„Korábban természetesnek tartottam az életet, de most már nem” – Max Parrot útja a rákbetegségtől az olimpiai aranyéremig

„Korábban természetesnek tartottam az életet, de most már nem” – Max Parrot útja a rákbetegségtől az olimpiai aranyéremig

2022. febr. 8.

Azok után, hogy három éve még azon gondolkodott, képes lesz-e sikerrel megvívni az életéért folyó küzdelmet, tegnap Pekingben a dobogó legmagasabb fokára állhatott Max Parrot. A kanadai snowboardos gondolkodását mind a sportról, mind az élet egyéb területeiről gyökeresen megváltoztatták az őt ért megpróbáltatások.


 


Nagyon szép ívet ír le Max Parrot eredménylistája, azután, hogy 2018-ban a Pjoncsangban rendezett téli játékokon ezüstérmet nyert, idén Pekingben a legfényesebb medált is megszerezte – ez egyben hazája első győzelme is a mostani olimpián.


Ha csak ezeket a tényeket ismerjük, azt hihetnénk, hogy a sportoló elmúlt négy évének mindegyike edzésekben és versenyekben gazdagon telt, hiszen álmának megvalósítása rengeteg munkát és tervszerűen felépített mindennapokat igényelt.


A nagy célig, az olimpiai aranyéremig vezető út azonban ennél sokkal rögösebb volt számára. 2018. decemberében, tíz hónappal a pjongcsangi játékok után ugyanis Hodgkin-limfómát, a nyirokrendszer egyik rosszindulatú daganatos megbetegedését diagnosztizálták nála. Az élete gyökeresen megváltozott abban a pillanatban, amikor az orvosok közölték vele a lesújtó hírt. Nemcsak a sportkarrierjét, hanem életének minden egyéb szegmensét is gyökeresen átalakította a súlyos betegsége. Szerencse volt azonban a szerencsétlenségben, hogy egy ebben a kórban szenvedő beteg kilátásai meglehetősen jónak mondhatók: ha megfelelő kezelést kap, nagy valószínűséggel meggyógyul.


 


Sport helyett tizenkét kemoterápia


A tünetmentességig eltelt hónapok viszont fizikai és lelki szempontból is hatalmas megpróbáltatások elé állították Parrot-t. Összesen tizenkét kemoterápián vett részt, izomtömegének jelentős részét elveszítette, és sokszor érezte úgy, hogy semmi energiája sincs. A legelkeseredettebb pillanataiban az is megfordult a fejében, hogy talán nem is lesz képes végigjárni a gyógyuláshoz vezető utat.


A kritikus hónapokban az is rontott a hangulatán, hogy nagyon messzire került attól, hogy újra hódolhasson szenvedélyének, a snowboardozásnak. Így emlékezett vissza később az akkori érzéseire:


 



„Nagyon nehéz idők voltak. Néha úgy éreztem magam, mint egy oroszlán a ketrecben, mert nem tudtam azt csinálni, amit a legjobban szeretek, ami a snowboardozás. Ez volt az első alkalom az életemben, hogy a snowboardomat a szekrénybe kellett tennem.”



 


Hamar visszanyerte az erejét


Összesen nyolc hónapig küzdött a rák ellen, 2019. júliusában bejelentette, hogy egészséges, tünetmentes.


Ezek után hamar visszanyerte az erejét és a korábbi győztes formáját, hiszen még abban az évben és 2020-ban is győzedelmeskedett a Winter X Games-en a big air és a slopestyle versenyszámokban. Az utóbbiban nyerte a már említett olimpiai aranyérmet is tegnap. Sikeréhez az is hozzájárult, hogy a megpróbáltatásai óta a szeretett sportágához való kötődése is mélyebb lett:


 



„Minden alkalommal, amikor felcsatolom a snowboardomat a lábamra, sokkal jobban értékelem, mint régebben. Korábban természetesnek tartottam az életet, de most már ez nem így van”



– nyilatkozta a gondolkodásában lezajlott változásokról.


Ami a korábbi betegségét illeti, Parrot még nem nyugodhat meg teljesen, hiszen a daganatos betegségek kiújulására minden esetben van valamennyi esély a tünetmentességet követően (sok szakember szerint az első öt év a legkritikusabb), a kockázat azonban az idő előrehaladtával folyamatosan csökken.


 




 

Szerző

Nádudvari Péter

Nádudvari Péter

Nádudvari Péter

Gyógypedagógusként dolgozom főállásban, de magyar nyelv és irodalom szakos tanári végzettségem is van. Szenvedélyeim a zene, a sport és az írás. Fontos számomra a társadalmi felelősségvállalás, ezért rendszeresen veszek részt jótékonysági akciókban. Ami pedig az írást illeti, sok műfaj érdekel, leginkább a szépet és a lélekemelőt keresem – a sportvilágban is.