Kizuhant egy vasúti kocsiból a zaklatott életű olimpiai bajnok magyar labdarúgó
Bár sosem szerepelt a felnőtt válogatottban, az MTK utólag az örökös bajnokai közé választotta Sárközi Istvánt. A jászberényi származású szélső labdarúgó-pályafutása reményteljesen indult, tagja volt az 1968-as olimpián aranyérmes magyar csapatnak, később azonban többször botrányba keveredett, börtönbe került és soha nem állt meg a lejtőn. Az egykori labdarúgó 1992-ben vesztette életét, amikor tisztázatlan körülmények között kizuhant egy vasúti kocsiból.
Sárközi István aktív pályafutása legemlékezetesebb éveit az MTK alkalmazásában töltötte, mellyel 1968-ban Magyar Népköztársaság Kupát nyert, azonban folyamatosan magánéleti problémákkal küzdött és mindössze 44 évesen hunyt el.
Fiatalon olimpiai bajnok, majd lázadó lett belőle
Sárközi 1947. október 21-én Jászberényben született és az 1960-as években a helyi Jászberényi Lehel színeiben indult pályafutása az NB I/B-ben. A tehetséges futballista ezt követően az Egri Dózsa játékosa volt, ám csapata feljutása után nagyobb klubok is felfigyeltek rá, így rövidesen az MTK-hoz került. A kék-fehéreknél szerepelt az 1968-as MNK-győztes csapatban, összességében pedig 161 mérkőzésen 23 gólt lőtt az együttes mezében az ott töltött évek során.
Fiatalon felfelé ívelt a pályafutása, 21 évesen részt vehetett az 1968-as ötkarikás játékokon az olimpiai válogatott színeiben. A mexikóvárosi tornán két mérkőzésen lépett pályára, a Ghána elleni mérkőzésen gólt szerzett. Az olimpiai bajnoki cím után Sárközit 1968. november 8-án a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem bronz fokozatával tüntette ki Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke.
Ugyanakkor néhány évvel később az 1970-1971-es szezonban tagja volt a „kilencek lázadása” néven elhíresült csoportnak, amikor az MTK egyes labdarúgói – Becsei József, Koritár Lajos, Török József, Hajdú József, Dunai Lajos, Strasszer László, Oborzil Sándor, Kiss Tibor – fellázadtak Palicskó Tibor vezetőedző módszerei ellen. Miután az érintett játékosok gyakorlatilag sztrájkolni kezdtek és nem vettek részt az edzéseken, eltiltották őket a játéktól. A klub három vereség után hajlandó lett volna visszavenni a játékosokat, a renitensek bocsánatot is kértek az egyesülettől, azonban a Magyar Testnevelési és Sporthivatal fegyelmi tanácsa nem engedte futballozni őket. Sárközit egészen 1972. szeptember 30-ig eltiltották a játéktól, ennek ellenére még évekig tagja volt a fővárosi csapatnak, de minden bizonnyal a lázadásának is volt köszönhető, hogy soha nem szerepelhetett a válogatottban.
„Palicskó Tibort jó edzőnek tartottam, de nagy hibát követett el azzal, hogy a klasszis középhátvédet, Dunai Lajost centerben játszatta. A sztrájk azonban nem ezért tört ki. A csapat a Balatonon nyaralt, ahol Palicskó felesége és az egyik játékostársam neje beszélte meg, hogy ki mennyi prémiumot kapjon. Amikor ez kiderült, elszakadt a cérna, fellázadtunk”
– jegyezte meg Koritár Lajos az edző elleni lázadás okairól.
Az MTK-től való távozása után még a Budapesti Spartacust, a Székesfehérvári MÁV Előrét és a fővárosi Építők SC-t erősítette 1980-as visszavonulásáig.
Pályafutása során 227 mérkőzésen lépett pályára a magyar első osztályban, ezalatt 33 találat fűződött a nevéhez.
A totóbotrány résztvevőjeként került börtönbe
Sárközi a visszavonulása után különféle fogadási csalás ügyletekbe keveredett bele, miután már aktív pályafutása során is gyakran játszott megbundázott mérkőzéseken. 1982. július 23-án az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatósága bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon arról, hogy a Nyári Totó Kupa szelvények értékelésénél szokatlanul magas volt a 13+1-es találatok aránya, és a nyertes szelvények sorszáma több csoportban is egymást követő – jegyzi meg az Origo tényfeltáró cikke.
A Népsport az 1983. augusztus 27-i számában így írt Sárközi totóbotrányban betöltött szerepéről:
„Régóta totózik. Még aktív játékos volt, amikor 1979-ben megkereste Bernáth Zoltán és információkat kért tőle. Egy év múlva már együtt játszottak, és megismerkedett Faragó Józseffel. Az elsőrendű vádlottal nem totózott együtt, mert nem volt hozzá elég pénze. Azon a bizonyos első próbatételen, az Ajka–Keszthely mérkőzés „lerendezésén” Antonival, Filével és Galántaival tárgyalt.
– Korábban nem kívántam megnevezni a játékosokat, magamra akartam vállalni a felelősséget. De rájöttem, hogy nincs értelme másokat védeni, hiszen Antoni ezt a mérkőzést három totózó csoportnak is eladta – mondta többek között Sárközi.
Szerencsés véletlennek nevezte, ahogyan megismerkedett a Balatonon Juhász Miklóssal, a Motim TE játékosával. Azonnal sikerült közös nevezőre jutniuk. Juhász megkérdezte tőle: »Más csapatok nem érdekelnek?!« Az üzlet megindult, a csapatok egymást adták Sárközi kezére. Labdarúgásunk morális helyzete Sárközi vallomásakor kezdett igazán kibontakozni. A Nyári Totó Kupában a csapatok úgy adták-vették a meccseket, ahogyan akarták. Aki többet fizetett, azé volt a jó tipp.”
1983. szeptember 30-án a Fővárosi Bíróság az ügy kilencedrendű vádlottját, Sárközit két év börtönre és három év közügyektől való eltiltásra ítélte. Ebből másfél évet ült le és 300 ezer forint pénzbüntetést fizetett.
Többé semmi sem volt a régi
A szabadulását követően teljesen padlóra került, korábbi MTK-s csapattársa, Szuromi Antal megfogalmazása szerint
„az egykor jól nevelt és szelíd srácból agresszív alkoholista lett”.
Megpróbált különböző polgári munkakörökben és utánpótlásedzőként is elhelyezkedni, de alkoholproblémái miatt sehol nem húzta sokáig, képtelen volt helyes irányba terelni életét. Régi ismerősei szerint a külseje is jelentősen megváltozott, az egészségi állapota megromlott.
„Én már csak egy börtöntöltelék maradok egész életemre”
– vallotta az egyik utolsó interjújában a Sport Plusz 1991. június 7-i számában.
Ekkoriban egy autó elütötte, kómába esett, de felépült. 1992. január 31-én az édesanyját indult meglátogatni, így felszállt a Budapestről Jászberénybe tartó vonatra, ám Rákoscsaba és Pécel között tisztázatlan körülmények között kiesett a szerelvényből, és a vasúti kocsi kerekei között lelte halálát. A szemtanúk beszámolói szerint Sárközi ittas volt, minden bizonnyal magától esett ki a kocsiból, de egyes feltételezések szerint ki is lökhették, erre azonban semmilyen bizonyítékot nem találtak. Bár az édesanyja néhány nap múlva bejelentette az eltűnését, furcsa módon csak hónapokkal később erősítették meg, hogy a vonatból kiesett férfi az egykori olimpiai bajnok labdarúgó volt.
Az MTK olyannyira becsben tartja az emlékét, hogy a tragikus halála után a klub örökös bajnokának választották őt. Sárközi mellett csak Szolnok István és Kárász Endre kapta meg a címet úgy, hogy soha nem lépett pályára a felnőtt válogatottban.
Sárközit a Rákoskeresztúri Új Köztemető 65-ös parcellájában helyezték örök nyugalomra. Tiszteletére szülővárosában, a Jászberényi FC pályáján emléktáblát avattak 2019-ben.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt kép: Labdarúgás folyóirat
Szerző
