A német szurkolói kultúra zászlóshajója – Így épült a Sárga fal (könyvajánló)

Fokozott szurkolói szerepvállalás, a tradíciók tisztelete. Csak két jellemző a sok közül, amik leginkább jellemzik a német futballkultúrát, amelyik az európai topbajnokságok körében egyedülálló. Ennek az egyik – ha nem a – legmarkánsabb képviselője a Borussia Dortmund és annak szurkolótábora. Uli Hesse róluk írt könyve nemrég magyarul is megjelent, ennek apropóján mutatjuk be.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

Kezdjük az ismerkedést a szerzővel, Uli Hessével. Ő az egyik legelismertebb német szakíró, aki korábban – többek között – a Bayern München és az egész német futball történetét is megírta. Ezt a kötetet eredetileg angol nyelven írta, mi több a szigetországban ez lett az év legjobb futball témájú könyve 2019-ben. A szerző páratlan hitelességgel meséli el a Borussia Dortmund óriási hullámvasutazásra emlékeztető történetét, ez nagyrészt abból is ered, hogy a szerző helyi születésű. A mű értékéhez nagyban hozzájárul, hogy Hesse sokszor a személyes élményein keresztül ír az eseményekről, de például arra is fény derül, hogy a legendás tréner, Ottmar Hitzfeld jó barátja a szerzőnek.

Már a könyv eleje rögtön felkeltheti az olvasó érdeklődését. Hirtelen 1986-ba csöppenünk vissza. Ez év pünkösdjén a Dortmund egy, a Fortuna Köln elleni drámai fordítás után őrizte meg élvonalbeli tagságát, a katarzist pedig a lelátón egy bizonyos Lars Ricken is átélte, aki később játékosként lépett elő főszereplővé 1997-ben. Nem véletlenül itt kezdi Hesse a történetet, hiszen sokan ezt tartják a déli lelátó – azaz a sárga fal – születésének, amely ma az európai futball legkülönlegesebb atmoszférájú helyszínei közé tartozik.

 

A TÖRTÉNELEM VARÁZSA

Jellemzően a futball és az egyetemes történelem eseményei szorosan egybefonódnak, erre ebben a könyvben is láthatunk példákat. Amellett, hogy átélhetjük a Borussia izgalmas és fordulatos történetét, az egész Ruhr-vidéki atmoszféráról is képet kapunk. A történetből az rajzolódik ki, hogy a klub hullámzása tulajdonképpen követte a térség hullámzó állapotát, a hanyatlást és a fellendülést. Maga Hesse is kihangsúlyozza az 5. fejezetben a Zeitgeist – azaz a korszellem, egy fenntarthatóságot elősegítő, és ennek érdekében társadalmi-gazdasági változást pártoló, alulról szerveződő világméretű mozgalom – jelentőségét.  Az egész történet a 19. század második felében indult, amikor a fellendülő szénbányászat és acélgyártás hatására tömegek költöztek az ország más részeiből – főleg Sziléziából – a Ruhr-vidékre. Ezeknek a munkásoknak a későbbiekben a futball jelentette az egyedüli kapaszkodót, miután egy számukra teljesen idegen helyre kerültek. Nem véletlen, hogy a Borussiát 1909-ben a Hoesch acélgyár munkásai alapították. Az alapítás már önmagában elég kalandos körülmények között jött létre, hiszen a katolikus egyház hevesen ellenezte a futballt, mivel fontos eleme volt a versengés. Azonban végül Franz Jacobi vezetésével a lelkes fiatal társaság és a futball egyre szélesebb körű térhódítása meghozta az áttörést. Hesse találóan meg is jegyezte, hogy a Dortmund tulajdonképpen egy egyház elleni lázadásnak köszönheti a létét.

Ezután hosszú és rögös út vezetett addig, hogy a Dortmund országszerte is meghatározóvá váljon. A második világháborúig még a Ruhr-vidéken belül is egy klubnak számított a sok közül – ekkoriban a Schalke 04 vitte a prímet. Ráadásul a Borussia helyzetét a náci rezsim is erőteljesen megkeserítette, hiszen a klub vezetői és szurkolói jellemzően bal oldali beállítottságúak voltak. A hatalom folyamatos költözködésre kényszerítette a klubot. Végül a Rote Erde lett az otthon a hetvenes évekig.

 

 

A klub fellendülése a második világháború utánra datálódik, amikor megdöntötték a leáldozóban lévő Schalke Ruhr-vidéki hegemóniáját. A könyvből fény derül arra is, hogy a II. világháborúban porig rombolt város népessége az igen nehéz körülmények, a megélhetési nehézségek ellenére is fanatikusává vált a futballnak.

Az 1960-as évek elejére a Dortmund az ország egyik legjobb csapatává vált, ők nyerték a Bundesliga első kiírása előtti utolsó országos bajnoki címet is (1963). A klub ráadásul nemzetközi szinten is révbe ért, amikor 1966-ban a Liverpool legyőzésével KEK-győztes lett. Ez a fellendülés tulajdonképpen egybeesett a Ruhr-vidék háború utáni varázslatos talpra állásával és megerősödésével, amit aztán a 60-s évektől gyors hanyatlás követett. A szénbányászat és az acélgyártás hanyatlásával hatalmas tömegek váltak munkanélkülivé, maga a klub pedig 1972-ben a másodosztályba esett vissza. Ekkor durvult el a Schalke elleni rivalizálás is, amely vissza-visszatérő motívuma a könyvnek.

 


(X) Válaszolj helyesen a napi kérdésekre és gyűjtsd össze ingyenes fogadásaidat az ingyenesen játszható Nyerő Széria tippjátékkal.


 

A SZURKOLÓK ÉS A KLUB RENDKÍVÜLI KAPCSOLATA

Az 1974-es világbajnokságra Dortmund házigazdaként felépítette azt a Westfallenstadiont, amely a mai, sokak által csodált otthona a sárga-feketéknek. Ráadásul a csüggedő szurkolók egy lelkes fiatal srác, Peter Noisten vezetésével megalapították a BVB Fan Clubot és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a klub megmenekült a csődtől, mi több 1976-ban visszajutott az élvonalba, ahonnan azóta nem esett ki.

A szurkolók az 1970-es évek óta játszanak megkerülhetetlen szerepet a csapat működésében és ezen a ponton tárulhat elénk az, hogy miben is annyira egyedi a német futball. Feltűnő, hogy a csődközeli helyzetek során mennyire fontos és megkerülhetetlen szerepet játszott a szurkolói összefogás. A csődtől való megmeneküléshez 1979-ben és 1984-ben is Reinhard Rauball rövid elnöki színrelépései kellettek, aki a megmenekülési tervekben fontos szerepet szánt a meccsnapi bevételeknek. A szurkolók a legnehezebb időszakokban is kiálltak az együttes mellett és ez is kellett ahhoz, hogy a Borussia 1986-ban háromgólos hátrányból álljon fel azon a bizonyos osztályozón, amivel az egész könyv is a kezdetét vette.

A megmenekülés után – a Ruhr-vidéki gazdasági szerkezetváltás pozitív hatásainak is köszönhetően – a Borussia megindult azon az úton, ami 1997-ben Európa trónjáig vezetett. Többek között Andreas Möllerrel, Mathias Sammerrel és Michael Zorckal egy kivételes játékosgarnitúra alakult ki a pályán, és ők az addig teljesen ismeretlen svájci tréner, Ottmar Hitzfeld vezetésével 1995-ben elhódították a klub első Bundesliga-bajnoki címét, majd két év múlva a Bajnokok Ligája-trófeát.

 

 

A hatalmas sikernek azonban borsos ára volt. A szurkolók véleményét eleinte kikérő Gerd Niebaum elnök és Michael Meier pénzügyi vezető a hirtelen jött sikerek következtében teljesen elszakadt a klub hagyományaitól és maguktól a szurkolóktól is. Egy munkáscsapatnál hirtelen újgazdag törekvések kezdtek kibontakozni. És itt érünk el a könyv talán legizgalmasabb oldalaihoz, hiszen a szerző úgy meséli el a klub lejtmenetét, hogy azt ő maga is átélte – immáron aktív újságíróként.

A vezetőség hihetetlen összegeket adott ki világklasszis játékosokért, illetve a stadion felújítására, azonban a 2002-s bajnoki cím után a további sikerek hiányában drámai módon pukkadt ki a lufi. Rauball és Hans-Joachim Watzke rátermettsége kellett ahhoz, hogy a Borussia szinte reménytelen helyzetből, 2005. március 14-én megmeneküljön. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tradícióktól való teljes elszakadás végzetes következményekkel járhat Dortmundban és ezt Watzkéék a mai napig nagyon jól tudják. Jürgen Klopp hét éve visszahozta a régi dortmundi életérzést, mindezt úgy, hogy a keret nagy része saját nevelésű játékosokból állt, akik a pályán tiszta szívből harcoltak a klubért. A 2011-ben és 2012-ben is bajnokságot nyert csapat kapitánya, Sebastian Kehl például így jellemezte a klubot övező egészen különleges atmoszférát.

 

„A klub az évek során egyre közelebb került a szívemhez, és sokat adott nekem. Érzelmek és őszinteség – ez jellemzi ezt a csapatot. Amikor a klubnak gondjai adódtak, úgy éreztem, valamit vissza kell adnom mindabból, amit kaptam.”

 

ÖSSZEGZÉS

A könyvet olvasva megismerkedhetünk a Ruhr-vidék egyedi hangulatával és azon belül is Dortmund városának büszkeségével. Fény derül arra, hogy a sokszor szürkesége és kevés látnivalója miatt negatív megítélésű térség tulajdonképpen milyen izgalmas történelemmel és rendkívüli szurkolói kultúrával rendelkezik. Végigtekinthetjük, hogy miként lett a Westfallenstadion – ma Signal Iduna Park – a déli lelátónak köszönhetően Európa egyik legjobb atmoszférájú arénája, de fény derül a dortmundi szurkolók kivételes társadalmi szerepvállalására is. Összességében a könyv nem csak futballtörténeti, hanem társadalomtörténeti értékkel is bír, ezért hatványozottan érdemes elolvasni.

 

Melyik együttes nyeri meg a Bajnokok Ligája 2021/2022-es kiírását?

5,50 – Manchester City

5,50 – Paris SG

6,00 – Bayern München

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Bajnokok Ligája/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Bajnokok Ligája piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x