A Copa América története

Az 1916 óta megrendezésre kerülő dél-amerikai kontinenstornát, a Copa Américát (1975-ig Campeonato Sudamericano del Fútbol, azaz dél-amerikai bajnokság néven ismerték), a tervek szerint idén nyáron 47. alkalommal bonyolíthatják le. A 2020 nyaráról elhalasztott sorozatot jelen állás szerint 2021. június 13. és július 10. között rendezik meg Argentínában és Kolumbiában. Mivel kevesebb mint két hónap van hátra az eseményig, kezdjünk el lassan hangolni rá!


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


A Campeonato Sudamericano (dél-amerikai bajnokság) a legrégibb nemzetközi labdarúgótorna a világon. Az első kiírása 1916-ban történt – 14 évvel az első világbajnokság előtt. A sportág ugyan az angoloktól indult, de a 19. század második felétől Dél-Amerikában is egyre jobban terjedt, országok közötti nemzetközi kontinenstornát is ott rendeztek először, és 1930-ban az első világbajnokságnak is Uruguay adhatott otthont.

Mostani nevén a Copa América a világ- és az Európa-bajnokság után a harmadik legnépszerűbb nemzetközi futballtorna a világon, a kontinensbajnokságok közt a második legtöbb érdeklődőt vonzza.

Az eddigi 46 tornán a tíz dél-amerikai országból nyolc elhódította már a kontinens legjobbjának járó címet, csak Ecuador és Venezuela nem volt még győztes. A 46 kiosztott aranyérem közül a legtöbbet Uruguay (15), Argentína (14) és Brazília (9) zsebelhette be. Paraguay, Chile és Peru két-két, míg Kolumbia és Bolívia egy-egy elsőséggel bír.

1993-tól a torna tízes létszámát praktikus (és gazdasági) okokból gyakran felemelték 12 csapatosra, jobbára észak-amerikai válogatottak meghívásával. Mexikó és az Egyesült Államok is gyakori résztvevő volt az eseményen, de az utóbbi időben Japán és Katar személyében már ázsiai csapatok is részt vettek a tornán meghívott vendégként. A 2016-os centenáriumi Copa Américán a tíz dél-amerikai együttes mellett hat észak-amerikai versengett.

 

Az eddigi tornákról

Az 1916-os első kiírást Argentína rendezhette meg az ország függetlenségének századik évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan létrehozták a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetséget (CONMEBOL). A tornán mindössze négy ország vett részt, körmérkőzéses rendszerben döntöttek a legjobb csapat kilétéről. A végső győzelem legnagyobb esélyese, Uruguay diadalmaskodott, megelőzve a házigazda argentinokat és a harmadik brazilokat, negyedikként Chile zárt.

 

Az 1916-os győztes uruguayi csapat

1930-ban, Uruguay rendezésében sor került az első labdarúgó-világbajnokságra, amelynek döntőjében két dél-amerikai ország, a házigazdák és Argentína találkozott, az uruk nyertek 4-2-re. A döntő és az utána kialakult helyzet azonban egy időre befagyasztotta a kontinentális vetélkedést, az argentinok nem ismerték el a hazaiak győzelmét, bundával vádolták meg őket. Ezt követően 1935-ig nem rendeztek kontinensviadalt. Helyreállt a rend, de a perui torna hét indulójából három visszalépett, Uruguay újra a földrész bajnoka lett. Négy évvel később hazai környezetben már Peru ünnepelhette az első Copa-győzelmét, miközben Ecuador csatlakozott a mezőnyhöz.

A második világháború alatt és után Argentína öt tornából négyet megnyert (1941, 1945, 1946, 1947), miközben továbbra is az Albiceleste és a Celeste uralta a kontinenst, a létszám pedig beállt kilenc csapatra, amennyiben minden tagország vállalta a részvételt. 1953-ban Peru, 1963-ban Bolívia jutott fel a trónra. A tornát rendszertelen időközönként rendezték meg, eleinte minden évben próbálkoztak vele, később volt, hogy csak négyévente került rá sor, de például 1959-ben két bajnokságot is lebonyolítottak. Utolsó CONMEBOL-tagországként, tizedikként Venezuela 1967-ben debütált a tornán.

1975-ben változtatták meg a sorozat nevét Copa Américára, de a CONMEBOL a korábbi tornákra is már ezt az elnevezést használja. Eleinte egy, a mostani Bajnokok Ligája vagy Libertadores-kupához hasonló lebonyolítású tornában gondolkodtak, vagyis csoportkörben hazai és idegenbeli meccsekkel, a kieséses szakaszban oda-visszavágós párharcokkal. Három tornát rendeztek meg ebben a szisztémában négyévente, majd 1987-től visszatértek az egyhelyszínes sorozathoz, és megállapodtak a kétévenkénti lebonyolításban. Később ez is változott, és például a 2000-es években már előfordult, hogy csak három- vagy négyévente került sor egy-egy tornára, míg a 2015-ös torna után egy évvel a centenárium kapcsán máris újra találkoztak a csapatok. A brazilok az utolsó kilenc Copából ötször diadalmaskodtak (1997, 1999, 2004, 2007, 2019), miközben Kolumbia 2001-ben, Chile pedig 2015-ben zsebelte be első elsőségét.


(X) Használd a fogadásépítőt és köss kombinált fogadást egy adott mérkőzésen belül több piacra az Unibeten! Gondolod, hogy gólzápor lesz a meccsen? Esetleg a hazai csapat sarokba szorítja a vendégeket és sok szögletre számítasz? Vagy a bíró bőkezűen fogja osztogatni a lapokat a mérkőzésen? Add hozzá fogadószelvényedhez az összes ilyen opciót vagy akár még többet, hogy a legjobb kötésben fogadhass, hatalmas kifizetési lehetőségekkel.


Copa América-legek

Uruguay a 15 győzelme mellett hat ezüst és kilenc bronzéremmel rendelkezik, 30 dobogós helyezésénél egyedül az argentinok voltak nagyobb éremhalmozók, hiszen nekik 14-14 első és második helyezés mellett öt harmadik hely jóvoltából 33 medália jutott. Az örökös éremtáblázat harmadik helyén Brazília áll kilenc arany, 11 ezüst, hét bronzérem által (27 dobogós helyezés), míg Paraguay 15-ször (2-6-7), Chile (2-4-5) és Peru (2-1-8) pedig egyaránt 11 alkalommal zárt az első háromban. A meghívottak közül Mexikó a legeredményesebb két ezüst-, és három bronzérem révén.

A 46 dél-amerikai kontinensbajnokság közül Uruguay 44, Argentína 42, Chile 39, Paraguay 37, Brazília 36 eseményen vett részt.

A torna házigazdája a legtöbbször Argentína volt, idén már 11. alkalommal ad otthont a Copának, míg a társrendező Kolumbia 2001 után másodszor házigazda. A gauchókat Uruguay és Chile hét-hét, Peru hat, Brazília öt rendezéssel követi. Egyszer fordult elő, hogy a tornát nem a földrészen bonyolították le, amikor a 2016-os centenáriumi Copa otthona az Egyesült Államok volt.

Nem dél-amerikai válogatottként a legtöbbször Mexikó vett részt a tornán (tízszer), Costa Rica ötször, az Egyesült Államok négyszer indult.

A Copa történetének legnagyobb arányú győzelmét Argentína aratta Ecuador felett 1942-ben egy 12-0-s diadal formájában, a lőtt gólok számában ugyancsak ehhez a mérkőzéshez köthető a mindenkori rekord.

1993 óta az egyenes kieséses szakaszban bevezették a tizenegyespárbajt, ebből a legtöbbet a brazilok játszották és nyerték is meg – kilenc alkalomból ötször diadalmaskodtak. Az egynél több párbajban résztvevő csapatok közül Chile mondhatja magát a leghatékonyabbnak, négyből három ilyen győzelmükből kettő ráadásul Copa-döntő volt, 2015-ben és 2016-ban egyaránt szétlövésben múlták felül az argentinokat. Uruguay 4-5-ös, Argentína 3-5-ös győzelem-vereség mutatóval bír, ha tizenegyesrúgásokra került sor a viadalon.

A bajnokság történetének legjobb góllövője az argentin Norberto Méndez és a brazil Zizinho 17-17 találattal, mindketten az 1940-es, 1950-es években alkottak.

Az aktívak közül a peruiak gólfelelőse, Paolo Guerrero 14 góljával az örökranglista ötödik helyén áll.

A legtöbb mérkőzést a tornán az említett Zizinho és a chilei kapus Sergio Livingstone játszották, szám szerint mindketten 34 találkozón szerepeltek. Nem sokkal van tőlük elmaradva a holtversenyben negyedik Lionel Messi 27 fellépésével, az argentin világklasszis adott esetben már az idei tornán beállíthatja a csúcsot.

 

 

Zizinho

A hőskor uruguayi sikercsapatából Ángel Romano hat alkalommal volt győztes válogatott tagja, ezzel egyénileg ő birtokolja a legtöbb aranyérmet a Copáról.

Guillermo Stábile ülhetett le a legtöbb alkalommal a kispadra, az 1941 és 1957 között hét tornán résztvevő argentin szakvezető 44 Copa América-meccsen irányította a válogatottat, hatszor meg is nyerték a tornát.

Az uruguayiak tanára, Óscar Tabárez 30 mérkőzésével a rangsor negyedik helyezettje, és az idei seregszemlén minden esélye meg lehet rá, hogy felzárkózzon egészen a második pozícióig.

 

A 2021-es torna

A 47. Copa Américára a tervek szerint 2021. június 13. és július 10. között kerülhet sor Argentínában és Kolumbiában. A koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott tornán eredetileg 12 válogatott vett volna részt, azonban a pandémia következtében a meghívott vendégek (Katar és Ausztrália) szereplésétől eltekintettek.

 


Így aztán az eredetileg tervezett 12 helyett tíz ország fog részt venni a kontinensviadalon. A korábban tervezett hat-hat tagú csoportokban a maradék öt-öt válogatott fog versenyezni. Az öttagú csoportokból az első négy helyezett jut tovább a negyeddöntőbe, ahol az elsők a negyedikekkel, a második a harmadikokkal játszanak majd az egyenes kieséses szakasz első körében. A nyitómérkőzést az argentin válogatott játssza majd Chile ellen a Buenos Aires-i Estadio Monumentalban, míg a finálét a kolumbiai Barranquillában rendezik.

 

Csoportbeosztás:

A csoport: Argentína, Bolívia, Uruguay, Chile, Paraguay

B csoport: Kolumbia, Brazília, Venezuela, Ecuador, Peru

 


A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, amennyiben a dél-amerikai labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:

https://www.facebook.com/futballtango

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x