Kocsmából a Konferencialigába: íme a Bruno’s Magpies felemelő sztorija!

Amikor nagy hagyományú magyar futballklubjaink „őstörténetét” vizsgáljuk, rendre elénk kerül, hogy a régi nagyok kávéházakban tartották a meccsértekezleteket, a 120 évvel ezelőtti szakmai tudás ebben a körben keletkezett, az újítások, a felvételik ezekben a „klubházakban” zajlottak. A klubházak futballkultúránként változnak, az viszont biztos, hogy Gibraltáron van egy klub, mely alig több mint 10 évvel ezelőtt egy kocsmában alakult, és ma a nemzetközi kupában játszik. 

Az egész Louis Perryvel és a nagymamájával kezdődött. Perry angol, Portsmouth-szurkoló, és egyik nagymamája réges-régen vásárolt egy kocsmát Gibraltáron, amelyet Bruno’snak nevezett el. A férfi 18 évesen a miniállamba költözött, hogy felvirágoztassa a helyet, Bruno’s Bar and Restaurant néven nyitotta újra a kocsmát. A bár az angol kivándorlók gyűjtőhelye lett.

Perry arról ábrándozott, hogy futballista lesz Gibraltáron, ám a Daily Starnak néhány éve elárulta, hogyan nem lett az. 

„Relatíve fiatal és fitt játékos voltam, és arra gondoltam, miért ne találhatnék ott magamnak egy csapatot. Elmentem a Cannonshoz, amely két éve egyetlen meccset sem nyert, és megkérdeztem, milyen poszton számítanának rám. Azt mondták, balhátvédként. Hát ott játszottam, és az első edzőmeccsen lőttem két gólt balhátvédként. Szinte Messinek gondolva magam, odasétáltam az edzőhöz, aki elmondta, hogy valójában a másodedzőé a poszt, és hosszú távon biztosan nem lesz szükség rám.” 

Perry ekkor határozta el, hogy saját csapatot alapít.

Aztán amikor egy idősebb Newcastle-drukker, egyben óriási Alan Shearer-rajongó cimborájával, Mick Embletonnal iszogatott, kiderült, hogy Embleton korábban dolgozott labdarúgóedzőként. Megkérdezte tőle, lenne-e kedve edzeni a képzeletbeli csapatot. Embleton rávágta, hogy persze, de csak akkor, ha a Newcastle színeiben játszanak, és felveszik a klub becenevét, ami a Szarkák, angolul Magpies. Perry belement, és megbeszélte a bárban rendszeresen megforduló, focirajongó barátokkal, akik ujjongva fogadták az ötletet. 2013-ban létrejött Gibraltár első kocsmacsapata, az FC Bruno’s Magpies. Ez volt az első igazolásuk: 

Forrás: rte.ie

Ahhoz, hogy bármilyen nagypályás ligában elindulhassanak, szükség volt előteremteni a nevezési díjat, és legalább egy garnitúra mez árát. Ezt a nagymama 500 eurója tette lehetővé. Szintén jelentős akadályt jelentett, hogy Gibraltárnak egyetlen használható nagypályája van, a Nemzeti Stadion, amelyben alig lehetett edzésidőponthoz jutni. Ezért Embleton, aki két éven át edzette a Magpiest, eleinte a tengerpartra szervezte a próbajátékokat. Sok idegenlégiós tette próbára magát, és jöttek néhányan a gibraltári National League-ből is. Vegyes etnikumú lett a Magpies, és idővel be tudott nevezni a gibraltári másodosztályba. Itt épp az első megszerzett pontjukat ünneplik: 

Forrás: rte.ie

Perry folyamatosan támogatók után kutatott, és megállapodott a Chestertons ingatlancéggel, amely 2015–16-tól a klub szponzora lett. A klub elkezdett meccsnapi programokat szervezni, és a profibb körítés egyre több drukkert vonzott. Abban az idényben a klub negyedik lett a másodosztályban, a rájátszásban kikapott az egy évvel korábban alakult Europa Pointtól.

2016-ban a Magpies szerződtette a gibraltári szövetségi kapitány korábbi jobbkezét, a skót Davie Wilsont, aki az első osztályban is gyűjtött tapasztalatot. Később megszerezte támogatónak a GVC Holdings szerencsejátékcéget. Több ezüstérem és elbukott rájátszás után 2019-ben a Magpies, amely alig hat évvel korábban egy bárban alakult, bajnokként bejutott a gibraltári első ligába, ráadásként megnyerte a másodosztályú csapatoknak kiírt kupát is. Az idény végén jött a ráadás: Haig Bertrand Oundjian, a Watford volt alelnöke, korábbi brit Eb-bronzérmes jégtáncos elfogadta a Magpies felkérését, és a klub társelnöke lett. A másik társelnök Louis Perry volt. (Ahhoz, hogy a mesebeli történetet értelmezni tudjuk, nem szabad elfelejteni, hogy a gibraltári első liga a mai napig amatőr alapon működik.)

A klub kihasználta Oundjian kapcsolatait, egyre jobb futballistákat, szakembereket tudott próbajátékra hívni. Meggyőzték például David Holdsworth volt watfordi futballistát, hogy legyen a csapat tanácsadója. A 2021-2022-es idény felénél a Magpies megszerezte a 32 éves Nathan Rooney-t a kispadra, aki korábban a Blackburn akadémiáján, majd az angol harmad- és negyedosztályban is dolgozott másodedzőként. Ezzel a háttérstábbal már lehetővé vált a szintlépés: 2020–2021-ben a 11 csapatos bajnokság negyedik helyén végzett a Magpies, a kupában (Rock Cup) pedig döntőt játszott.

A tavalyielőtti bajnoki bronzérem és a kupagyőzelem újabb mérföldkő volt a klub történetében, amely elindulhatott az Konferencialigában. Az északír Belfast Crusaders elleni első körös kiesés valójában bemelegítés volt. A fantasztikus, 2–1-es hazai győzelem után 1–3-as vereség idegenben úgy, hogy a 80. percben még továbbjutásra álltak. Közben az északír szurkolók azzal heccelték őket a lelátóról, hogy a klub egy kocsmában látta meg a napvilágot. 



„Gibraltárban elképesztően felkapták a csapatot. Az emberek megállítottak bennünket az utcán. Éreztük, hogy szorítanak értünk. Amióta sikeresek vagyunk, két-három megkeresést is kapnak olyan játékosok, akikért korábban senki sem érdeklődött. Megváltozott a hangulat a klubnál”

– mesélte a Sky Sportsnak Rooney a kiesés után. Elmondása szerint érkezése után több szokást is meg kellett változtatni a klubnál a különböző nemzetiségű játékosok miatt, és több játékosnak is meg kellett találni az ideális pozíciót. A futballisták szerinte hűségesek ehhez a klubhoz, és hajlandóak új dolgokat tanulni, hogy előreléphessenek.

„Legalább napi tíz órát beleteszek a munkába, megyek előre a siker érdekében. Remélhetőleg ez a profi hozzáállás másoknak is felnyitotta a szemét.”

Ahogy az elmúlt 10 idényben 9-szer, a Lincoln Red Impset idén sem lehetett megszorongatni a bajnokságban, a Magpies harmadik lett, így az ezüstérmes St Josephsszel a Konferencialigában indulhatott.

Mindkét csapat ír ellenfelet kapott, a St. Josephs összesítésben egyetlen góllal kiesett a Shelbourne ellen. A Magpies öt spanyol, két-két gibraltári és angol, illetve 1-1 brazil és walesi játékossal a soraiban, 4–3–3-as hadrendben, 725 néző előtt két pontrúgásból 2–0-ra legyőzte a Derry Cityt az odavágón. A gólok 3:32-től és 5:45-től. Ez volt a Magpies első egynél több gólos sikere a nemzetközi kupában. 

A visszavágó rendkívül izgalmasan alakult. A Derry összesítésben egyenlített, ám a gibraltáriak a 111. percben újra vezetést szereztek, pár percre rá a gólvonalról szabadítottak fel. 6:21-től érdemes nézni. 

A Bruno’s Magpies történelmi sikere a legutóbbi 11 év tudatos építkezését nézve megérdemelt. Az egykor volt kocsmai csapat 3 év alatt kétszer is legyőzött egy sokkal magasabban jegyzett ellenfelet a nemzetközi kupában, és csütörtökön a Koppenhága ellen készülődhet a Konferencialiga második fordulójában. Hazai pályán kezdenek.