokban szinte alig lehet megverni, szerelései is rendre hatékonyak, de a visszatámadásai, illetve labdaszerzései is sokat érnek csapatának. A támadásban való szerepvállalás nem kifejezetten az erőssége, de vertikális játékstílusa és kiváló ütemben kivitelezett progresszív passzai sokszor fejtörést okoznak az ellenfeleknek, amellett, hogy a rögzített szituációknál is igen hasznos a jelenléte.




A 11 találattal a góllövőlista ötödik helyén álló Alekszandar Mitrovics is remek szezont tudhat eddig maga mögött, akinek a helyzetbe kerülési képessége a legjobbak közé tartozik: 12,2-es xG-jét csak Erling Haaland (18,9), Harry Kane (13,8) és Ivan Toney (13,3) múlja felül. A szerb támadó 86 sikeres fejpárbajjal rendelkezik, amivel Ben Mee-t (84) megelőzve listavezető a ligában. 90 percenként átlagosan 4,02 lövést ereszt meg, ez konkrétan Darwin Núnez (5,27) után a második legjobb ráta – az ő góljaira mindenképpen szükség lesz, amennyiben tényleg az európai kupaindulást érő helyek megkaparintása a cél!


Ismét jó úton jár a Manchester United!

Az Erik ten Hag kinevezése utáni első néhány hónap az alapok letételéről szólt, mostanra viszont nagyon úgy fest, hogy egyre jobban a saját képére tudta formálni a patinás klubot. Eddig 43 mérkőzésen irányította a Vörös Ördögöket, amely találkozókon a mérlege 31 győzelem, öt döntetlen és hét vereség, mindezt úgy, hogy a 84 rúgott góllal szemben csak 47-szer találtak be az ellenfelek.


Olyannyira elismerésre méltók az eredményei, hogy a Sir Alex Ferguson érát követő edzőkkel összehasonlítva messze a hollandnak van a legmagasabb győzelmi aránya (72%).


Az angol ligakupa döntőjében Casemiro és Marcus Rashford góljaival 2-0 arányban győzték le az Eddie Howe érkezése óta egyáltalán nem rossz formának örvendő Newcastle-t, így bezsebelve a Ten Hag időszaka alatti első trófeát. Az angol támadó lenyűgöző formája mellett nem lehet elmenni szó nélkül: minden sorozatot figyelembe véve már 26 gólnál jár, ami pontosan annyi, mint amennyit az előző két idényben összesen szerzett.


Ami még talán ennél is többet mond az az a statisztika, hogy a most futó idényben az öt európai topligában ennél többször csak Haaland (33) és Kylian Mbappé (30) talált be. A bajnokságban 14 ízben köszönt be Rashford, és ha a tizenegyeseket nem vesszük figyelembe, akkor 90 percenként 0,62 gólt termelt, ami a harmadik legjobb arány a Premier League-ben (eddigi legtermékenyebb szezonja egyébként a 2019–2020-as volt, akkor 0,58 gólt átlagolt).



Az új igazolások közül Lisandro Martínez vagy éppen Christian Eriksen is bőven megérdemelné a dicséretet, mi azonban a Real Madridtól 70 plusz 11 millió euróért kivásárolt Casemirót szeretnénk méltatni a lehengerlő teljesítménye és példaértékű hozzáállása okán. Hiába mondhatja magát ötszörös Bajnokok Ligája-győztesnek a világklasszis 31 éves brazil játékos, mégis olyan lelkesedéssel érkezett meg a Premier League-be, amelyet nem lehet nem észrevenni és maradéktalanul elismerni.


Aki látott mostanában MU-meccset, annak a napnál is világosabb, hogy a rutinos középpályás hihetetlen hatást gyakorolt a Vörös Ördögök játékára. Ennek számszerűsítésére tökéletesen alkalmas az alábbi összeállítás, amely azt mutatja, hogy miként teljesít a csapat akkor, ha Casemiro a pályán van, és akkor, ha nincs.




Amikor játszik, akkor az xGA 0,8-cal, míg az ellenfeleknek engedett xT (várható veszély) 0,3-mal alacsonyabb: ez abszolút szignifikáns különbség, de a Field Tiltnél látható kilenc százalékpontos differencia (ez a mutató lényegében a támadóharmadbeli dominanciát méri), a hatékonyabb visszatámadás vagy éppen a védelmi vonal átlagos magasságában tapasztalható eltérés szintúgy nem elhanyagolható.


Az eddig eltelt 25 forduló alatt 90 percenként átlagosan 1,59-es xG-t dolgozott ki a United, ami az ötödik legjobb a ligában, az ellenfeleknek engedett 1,25-ös xGA viszont már csak a nyolcadik helyre elég. Ennek ellenére több mint valószínű, hogy ha csak nem történik valami egészen váratlan esemény (a Liverpool elleni 7-0-s történelmi vereség ebbe a kategóriába sorolható, de még akár az is lehet, hogy kellett ez a kijózanító pofon), akkor vélhetően sikerül majd kiharcolni a Bajnokok Ligája-indulást.


A FiveThirtyEight erre jelenleg 78 százaléknyi sanszot ad, vagyis egyelőre aligha érheti kritika Ten Hag együttesének teljesítményét. Hogy a manchesteriek képesek lesznek-e néhány éven belül ismét a Premier League aranyérméért küzdeni, az a jövő zenéje, de a tendenciákat és a fejlődési ívüket nézve egyáltalán nem alaptalan a szurkolók bizakodása!


A sorozat előző része:

Önmagát kereső Liverpool, szenvedő Chelsea, bámulatosan védekező Newcastle


Kiemelt fotó: Sporting News

Szerző

Borbély Imre – Jimi

Borbély Imre – Jimi

Borbély Imre – Jimi

Az xfb Analytics adatelemzője, hamisíthatatlan futball-romantikus, Sportközgazdász, a Premier League megszállottja, fanatikus Liverpool szurkoló. Nem titkolt szándéka, hogy a hazai labdarúgás jövőjének formálása érdekében hozzájáruljon az analitikus szemléletmód, az adatalapú döntéshozatal valamint a különböző matematikai-statisztikai alapokon nyugvó elemzési módszerek és modellek minél szélesebb körben való elterjesztéséhez.