A dél-yorkshire-i tündérmese

A hétvégén biztossá vált, hogy mely négy együttes fogja alkotni a Championship rájátszásának mezőnyét, s köztük van az a Barnsley FC is, amely a 134 éves története során második alkalommal juthat fel az élvonalba, ha sikerrel veszi az akadályokat a playoff-ban.

Barnsley FC logo

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Igazi hullámvasutazáshoz lehetne hasonlítani a dél-yorkshire-i együttes 134 éves történetét, mert annak ellenére, hogy mindössze egyetlen szezont tölthettek eddig a „vájárok” az élvonalban, az alacsonyabb osztályokban elég sokfelé megfordultak.

A modern kori időszak 2017-ben kezdődött, mikor is az addigi tulajdonos, Patrick Cryne és családja megállapodott abban, hogy a klub 80%-os részesedését eladja egy kínai konzorciumnak (Pacific Media Group), melyet Chien Lee vezet. A kínai üzletember vette át az elnöki posztot, de miután ő maga nem szándékozott állandóan jelen lenni a szigetországban, így Paul Conway, a kisebbségi tulajdonos NewCity Capital nevű cég első embere lett az együttes társelnöke és a mindennapi dolgokért felelős személy.

 

Paul Conway és Chien Lee a sajtótájékoztatón

Az akkor a másodosztályban lévő csapat számára nagyon fontos volt, hogy sikerüljön egy biztos hátteret megalapozni, mert az előtte való évben a korrupciós botrány egyik főszereplője volt az együttes korábbi asszisztens edzője, Tommy Wright. Hiába jött a tulajdonosváltás, mert a szezon végén így is kiestek és kezdhették elölről az építkezést.

A 2018–19-es szezon purgatóriuma kellően jól sikerült, mert Daniel Stendel vezetésével a Barnsley második helyen végzett a League One küzdelmeiben, ez pedig azt jelentette, hogy automatikusan visszatérhetett a Championshipbe. Az előző idény aztán nem indult fényesen és a vége is katasztrófával zárult… volna. A meccseken gyűjtött pontok alapján a Barnsley-ra kiesés várt volna, ám a Wigan Athletic kálváriája egy 12 pontos büntetést ért a klubnak, amivel a ’Latics került a vonal alá, kimentve onnan a „vájárokat”.

 

A SZEZÁCIÓSAN ELSÜLT EDZŐCSERE

Az idei szezonnak még az előző idény közepén érkező Gerhard Struber irányításával vágott neki az együttes. Az osztrák szakember a Red Bull-iskolát végigjárva került el a Wolfsbergerhez, amelyet otthagyott az angol hívószóra. Az új edző, ha nehezen is, de meghonosította a háromvédős játékstílusát, ami ha nem is túl eredményesen, de működött. A nyári átigazolási időszakban is az ő tervei alapján álltak neki a lehetőségeikhez mérten menedzselni a keretet.

A célkitűzés során egy sokkal biztosabb bennmaradásról és egy középmezőnybeli szereplésről álmodoztak a klub háza táján, de a negyedik fordulóban az osztrák szakember távozásával komolyan megkérdőjeleződött. hogy ez mennyire lesz megvalósítható. Struber innen is úgy távozott, hogy elfogadta egy másik csapat ajánlatát és elment Amerikába a New York Red Bullshoz.

Három mérkőzés átmeneti megoldással, majd érkezett Valérien Ismael, aki legutóbb a LASK Linznél dolgozott, de ott csak egy szezon jutott számára, mert kiderült, hogy nagy neki az Oliver Glasner által hátrahagyott kabát. Bár bukásnak nem nevezhető a teljesítménye, de nem tudott megfelelni az elvárásoknak, amik talán kicsit túlzóak is voltak, de ő maga is tudta, hogy mit vállal.

 

A remek munkát végző francia szakember, Valérien Ismael

A francia szakember megörökölte a háromvédős rendszert és ehhez igyekezett is ragaszkodni, ha már a keretet is ebbe az irányba kezdték el erősíteni a nyáron. A legnagyobb különbséget az jelentette, hogy Stuberrel ellentétbe nem akart mindenáron magas letámadással és intenzív presszinggel operálni, hanem csak akkor váltott erre, mikor az eredmény kikényszerítette azt.

Ez elsőre furcsán hangzik, mert ha hátrányba kerül a csapat, akkor nem meglepő, hogy támadóbb szellemben folytatja, de itt nem szimplán erről van szó. A PPDA-mutató alapján a Barsnley 9,22 passzt engedélyez az első labdamegszerzésre irányuló akció előtt, miközben a ligaátlag 8,72. Viszont hátrányban ez az érték mindössze 4,96 vagyis kis túlzással duplájára nő a presszing intenzitás, ami nagyon nagymértékű kierőszakolt hibához vezet az ellenfeleknél. Amikor „nem ég a ház”, akkor a letámadásaik 57%-át a semleges harmadban mutatják be, viszont amint az eredményjelzőn az állás nem jelent pontot számukra, a támadóharmadba összpontosul a prioritás és az ottani szám 52%-ra nő.

Ez azért is fontos, mert amióta kinevezték Ismaelt, azóta a csapat 756 percet volt hátrányban, ami az összes játékidő 22,7%-a, valamint a kapott góljainak is a 22%-a az első negyedórában születik, úgy pedig nem olyan bonyolult vesztes helyzetbe kerülni. Ha ez önmagában nem tűnne soknak, akkor tegyük mellé, hogy január végétől volt egy 12 meccses veretlenségi szériája a Barnsley-nak, ami alatt egyetlen pillanatra sem került vesztes helyzetbe, és ez adja a francia tréner eddigi mérkőzéseinek az egyharmadát. Négy olyan győzelemmel büszkélkedhet a csapat, amikor vesztett állásból sikerült fordítani, ami meglepően kevés a körülményekhez képest, mert összesen 15 összecsapáson került bizonyos időre hátrányba.

Másik oldalról nézve a dolgokat, ha ők szerzik meg a vezetést, akkor a nagyon jól stabilizált védekezés képes kitartani. Húsz mérkőzésen volt az övék az első találat, ebből mindössze a Cardiff City elleni összecsapáson nem nyertek, mert ott a walesiek kétgólos hátrányt ledolgozva pontot mentettek. Összességében nézve a 37 bajnokiból 23 alkalommal is győzelemmel zártak, de amiból 11 esetben is kapott gól nélkül írhatták be a három pontot a nevük mellé.

 

A TAKTIKA ALAPJAI

A már említett háromvédős szerkezet mellé egy négyfős középpálya párosul, melyben a két szárnyvédő a kulcsszereplő. Az oldalvonal melletti területek bejátszása, a pálya teljes szélességében való kihasználása a feladatuk, amit rengeteg mozgással és háromszögezési lehetőségek keresésével valósítanak meg. A temérdek beadással apelláló wingback páros a sikeresség záloga.

Callum Brittain a jobb-, és Callum Styles a bal oldalon kiemelkedő teljesítménnyel rukkolt elő kis túlzással a semmiből felbukkanva. Kettejük közül Styles az, aki előtt nagyobb jövő állhat, mert ő a támadások segítésében is hatékonyabb, legalábbis ami a kapu elé érkezést illeti, de Brittain védekező munkája mellett sem szabad szó nélkül elmenni, valamint amellett sem, hogy egy az egy elleni szituációkban előre és hátrafelé is nagyon hatásos.

 

Barnsley FC - Stlyes és Brittain
A két ölelkező Callum (Styles jobbra és Brittain balra), akik meghatározó karakterré nőtték ki magukat a szezon során

Ismaël egyik legnagyobb hiányérzete abban jöhet ki, hogy képtelenek nagy mértékben birtokolni a labdát, pedig az edző elképzeléseiben sokkal inkább lenne hangsúlyos a labdajáratás. A keret erre nem épp a legalkalmasabb, főleg a középpálya közepén nincs kellően labdabiztos játékosa, aki a nagy passzmennyiség mellett is kiemelkedően hatékony lenne.  

Ugyanez igaz a védőkre is, akik az a kissé degradáló „Champinship-típusok”, akiknek a fejjáték és az agresszivitás inkább erőssége, minthogy labdakihozatalok során magabiztosak legyenek a passzolgatást illetően. A 46%-os átlag még rájuk nézve pozitív, de ez nagyon köszönhető a már emlegetett eredménykényszernek, ami túl sokszor igaz rájuk.

A negatívumok után illő lenne dicsérni is, mert Alex Mowatt annak ellenére, hogy az angol középpályás passzjátéka nem épp jól mutat a 70%-os hatékonysággal, a nyolc gól és a hét előkészítés igazán jól néz ki a neve mellett. A távoli kísérleteinek egyik fő aspektusa az amatőr szinteken is sokat prédikált „lövéssel fejezzük be az akciót”, mert így lesz idő visszazárni. Az ő rúgótechnikája alkalmas erre a feladatra, mert a góljainak a fele a boxon kívüli kísérlet után született és ebbe nincs is benne a szögletből szerzett találata. Ugyancsak a technikai tudását méltatja az is, hogy a hét előkészítéséből három pontrúgás és újabb kettő beívelés, amikor is mesterien tálalt a társ elé.  

Végül pedig adott a támadószekció, amely ellenféltől, eredménytől és aktuális taktikától függően lehet 2-1-es vagy 1-2-es hadrendben felálló három játékos. Itt Cauley Woodrow neve az egyik kiemelendő, aki mind centerként, mint visszavontabb szerepkörben remekül tudja ellátni a poszthoz kötött feladatokat. Mellette a télen Amerikából kölcsönvett Daryl Dike az, aki nagyon gyorsan hírnevet szerzett magának a szigetországban, s ha nem is a Tykes színeiben fogja folytatni, akkora iránta az érdeklődés, hogy szinte biztos, hogy nem tér haza a szezon végeztével. Ketten együtt 20 gólt szereztek már és a sokoldalúságuk a legfőbb fegyverük a csapat számára.

 

Daryl Dike a bemutatásakor is mosolygott, s azóta is megtehette jó pár alkalommal

 

KÖVETKEZTETÉS

Sikerült megtalálni azt az edzőt, aki ki tudta hozni a lehető legtöbbet a keret erősségeiből, megtalálta azt a kompromisszumot, amikor még a saját arcára formálhatja a csapatot, de közben nem fosztja meg a játékosokat számukra legkomfortosabb szerepüktől sem. A Barnsley a liga egyik legtöbb hosszú labdájával operál, ami alapján azt mondhatnánk, hogy ez egy tipikus „Champo-csapat”, amely ha fel is jut, akkor is esélytelen lesz a bennmaradásra, de közben megvannak azok a taktikai különlegességek, amelyek legalább az esélyt megteremtik számára, de némi minőségi javulásra szükség lesz legalább a labdatartást illetően.

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x