Interjúk
Átigazolások
Elemzések
Kultúra
Portrek
Portrék
Interjuk
Interjúk
Elemzesek
Elemzések
Kultúra
Kultúra

Tartalom

  • undefined
  • undefined
  • undefined
  • undefined
  • undefined
null
Labdarúgás
10 perc
2021. 11. 01.

A legőrültebb kapus – René Higuita

Author avatar
Ha minden idők legőrültebb kapusát vagy legnagyobb kapusegyéniségét keressük, alighanem az elsők közt kell megemlíteni az egykori kolumbiai hálóőr, René Higuita nevét. Bár hősünk nem futott be jelentősebb európai karriert, öntörvényű, különc stílusával és ikonikus skorpiórúgásával örökké emlékezetes egyéniségként vonult be a labdarúgás történetébe.

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

CSATÁRBÓL LETT KAPUS

José René Higuita Zapata 1966. augusztus 27-én született Kolumbia északnyugati részén, a hegyekben fekvő Medellínben, az ország második legnépesebb városában. A későbbi hírhedt kapust gyakorlatilag a nagymamája nevelte fel, mivel a születése után nem sokkal az apja elhagyta a családot, nem sokkal később pedig elhunyt az édesanyja.

A feljegyzések szerint az iskolai csapatokban még csatárként riogatta az ellenfeleket és gólkirály is volt, aztán amikor elkezdett egyesületben focizni, a bogotái Millonarios csapatában is eleinte mezőnyjátékosként tevékenykedett. A cselezni imádó, gólerős támadót egy sérülés parancsolta be a kapuba, ahol aztán később remekül teljesített és hosszú távra is megtalálta a helyét. A továbbiakban kapusként vették számításba, ám azzal, hogy a gólvonal előtt állt és kesztyűt viselt, cseppet sem vette el a kedvét attól, hogy időről időre a mezőnybe is kimozduljon.

 

 

1985-ben mutatkozott be a profik között, a fővárosi csapatban öt gólt is feljegyezhettek a neve mellé. Mint ismeretes, ekkoriban még javában virágzott Pablo Escobar üzlete, s az egykori kolumbiai drogbáró hatalmas futballrajongóként remek befektetésnek tartotta megvásárolni a medellíni Atlético Nacional csapatát. Escobar a kedvenc klubjába csábította az ország legjobb játékosait, akik végül az 1980-as, 1990-es években a kolumbiai válogatott gerincét adták. Cselekedetének hatására több üzlettársa is csapatot vásárolt, így született meg a „narkófutball” fogalma. Higuita örömmel mondott igent a később barátjává váló Escobar hívó szavára, hogy újra a szülővárosában focizhasson.

Első nekifutásra 1987 és 1992 között erősítette a zöld-fehér alakulatot. 112 mérkőzésen védte a csapat kapuját, menet közben többször is kalandozott a mezőnyben, és időnként még a szabadrúgások elvégzését is rábízták. Fantasztikus menetelés végén a Nacional felért a csúcsra és 1989-ben elhódította a Libertadores-kupát.

 

A legrangosabb dél-amerikai trófeával pózolhatott a győzelem után. (Forrás: AS Colombia)

 

A legrangosabb dél-amerikai nemzetközi klubtorna egyenes kieséses szakaszában még a Millonariost is felülmúlták, a döntőt pedig tizenegyesekkel nyerték meg a paraguayi Olimpia Asunción együttesével szemben. Ugyanebben az évben hazavihették a Copa Interamericanát is a mexikói Pumas UNAM oda-vissza történő legyőzésével, azonban az Interkontinentális Kupa-mérkőzésen 1-0-ra alulmaradtak a Baresi, Maldini, Van Basten, Massaro fémjelezte AC Milan csapatával szemben. 1991-ben a medellíni alakulat tíz év után először, összességében ötödik alkalommal nyerte meg a kolumbiai bajnokságot.

 


(X) Hívd meg barátaidat és szerezz ingyenes fogadást, befizetési bónuszt, illetve bónuszpénzt összesen 75 000 HUF értékben! A meghívott barátaid pedig egy nagyvonalú üdvözlő bónuszt kapnak, tehát nem csak te, hanem ők is jól járnak.


 

A DROGBÁRÓ SZOLGÁLATÁBAN

Higuita 1992-ben tett egy kósza európai kitérőt, ami csupán egyetlen szezon erejéig tartott, a spanyol Real Valladolid csapatánál 15 mérkőzésen két gólt szerzett kapus létére. Itt egyébként együtt játszott a szintén legendás honfitárssal, Carlos Valderramával is, de közös projektjüket nem kísérte siker, a Valladolid kiesett a másodosztályba. Higuita el is köszönt, és hazatért, majd ezt követően újabb négy esztendőt húzott le az Atlético Nacional soraiban, menet közben 1994-ben újabb bajnoki címet ünnepelhettek.

 

A hajkoronával nem, de a játékkal akadt gond a real Valladolidnál. (Forrás: cloudfront.net)

 

Az Escobarral való jó viszonya miatt komoly bajba került, ugyanis 1993-ban hét hónapot börtönben kellett töltenie, mert részt vállalt egy emberrablásban, közreműködéséért ráadásul pénzt is kapott.

 

„Futballista vagyok, semmit nem tudok az emberrablásra vonatkozó törvényekről” – hangzott az eset kapcsán a nem túl meggyőző védekezése.

 

Hosszú évekkel később egy dokumentumfilmben elárulta, hogy véleménye szerint azért börtönözték be, mert meglátogatta a fegyházban lévő drogbárót, hogy megköszönje neki az erőfeszítéseit, melyeket a kolumbiai labdarúgás felvirágoztatása érdekében tett. A börtönbüntetés miatt kénytelen volt távol maradni az 1994-es amerikai világbajnokságtól, amelyen a kolumbiai válogatott szégyenszemre már a csoportkör végeztével búcsúzott. Esetükben a vb-szereplés leginkább Andrés Escobar halála miatt maradt emlékezetes, aki öngólt szerzett az Egyesült Államok ellen, majd hazaérkezése után öt nappal lelőtték Medellínben.

 

EMLÉKEZETES MEGMOZDULÁSOK A NEMZETI SZÍNEKBEN

Higuita egészen 2009-ig, 43 esztendős koráig folytatta aktív pályafutását. 1997-ben hagyta el másodszor, immár végleg az Atlético Nacional csapatát. Ezt követően egy évet Mexikóban töltött a Veracruz alkalmazásában, majd odahaza még az Independiente Medellín, a Real Cartagena, az Atlético Junior és a Deportivo Pereira színeiben töltött el hosszabb-rövidebb időszakot, és menet közben Ecuadorban és Venezuelában is légióskodott. Az ecuadori Aucas csapatának játékosaként 2005-ben pozitív drogteszt miatt eltiltották, ekkor ideiglenesen vissza is vonult, majd aztán a 2007-es visszatérése után még három évet focizott, és végleg csak 2010 januárjában, 44 éves korában akasztotta szögre a kesztyűit.

 

Nagy csatákat vívhatott meg a válogatott színeiben is (Forrás: guim.co.uk)

 

1987 és 1999 között 68 alkalommal lépett pályára a kolumbiai válogatottban, három gólt szerzett. Higuita első nagy tornája az 1989-es kontinensbajnokság volt, melyen Venezuela ellen büntetőből tudott eredményes lenni. Ezen kívül még 1988-ban Finnország, egy évvel később pedig Peru kapuját vette be. Tagja volt az 1993-as és az 1995-ös Copa Américán egyaránt bronzérmet szerző válogatottnak. Karrierje során egyetlen világbajnokságon vett részt. Az 1990-es olaszországi seregszemlén főszerepet vállalt Kolumbia 16 közé jutásából, mint ahogyan negatív hős lett a Kamerun elleni nyolcaddöntőben, hiszen a találkozó hosszabbításában – szokásához híven – a saját térfele közepén cselekbe bonyolódott, Roger Milla pedig leszerelte őt és az üres kapuba helyezve eldöntötte a továbbjutás sorsát. Higuita ezt követően kapta meg véglegesen az „El Loco” („őrült”) becenevet, és tett szert világhírnévre az addig jobbára csak saját kontinensén ismert különc kapus. A négy év múlva esedékes tornán az említett börtönbüntetése miatt nem vehetett részt, 1998-ban pedig már nem fért be a kolumbiai keretbe.

1995. szeptember 6-án egy Anglia elleni barátságos mérkőzésen hajtotta végre karrierje ikonikussá vált megmozdulását. Higuita a Wembley-ben rendezett összecsapáson Jamie Redknapp beadását egy skorpiórúgással vágta ki a mezőnybe, amellyel hihetetlenül népszerűvé vált. A mozdulat kultikussá vált, megannyi karikatúra készült belőle, az évforduló napján rendszerint megemlékezik róla a világsajtó. Higuitát gyakorlatilag ezzel a mozdulattal azonosították a továbbiakban, és időről időre különféle körülmények között a mai napig szívesen bemutatja újra és újra a kézállásba ugró, lábbal történő rúgását.

 

 

Visszavonulása után, 2009-ben megkapta a Golden Foot elismerést a legendák kategóriában, amelyet például korábban Puskás Ferenc, Roberto Baggio vagy Higuita egykori nagy barátja, Diego Maradona részére is odaítéltek.

A labdarúgás statisztikáival foglalkozó IFFHS a valaha volt nyolcadik legjobb dél-amerikai kapusnak rangsorolja őt. Pályafutása alatt szerzett 41 góljával minden idők tíz legeredményesebb kapusa közé tartozik. Még ha nem is volt annyira eredményes, mint a rangsort vezető Rogério Ceni, vagy éppen az egyedülálló módon kapus létére mesterhármast is jegyző José Luis Chilavert, a maga idejében Higuita óriási egyéniség volt. Talán valamennyi „őrült” dél-amerikai kapus közül őt nevezhetjük leginkább őrültnek, és a napjainkban uralkodó fegyelmezettség kapcsán már szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy profi szinten bárki is a nyomdokába léphessen „formabontás” terén.


A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, amennyiben a dél-amerikai labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:

Futballtango

 

 

Ki nyeri a 2022-es katari világbajnokságot?

6,00 – Brazília

8,00 – Franciaország

10,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország

11,00 – Németország

12,00 – Olaszország

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság2022/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a 2022-es Világbajnokság piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

Hogy tetszett a cikk?

Ajánlás
Kultúra
Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.