A 2020/2021-es Premier League-szezon kevésbé mainstream ígéretei  

A marketingerőn túl is létezik tehetségfogalom, a vélt vagy valós „szintek” (egyre elavultabb szó) is egyre inkább elmosódhatnak. Épp erre volt nemrég kiválóan szélsőséges példa a 24 éves Kalvin Phillips személye, aki lényegében a Championshipből érkezve mutatkozhatott be az angol felnőtt válogatottban. Phillips egyelőre a Premier League-ben is derekasan helyt tud állni. No, de vajon kik azok a további 23-24 éven aluli játékosok, akik váratlan reménységként tűnhetnek fel az idei szezon során az angol bajnokságból?



Callum Hudson-Odoi (a lassacskán inkább örök ígéret) neve évek óta felmerül bármilyen tehetségeket gyűjtő listán, így már nem igazán ér bennünket meglepetésként, ha szembe találjuk magunkat vele, Mason Greenwood pedig az előző szezonban igazolta hírét, amely – nem érdemtelenül – meg is előzte (nem kevésbé szívfájdító, hogy identitásválságtól roskadozó környezetben „kénytelen” akklimatizálódni a felnőtt futballra). Említhetnénk még Gabriel Martinellit is vagy eszünkbe juthat Mason Mount és még sokan mások, kiváltképp a nagyon is aktuális, főnix-szerűen rendeződő Dominic Calvert-Lewin; ám a csillogó felszín alatt még mindig akadnak olyan nevek, akiket hamarosan nem sok választhat majd el bármiféle áttörésnek értelmezhető névjegyletételtől.

Egy-két nevet leszámítva a cikk olyan játékosokat hivatott sűríteni a nem is olyan rég rajtoló Premier League-ből, akiket a rivaldafény többnyire elkerül, mégis lehet rá esély, hogy akár hosszabb távú pozitív meglepetésként utat törjenek afelé.

LÉTFORMÁRA PIRLO, VÉGREHAJTÁSRA BANEGA

Billy Gilmour, 19 éves – Chelsea

Jelenleg még sérülésével küzd, de nem valószínű, hogy külön tartania kell a keretmélységtől, amikor végre visszatér csapatába, a Chelsea számára ugyanis elengedhetetlen lenne egy tudatosan mértéktartó szervező középpályás, aki egy teljes meccsen át akár intenzív és agresszív presszingelés közben is képes összetartani a csapatrészeket, hogy adott esetben, ha a letámadási művelet „bukik”, legyen igazodási pont, legyen újabb terv Lampard csapatának tarsolyában. Kanté az a típusú hatos, aki leginkább látens nyolcas, Jorginho az a típusú hatos, aki leginkább csak labdát birtokolva hatos, míg Kovacic az a típusú játékos, aki hatos és tízes között van félúton. Gilmour játékosprofilja a mély keret ellenére is komoly lehetőségeket tartogathat Lampard számára. A skót ifjonc legfontosabb ismertetőjegye, hogy játékát víziók határozzák meg: megannyi forgatással, keresztirányú átadással operál első szándékból és pontosan kivitelezve ezeket, csapatjátéka súlypontjába kiválóan bele tud nyúlni, mi több tudatos szkennelési (információszerzési) ösztöneiből/hajlamaiból adódóan vízióit rendre jó időben képes kivitelezni, még mielőtt az ellenfél tolódással rendezni tudná sorait – ebben erőteljesen tetten érhető az argentin virtuóz, Ever Banega „hatása”, jellegzetessége. Gilmour rendre úgy érkezik meg egy adott szűkterületes játékszituációba, hogy nem csak egyszerűen passzalternatívát nyújt csapattársának, de már a szituációba érkezés előtt és a labdaátvételt megelőzően is villámgyorsan szkennel, így gondolkodási időt spórolva magának a lehető legjobb és egyben legváratlanabb döntés meghozatalához, amelyben pedig a nemrég edzői pályára lépő Andrea Pirlo sajátságos látásmódját idézi. Számomra Gilmour az eddig látottak alapján és az utánpótlás mérkőzéseinek visszanézéseiből levonható tanulságként épp Banega és Pirlo ötvözeteként tetszeleg, az argentin keresztirányú megoldásai és az olasz mélységi pozíciófelvételei, valamint sokkalta progresszívebben vertikális labdái keverednek benne. Ha még hozzáveszem, hogy alkatilag, valamint szerelési stílusában kissé Verrattit is előhívja, akkor a börze már tényleg tart ott, hogy biztosra vegyük, különleges játékos válhat belőle.



ÚGY HIÁNYZOTT, MINT PÚP A HÁTUKRA, LASSAN MEG MÁR LEHET, HOGY ÚGY HIÁNYOZNA, MINT EGY FALAT KENYÉR?

Pascal Struijk, 21 éves – Leeds

Amikor annak idején a Leeds szerződtette, kisebb szurkolói ellenszél keletkezett az aktuális dolgok forgásából adódóan. A csapat elkötelezett követői azzal támadták a klubot, hogy nem fordítanak elég forrást és figyelmet a Premier League-be való feljutásra, ehelyett inkább olyan utánpótlásjátékosra költenek, akiből ki tudja, lesz-e valami. Azóta Struijk is köszöni szépen, jól van, sőt jobban, ráadásul a drukkerek szintén lassan talán köszönik, hogy itt van, mert tényleg lenni készül belőle valami. A frissen feljutó Leeds egyik legjobban teljesítő játékosa volt a Liverpool elleni első bajnokin, és noha azóta nem volt a kezdőben, komoly sansz lehet rá, hogy a szezon során még fokozatosan egyre többször látjuk pályára lépni, akár lekövethetjük azt is, ahogy adott esetben végképp a kezdőbe játssza magát. A Liverpool ellen Struijk a nagy nyomás ellenére is saját térfélen leadott 46 passzát 96%-os pontossággal hajtotta végre (ami Kloppék hozzáállását tekintve egészen káprázatos teljesítmény, pláne PL-újoncként), mely máris tükrözi azt a higgadtságot, azt a technikai képzettséget, amellyel egy belsővédőnek okvetlenül rendelkeznie kell a topfutballban. Emellett testi adottságairól/erejéről tanúskodik, illetve annak csiszolt használatáról, hogy sikerült mind az 5 párharcát megnyernie, melyet azon a mérkőzésen vívott, mi több 11-szer tisztázással tartotta meccsben csapatát. Előbb-utóbb nagyon komoly fegyvere lehet Bielsa gépezetének, stílusának a belga származású holland védő (talán kicsit a helyezkedésén kéne csiszolni, noha a ’Pool ellen is adódtak olyan hibái, melyet akár Ayling bizonytalanságai indukáltak, vagy épp a Leeds játékfelfogásában voltak kódolva), akivel kapcsolatban külön érdekesség, hogy utánpótlásjátékosként belsővédő létére rendkívül gólpassz- és gólérzékeny volt. Sok függ attól, Bielsa milyen mértékben tervezi őt felépíteni.



MCGINN EREJE JOBBOLDALRA ÜLTETVE

Matty Cash, 23 éves – Aston Villa

A szerelések és tisztázások (kistúlzással) alfája és ómegája – 23 éves kora ellenére annyira éretten hajt végre védekező típusú mozgásformákat, mintha egy karrierje végéhez közeledő játékos lenne, aki már nem lát semmi újat, bármelyik ellenféltámadóról is legyen szó. Nem meglepő ez, ha mellé rakjuk, hogy Cash a fiatalság ellenére már 200-nál is több felnőtt tétmérkőzéssel a lábában mozgolódik. Súlypontjával nagyon jól bánik az egy az egy elleni küzdelmek során, így megfelelő testtartásból tudja megelőzni a cselezni készülő játékost, mielőtt lendületet vehetne, ezen kívül pedig becsúszószerelései nem a játékolvasás hiányát, inkább annak meglétét tükrözik. Mindezen felül az előre irányuló játékban sem rest, valódi motorként is tud funkcionálni a pálya jobboldalán, kicsit olyan, mintha az Aston Villa a szélen is meg-megtalálná (találhatja majd) személyében azt a komplex és érett elemet, amilyen McGinn is például a pálya belső területein.



AKINEK AZ EGYSZERŰSÉG A LEGFŐBB ERÉNYE

Jarrod Bowen, 23 éves – West Ham

Energikus és a szó legjobb értelmében véve egyszerű stílusú játékos, akit hozzáállása tesz kicsit komplexebbé. Bowen nem csak előszeretettel tör befelé jobboldalról ballábasként, ezzel veszélyeztetve a kaput vagy épp a mély védelmet adott esetben megbontva, akár egy védőt kilépésre is kényszerítve, de ha kell, középső területen érkezik a kapu elé és ziccerből is eredményes tud lenni. A szó legszorosabb értelmében véve pragmatikus játékos, nagy munkabírású szélső, aki a védekezéshez is épp annyit hozzá tud tenni fegyelmezetten, mint a támadások építéséhez, felfogásában megvan az az „egyensúly”, ami csapatszinten, rendszerszinten is sokat érhet. Kiváltképp előnyére válik, hogy még ha nem is tartozik a legtechnikásabb játékosok közé, labdaátvételeivel rendre előnybe tudja hozni magát, ezzel megtartva egy támadás vagy visszatámadás lendületét, ritmusát is.



KLASSZIKUS-TRENDI HIBRID

Ezri Konsa, 22 éves – Aston Villa

Párharcbajnok-prototípus; üzembiztosan és hatékonyan lehet birkózásra, brusztolásra kényszeríteni, ugyanakkor emellett remek passzolási készségei vannak, így egy személyben kicsit klasszikus és kicsit jelenkori elemeket is vegyít játékstílusa védőként. Fontos vele kapcsolatban, hogy képes a veszélymegelőzésre, melyet nem feltétlenül megelőző szerelésként kell érteni, inkább arról van szó, hogy a játékot figyelmesen olvasva el tud csípni olyan labdákat is, amiket adott esetben a védelem folyosóiba passzolnának be. Érdekesség, hogy utolsó pillanatos szereléseket (akár becsúszót is) veszélytelenül képes kivitelezni a tizenhatoson belül, vagy épp a tizenhatoson kívül utolsó emberként is megőrzi hidegvérét ha passzleadásról, ha szerelésről is legyen szó.



AKARAT, AMBÍCIÓ

Tariq Lamptey, 20 éves – Brighton & Hove Albion

Testcselekben és ritmusváltásokban gazdagon képes bejátszani a pálya jobboldalát, egyelőre négyvédős szisztémákban teszi ezt, de munkabírásából, moráljából, akaraterőjéből és ambiciózus „kisugárzásából”, valamint az ezekkel párosuló intelligenciából adódóan azon kevés játékosok közé tartozik, akik szélsővédőként és szárnyvédőként is azonos minőségben működhetnek. Alázatán túl is külön érdeme, hogy jó reakcióidővel csap le az előtte adódó területekre és adott esetben egy támadásépítés utolsó fázisaiba is tudatosan képes becsatlakozni.



EGYIK OLDALON SEM TANÁCSTALAN, HIÁBA EGYLÁBAS

Dwight McNeil, 20 éves – Burnley

Jobboldalról játszva a betörések és befelé irányuló cselezések, az ösztönös vállalkozószellem határozza meg pályán való jelenlétét, balról (ballábasként) inkább bepasszokkal és beadásokkal operál. Eleve erény és eleve nagyon is trendi ismérv, hogy szélsőként mindkét oldalon van terve, mellyel segíteni tudja csapata előre való törekvését. Mind kreativitása, mind technikai képességei kimagaslók (nem biztos, hogy pusztán csak a Burnley háza táján), továbbá egész jól él a lefordulásokkal, eleve van dinamika és sebesség abban is, ahogy megpróbál háttal állva „átverni” egy játékost, aki épp támadja/fogja/nyomás alá helyezi (ezt inkább mélységben szokta elkövetni, ha visszalép). Egylábas futballista, de ez a tény nem különösebben szokta hátráltatni, nem nagyon teszi darabossá, körülményessé. Még ha más poszton is játszanak, több szempontból is lehet vele kapcsolatban hasonlóságokat felfedezni a Serie A-ban berobbanó Atalanta-spílerrel, Malinovskyival.



A CSATÁR, AKI SEGÍTI A CSATÁROKAT

Fábio Silva, 17 éves – Wolverhampton Wanderers

Bokából finoman kivitelezett passzok és hasonlóan megoldott cseltechnika jellemző rá, így főként a tizenhatoson belül igencsak nehéz egy az egy ellen küzdeni vele, melyhez kissé – produktív értelemben véve persze – ritmustalannak, ütemtelennek ható mozgása is hozzátesz, fokozza kiszámíthatatlanságát a védő számára. Támadóként nem csak az jellemző rá, hogy a védők vonalából leshelyzetet elkerülve jól kiugratható, egészen multifunkciós: sokat mozog ki szélre is vertikális passzalternatívát kínálni és ezzel belső területet nyitva mélységi érkezőnek, ugyanakkor jellemző rá az is, hogy visszalép a középpályások közé és belső mélységi területből cipeli fel a labdát egymaga vagy épp ugratja ki éktársát, akár a félterületből befelé törő szélsőt, amely a Wolves kontra-berendezkedésében nem lesz idegen erény, minden bizonnyal.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.