Klubcsapata is lett újra Macedónia királyának, Kiril Lazarovnak

Amikor az előző idény végén a Nantes királyi ünnepség keretében koronával a fején búcsúztatta el a XXI. század egyik legnagyobb jobbátlövőjét, a 42 éves Kiril Lazarovot, még egyetlen kapus sem nyugodhatott meg, hogy a bombáitól végleg megmenekül. A Veszprémből is jól ismert klasszis akkor úgy nyilatkozott:

„Kilencven százalékig biztos vagyok benne, hogy a következő világbajnokságon melegítőben láttok majd.”

Ekkor ugyanis már másfél éve Észak-Macedónia szövetségi kapitányaként is dolgozott, a Csehország elleni vb-selejtezőben pedig összesítésben kétgólos győzelemre vezette a válogatottját, amely így kijutott a 2023-as lengyel-svéd rendezésű olimpiai kvalifikációs világbajnokságra. Klubcsapat híján Lazarov aligha szállt volna be játékosként jövő januárban a lehető legnagyobb tétre menő világversenyen, de egy augusztus végén aláírt szerződés befolyásolhatja a döntését. Mint a Handball Planeten olvasható, a szkopjei RK Alkaloid vezetőedzőjévé is kinevezték, hogy a rengeteg nemzetközi tapasztalatát az észak-macedón kézilabdázás felemelkedésért visszaforgassa a hazájába. Nem zárnánk ki végleg az esélyt, hogy leveszi a melegítőt, bár a szakportál szerint is befejezte a játékos-pályafutását.

Utóbbit nem annyira a klubkézilabdázás, inkább a válogatott szempontjából érdemes most felelevenítenünk, hiszen amíg Lazarov a Bajnokok Ligájában folyamatosan a reflektorfénybe került, válogatottbeli szereplése jobbára árnyékban maradt. Pedig a balkáni ország a magyar válogatott számára is nagyon veszélyes ellenféllé vált, ezt a saját bőrünkön éreztük.

Macedónia akkor a 11. helyen kötött ki, ami az ország kézilabda-történetében nagyon előkelőnek számított, különösen azok után, hogy az előző négy vb-re a kvalifikáció sem sikerült. Az igazi áttörést azonban a 2012-es szerbiai Európa-bajnokság jelentette, ahol Lazarov a 7 meccsen lőtt 61 góljával újabb rekordot elérve az 5. helyig repítette a válogatottat, ezzel társaival együtt kiharcolva az olimpiai selejtezőtornán való részvételt.

2012 nagypéntekén Göteborgban gyakorlatilag a londoni olimpiai szereplésről döntött ezek után a magyar–macedón meccs, amelyet fanatikus délszláv szurkolótábor előtt végül 28–26-ra tudtak megnyerni a mieink.

Lazarov csapata azóta is minden vb-re és Eb-re eljutott, ami csak a sportág legsikeresebb nemzeteinek jött össze az elmúlt tíz évben. A legutóbbi vb- és Eb-szereplés viszont a 23., illetve 22. hellyel egyértelmű visszalépést jelent az előző évtizedhez képest, és utóbbi már Lazarov szövetségi kapitányságához kötődik.

A következő években már nyilvánvalóan egy Lazarov nélküli válogatottat kellene Lazarovnak az élmezőny közelébe juttatnia, ami óriási feladat. Mint a fentiekből is látszik, fénykorában meccsenként mintegy 9-10 gólt jelentett a pályán, nemzeti és klubszínekben is. Húsz év alatt lőtt 1363 góljával ő a Bajnokok Ligája történetének legeredményesebb kézilabdázója, több mint kétszáz góllal megelőzve Nikola Karabaticot és 300-zal Mikkel Hansent. Igaz, ők négy, illetve öt szezonnal kevesebbet játszottak.

Lazarov többek között a veszprémi évei alatt (2002-2007) is BL-gólkirály lett, átlövéseit szinte senkiéhez nem lehet hasonlítani, a kinézetét annál inkább. Már a magyarországi csapattársainak is feltűnt a hasonlósága Robbie Williamsszel, a Nemzeti Sport 2006-ban arról írt, a kézilabdázó polcára felkerült az énekes fotója.

Kiemelt fotó: European Handball Federation