A Löw-éra hattyúdala

Már egy ideje érett Joachim Löw március 9-i bejelentése, miszerint a nyári Európa-bajnokság után lemond a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi posztjáról. Az a 15 év, amit 2006 óta eltöltött ebben a pozícióban, szinte örökkévalóságnak tűnhet a mai, rohanó, kapkodó futballvilágban, éppen ezért lesz nehéz dolga az utódjának, aki majd az örökébe lép


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

2020. november 17-e a német futball egyik fekete napjaként vonult be a történelembe,

hiszen Sevillában egy 89 éve nem látott nagy pofonba szaladt bele Joachim Löw csapata, amikor 6-0-ra kapitulált Spanyolország ellen. Ez már csak egy újabb szög volt a tréner érájának koporsójában, miután a 2018-as oroszországi világbajnokságon való leszereplés óta nem képes magához térni a Nationalelf. Sokáig úgy tűnt, hogy Löw már túlságosan makacsul ragaszkodik a posztjához annak ellenére, hogy szemmel láthatóan nem tudta végigvinni a 2014-es brazíliai vb-t követő generációváltást. Ezek után lehetett sokak számára felüdülés a Nationaltrainer bejelentése, ami egyben egy új kezdetet is jelenthet.

 

ÚT A NEGYEDIK CSILLAGIG

Pedig nem olyan régen Löw még egy ünnepelt hős volt a hazájában. Egy innovatív, kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkező edző, aki elhozta Németország számára a negyedik csillagot, és egy olyan generációt vezetett a csúcsra, akik a német labdarúgás újjászületésének a szimbólumai is egyben. A 2000-es évek elején komoly identitásválságban tengődött a Nationalelf. A régi, tipikus német futballiskola már szemmel láthatóan nem volt hatékony. Oda volt az a nimbusz, hogy legyenek bármilyen középszerűek is a játékosok, a híres német munkamorál mindig meghozza az eredményt. A 2004-es portugáliai Eb-n való leszereplés után Rudi Völler vette a sátorfáját, a helyére pedig az a Jürgen Klinsmann ült le, aki a stábjában magával hozta az akkor még háttérben dolgozó Löwöt is. Az ő vezetésükkel a 2006-os hazai világbajnokságon egy igazi népünnepély közepette kivívott bronzérem jelezte a Nationalelf újjáéledését.

 


 

A csapat arca Klinsmann volt, de az „agynak”, aki a taktikáért felelt, már ekkor is Löw számított, aki ezután át is vette a stafétabotot.

A 2008-as osztrák–svájci Európa-bajnokságon már a döntőig meneteltek, viszont pechjükre az ekkor kezdetét vevő spanyol-korszak még egy ideig elhalasztotta az igazi áttörést. Az viszont már látszott, hogy Löw vezetésével egy teljesen új német válogatottat láthat a közönség. A Philipp Lahm és Bastian Schweinsteiger-féle generáció már jóval attraktívabb focit mutatott be, amelyben már nem szürke iparosok, hanem kreatív játékosok vitték a prímet. A 2010-es dél-afrikai vb csak tovább erősítette ezt a tézist, amelynek kíméletlen lenyomata volt a Diego Maradona vezette Argentína kiütése a negyeddöntőben. A későbbi győztes spanyolok ugyan az elődöntőben megálljt parancsoltak, de végül egy Uruguay elleni szenzációs mérkőzésen kivívott 3-2-es siker újra elhozta a bronzérmet. Ezen a tornán robbant be a tízes poszton Mesut Özil, aki a gyors támadások központi szereplője volt.

A 2012-es Eb-re már a legnagyobb esélyesként voltak beharangozva a németek, de az elődöntőben az olaszok – na és a duplázó Mario Balotelli – megakadályozták a spanyolok elleni újabb csörtét. Löw a kritikák kereszttüzébe került, mondván, eltaktikázta a mérkőzést azzal, hogy Toni Kroost ráállította Andrea Pirlóra. Sokak szemében a torna igazi győztese már ekkor is a Nationalelf volt az egyre frusztrálóbbá váló „tiki-takát” játszó spanyolok ellen. Az igazi áttörést két évre rá a brazíliai vb hozta meg, ahol a speciális éghajlati körülmények közepette Löwnek elő kellett vennie híres alkalmazkodóképességét, és engedni a nagy intenzitású játékból. Bár az Algéria elleni kínkeserves nyolcaddöntős továbbjutás megkongatta a vészharangokat, a formaidőzítés zseniális volt. Ennek itták meg a levét az elődöntőben a házigazda brazilok.

A 7-1-es siker valószínűleg az évszázad mérkőzéseként vonul a német labdarúgás történetébe.

A döntőben Argentína már jóval nagyobb ellenállást fejtett ki, de Gonzalo Higuaín elpackázott helyzetei és Löw taktikai érzéke végül meghozták a sikert. A becserélt Mario Götze a hosszabbításban szerzett találatával bebiztosította a várva várt negyedik világbajnoki címet, ezzel együtt pedig kis túlzással kultikus hőssé vált.

 


 

EGY KORSZAK VÉGE

 Egy kivételes generáció ért csúcsra akkor Brazíliában, amelynek jeles képviselői Lahmmal és Miroslav Kloséval az élen sorra mondták le a válogatottságot. Nélkülük mintha a fő identitáshordozóit vesztette volna el a válogatott, 

amelynél Löw azóta se tudta igazán végigvinni a generációváltást, ami pedig égetően szükséges lenne. A 2016-os franciaországi Eb-n ugyan még eljutottak az elődöntőig, de a játék már akkor sem volt meggyőző a 2018-as oroszországi bukás pedig már nyíltan és kíméletlenül demonstrálta azt, hogy itt valami végleg megtört. A teljesen kilátástalanul lejátszott három meccs után szégyenszemre búcsúzott a címvédő a tornától, a balhét viszont – sokak ellenérzését kiváltva – nem Löw vitte el, hanem Özil, akit a töröm államelnökkel, Recep Tayyip Erdogannal való szívélyes találkozója után egyre ellenszenvesebb légkör vett körül, ennek következtében pedig le is mondta a válogatottságot.

Csak tovább csökkent a kapitány népszerűsége, amikor 2019 elején egyszerre tette ki a csapatból Thomas Müllert, Jérome Boatenget és Mats Hummelst. Előbbi kettőnél ugyan valamennyire érthető volt a döntés, hiszen éppen úgy nézett ki, hogy végérvényesen leszállóágba kerültek Niko Kovac mellőzése következtében a Bayern Münchenben, de Hummels kezének az elengedése tényleg a szinte megmagyarázhatatlan kategóriába tartozott. Nélküle vezér nélkül maradt a már addig is instabil védelem. Ezzel is demonstrálni akarta Löw, hogy ő is hajlik a végleges generációváltásra, de ez a visszájára fordult. Azóta már szinte a fél Bundesligát kipróbálta a védelem posztjain és szemmel láthatóan eléggé tanácstalan maradt midvégig.

 

ÖSSZEGZÉS

Az utolsó viharos pár év ellenére valószínűleg főleg pozitívan fog gondolni a legtöbb német erre az időszakra és a szeretett „Jogi Löwjükre”, hiszen a német labdarúgás megújulásának egyik élenjárójaként elhozta a negyedik vb-címet nekik. Miután viszont csúcsra vitt egy nagy generációt, arra már nem volt képes, hogy egy újabbat építsen fel. Lemondásakor a 2024-es hazai Európa-bajnokságot is szem előtt tartotta és annak reményében tette meg bejelentését, hogy ezzel elősegíti egy 2006-hoz hasonló népünnepély megvalósulását.

 

„Ennek a tornának a saját országunkban egy áttöréshez kell vezetnie. Amit mi 2006-ban átéltünk az egy felüdülés volt a csapatnak, ami néhány területen új időket hozott magával. Németország egy egészen más színben tüntette fel magát. 2024-ben ennek újra így kéne lennie, ami nagyon sokat érne, újra sokakat megmozgatna.”

 

Nem véletlenül fogalmazott így Löw, mivel a rossz eredmények hatására érezhetően csökkent a válogatott iránti lelkesedés. Oliver Bierhoff úgy fogalmazott tavaly novemberben, hogy a csapat eljátszotta az emberek szimpátiáját.

Ahhoz, hogy ezt visszanyerje a Nationalelf, a most nyáron esedékes Európa-bajnokság lehet az első lépés, ráadásul Löwnek is megvan a lehetősége arra, hogy végül is szépen búcsúzzon ezután a hosszú, nagy sikerekkel és kudarcokkal egyaránt tűzdelt időszak után. Ebben úgy néz ki a kulcsjátékosok mögötte állnak, legalábbis Manuel Neuer Instagram-bejegyzése alapján, ahol ezt írta egy Löwvel készült közös képhez:

 

„Sokak szeretnének illően búcsút venni Löwtől. Ezzel csak még nyilvánvalóbb, hogy mindent megpróbálunk egy sikeres Európa-bajnokság érdekében. Ezután véget ér egy éra és én nagyon hálás vagyok Jogi Löwnek ezért a közös időszakért, amiből természetesen a vb-cím kiemelkedik.”

 

Amíg a németek a Nationaltrainert búcsúztatják, addig mi, szurkolók, kíváncsian várhatjuk, hogy ki fogja átvenni ezt a nehéz örökséget.

(X) Az Unibet oddsai alapján Stefan Kuntz (3,25) és Ralf Ragnick (3,25) a legesélyesebb, hogy átvegye Joachim Löw örökségét. 

 

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x