A születésnapos VfB Stuttgart utolsó bajnokcsapata

Szeptember 9-én ünnepli fennállása 127. születésnapját a német VfB Stuttgart együttese. Ennek apropójából tekintünk vissza a legutóbbi bajnokcsapatukra, és megnézzük, mire jutottak a meglepetés elsőséget szerző játékosok a kiemelkedő évük után.


A svábok egy év után visszatértek a Bundesligába! Fogadjunk, hogy bent maradnak!


Nem volt könnyű éve a tizenhárom évvel ezelőtti bajnokcsapatnak. Nehezen indult be a szekér, kapásból a Nürnberg elleni 3-0-s vereséggel kezdődött a szezon, az első erősebb szériájukat pedig csak a kilencedik és a tizenkettedik forduló között futották, ekkor már a tabella élére is tudtak kerülni egy kör erejéig. Aztán jött a Bayern München elleni vereség és némi hullámzás a szezon zárószakaszáig. Vereség másodszorra is a Nürnbergtől, de a Leverkusen és a Schalke is kifogott Armin Veh együttesén. A 27. fordulótól azonban páratlan szériát futottak: nyolc forduló nyolc győzelem, közte a Bayern München 2-0-s legyőzése a Mercedes-Benz Arénában. Mindezek ellenére a tabella élére csak az utolsó előtti fordulót követően kerültek, de onnantól már nem is engedték ki a kezükből a salátástálat. A Cottbus 2-1-es legyőzésével végül 15 év elteltével tudták megnyerni a klub ötödik bajnoki címét. Pechükre a kupadöntőben nem sikerült duplázásra duzzasztani a sikerszériát, mert az azévi mumusukkal, a Nürnberggel találkoztak a fináléban, melyben hosszabbításos, 3-2-es vereséget szenvedtek. Nézzük, kik alkották az azévi bajnokcsapat magját:

KAPUS: TIMO HILDEBRAND

A kapufák között harmincháromszor a bajnoki cím után azonnal távozó Timo Hildebrand állt. A 2010-ig a válogatott örökös második-harmadik számú hálóőre (nyolc év alatt mindösszesen hétszer állhatott a Nationalelf kapujában) ezalatt harminchét gólt kapott, ami nem kevés, főleg ahhoz mérten, hogy tizenháromszor érintetlen maradt a hálója. A szezont követően nagy kirándulásba kezdett, másfél évet töltött Valenciában, ahol egy spanyol kupagyőzelemmel gazdagodott a trófeagyűjteménye, miközben az idősödő, már 37 éves Santiago Canizares örökébe lépett. Ez azonban csak egy évig tartott, a következő szezonra már a brazil Renan élvezte a vezetőedző bizalmát, így a télen vissza is tért a Bundesligába, a Hoffenheimhez. Újabb másfél év, majd következett a Sporting, amely azonban teljes tévútnak bizonyult, három mérkőzéssel a lábában tért vissza egy évvel később a Schalkéhoz. A Stuttgart utáni legtöbbször a gelsenkirchenieknél állhatott a kapuban, ám végül Ralf Fährmann kiszorította a kapuból. Karrierjét végül Frankfurtban fejezte be, ám ott már csak három mérkőzésen szerepelhetett, mielőtt 2015 januárjában visszavonult. Ezt követően a marketing és a szponzoráció területén helyezkedett el a konkrét labdarúgás helyett.

Gastro-News für Stuttgart und Region: Timo Hildebrand mit Meisterköchen unterwegs - Stuttgart - Stuttgarter Nachrichten

BALHÁTVÉD: LUDOVIC MAGNIN

A hátsó alakzat bal szélén a svájci Ludovic Magnin szerepelt a legtöbbet, ő a szezon második felére harcolta ki a kezdőcsapatbeli tagságot, váltótársa az elefántcsontparti Arthur Boka volt. A svájci hátvédnek nem ez volt az egyetlen meglepetés bajnoki címe, 2004 tavaszán már a Lisztes Krisztiánnal is felálló Werder Bremennel is sikerült neki a bravúr. Még három szezont töltött a sváboknál, a kora előrehaladtával egyre többet sérült Magnin végül 2010 nyarán hazaigazolt az FC Zürichez, ahol még két szezonon keresztül robotolt fel s alá a bal szélen.

BELSŐ VÉDŐ: MATTHIEU DELPIERRE

Az egyik biztos pont hátul a francia Delpierre volt. A Lille-től érkező játékos egészen sokáig, 2012 nyaráig maradt a svábok szolgálatában, mielőtt Hoffenheimbe, majd a holland Utrechthez, végül pedig az ausztrál Melbourne csapatához igazolt, ahol még szintén be tudott gyűjteni egy bajnoki elsőséget. A következő szezont sérüléssel indította és onnantól mindegyik Bundesliga-évében 10-15 meccset ki kellett hagyni kisebb-nagyobb bántalmai miatt. Huszonöt éves volt a Stuttgart nagyszerű événél, ám így sem sikerült túl nagy karriert befutnia, a francia válogatottban például egyszer sem számítottak a szolgálataira.

BELSŐ VÉDŐ: SERDAR TASCI / FERNANDO MEIRA

A fiatalság és a rutin váltotta egymást folyamatosan a francia Delpierre mellett a védelemben, a 19 éves Tasci és a 28 éves Meira váltották egymást az idény során. Előbbinek 26, utóbbinak 20 mérkőzés jutott a bajnoki menetelés során. Tasci egészen 2013-ig a stuttgarti védelem egyik vezére maradt, mielőtt Oroszországba igazolt volna Szpartak Moszkvához. 2016-ban még fél évre visszatért a Bundesligába, ám a sérülésektől tizedelt Bayern Münchenben sem tudott komoly szerepet kiharcolni, így előbb visszatért Moszkvába. 2018 nyarától kezdve fél évet pihent, mielőtt egy fél szezont még lehúzott volna az isztambuli Basaksehirnél. Tavaly nyár óta nincs klubja, ám 33 évesen még talán láthatjuk majd a futballpályán. Vele ellentétes utat járt be egykori társa, a portugál Fernando Meira. Ő Törökországba igazolt először egy évvel a bajnoki címet követően, de csak egy évet maradt a Galatasaraynál, mielőtt az orosz Zenithez szerződött. A szentpéterváriakkal még begyűjtött két bajnoki trófeát és egy orosz kupagyőzelmet, mielőtt a hazájához közelebbi Zaragozába igazolt, ahol azonban csak fél évet maradt, 2012 februárjában visszavonult.

VfB Stuttgart: Für Tasci wird die Zeit knapp - VfB Stuttgart - Stuttgarter Nachrichten

JOBBHÁTVÉD: RICARDO OSORIO

Remek közép-amerikai megfigyelőegysége lehetett a Stuttgartiaknak, amelynek egyik hozománya a jobbhátvéd, az Arany-kupa győztes mexikói válogatott, Ricardo Osorio 2006-os leigazolása volt. 2010-es hazaszerződéséig 101 mérkőzésen szerepelt a sváboknál. Bár minden valószínűség szerint a Bundesliga bajnoki címet tartja karrierje legnagyobb sikerének, még három közép-amerikai Bajnokok Ligája trófeát és egy mexikói elsőséget is ünnepelhetett későbbi pályafutása során. 2016 nyaráig kihúzta profi karrierjét.

VÉDEKEZŐ KÖZÉPPÁLYÁS: PAVEL PARDO

A mexikói duó másik tagja a még sikeresebb karriert magáénak tudható Pavel Pardo volt. Európában ő is csak a Stuttgart színeiben szerepelt. Két és fél év Bundesliga-szereplés után visszaigazolt a mexikói Américába, ahonnan 2006 nyarán, tehát pont a bajnoki elsőséget hozó idényre érkezett meg. Később még szerepelt a Chicago Fire színeiben az amerikai MLS-ben is, karrierjét számos trófeával fejezte be: a Bundesliga bajnoki cím mellett volt kétszer mexikói bajnok és közép-amerikai Bajnokok Ligája győztes is, míg a válogatottal kétszer Arany-kupának örülhetett, de még 1999-ben a Konföderációs Kupát is nyert az „El Tri” tagjaként.

Bundesliga | Exclusiva: Pável Pardo, el primer mexicano que triunfó en la Bundesliga

KÖZÉPSŐ KÖZÉPPÁLYÁS THOMAS HITZLSPERGER

Az egykori Bayern München nevelés fél év olaszországi kirándulás mellett Anglia és Németország közt ingázva töltötte karrierjét, amelynek egyetlen trófeája volt a 2007-es bajnoki cím. Megfordult az Aston Villánál, a West Hamnél, az Evertonnál és a Wolfsburgnál is, hat mérkőzés erejéig pedig a Lazio mezét is viselte. Az ötvenháromszoros német válogatott játékos 2014-ben az első ismertebb futballista volt, aki nyíltan vallott homoszexualitásáról. 2016 óta újra a stuttgartiak tagja, szépen végigjárta a ranglétrát: tanácsadóként kezdte, majd vezetőségi tag lett belőle, utána a híres akadémiánál helyezkedett el, mielőtt 2019-ben ő váltotta a sportigazgatói poszton Michael Reschkét.

KÖZÉPSŐ KÖZÉPPÁLYÁS: SAMI KHEDIRA

A 2007-es bajnokcsapat legsikeresebb pályafutását befutó játékosa az akkor 19 éves Sami Khedira volt. Az ifjú középpályás első teljes felnőtt szezonjában 22 mérkőzésen is pályára került. Az ifjú Kheidra még három évig maradt a sváboknál mielőtt előbb a Real Madridhoz, majd a Juventushoz igazolt. Hihetetlen trófeahalomzó, bár az elsőt, amelyet a nevelőklubjával szerzett biztosan különleges becsben tartja. A Reallal nyert spanyol bajnoki címet és két hazai kupát, valamint klubvilágbajnoki címet és UEFA szuperkupát is, a Juventussal ötször nyert Serie A-t és három olasz kupát is. Jelenleg is a torinói keret tagja, kérdés, hogyan tervez vele Andrea Pirlo, a „zebrák” újonnan kinevezett szakvezetője.

Sami Khedira ist der ganze Stolz der Jugendabteilung des VfB Stuttgart. Mit acht Jahren kommt er vom TV Oeffingen zu den Roten. - Stuttgarter Zeitung

TÁMADÓ KÖZÉPPÁLYÁS: ANTONIO DA SILVA

Tizennyolc éves korában érkezett Németországba a Rio de Janeiróban született középpályás, és karrierje jelentős részét ott is töltötte, pusztán egy évet játszott Svájcban, a Baselnél. Ő is a bajnokságot nyert évre érkezett a Mainztól, és összesen csak két évet töltött a Stuttgartnál, mielőtt tovább állt a Karlsruhéhoz. Később hasznos cseréje volt Jürgen Klopp első bajnoki címet nyert Dortmundjának, de a másodikhoz már csak öt mérkőzéssel járult hozzá. Karrierje végeztével sem igazolt haza, a Duisburgból vonult vissza 2013 júliusában.

JOBB SZÉLSŐ KÖZÉPPÁLYÁS: ROBERTO HILBERT

Armin Veh bátran adott lehetőséget a fiataloknak, Sami Khedirán kívül Roberto Hilbert is komoly lehetőséget kapott a vezetőedzőtől. Négy évet robotolt a jobb szélen a sváboknál, szélső védőként és támadóként is alkalmazható volt. Nyolcszor a német válogatottban is lehetőséget kapott, ám komoly tornákon nem szerepelhetett. Ő is Törökországot vette célba, három idényt töltött a Besiktasnál, ahol egy török kupagyőzelmet tudott hozzácsapni a sikerlistájához. A Bundesligába visszatérve a Leverkusenhez csatlakozott, ahol ugyan már nem számított alapembernek, de hetvennyolc mérkőzésen azért még játszhatott a gyógyszergyáriaknál. Két évet még játszott a másodosztályú Greuter Fürth csapatánál, mielőtt tavaly nyáron végleg szögre akasztotta a stoplist.

CSATÁR: MARIO GOMEZ

A németek idén visszavonult csatár pályafutásáról hosszabb írást is közöltünk nem is oly rég. Tizennégy góllal járult hozzá a bajnoki címhez, ő lett csapat legeredményesebb játékosa abban az évben.

CSATÁR: CACAU

A brazíliai születésű csatár, aki még a német válogatottba is beküzdötte magát, huszonháromszor szerepelhetett a Nationaleflben, többek közt a bronzéremmel zárult 2010-es dél afrikai tornán is. A müncheni török közösség futballcsapatából jutott el a Bundesliga bajnoki címig. Tizenegy éven keresztül hordta a stuttgartiak mezét, összesen 346 mérkőzésen játszott, amelyeken 109 gólt és 44 gólpasszt jegyzett. Egy évre Japánba igazolt, mielőtt visszatért a Stuttgart második számú csapatához, ahonnan 2016 nyarán vonult vissza.

Surgery rules Cacau out - Eurosport

CSATÁR: MARCO STRELLER

Csak 730 percet szerepelt az évben, mégis 26 találkozón lépett pályára, Armin Veh állandó támadó cseréje volt a svájci játékos. Ő azonban nem volt elégedett a helyzetével, így a bajnoki címet követően távozott is a csapattól, hazaigazolt az FC Baselbe, ahol karrierje végéig, 2015 nyaráig játszott. Igazi klublegendaként 325 mérkőzéssel és 144 góllal a háta mögött vonult vissza a svácji csapatból.

Három német játékos játszott még 15 mérkőzés fölött, Benjamin Lauth, Daniel Bierofka és Christian Gentner. Közülük utóbbi hagyta a legmélyebb nyomot a szurkolókban, összesen 373 mérkőzésen lépett pályára a stuttgartiaknál.


A HÍRES STUTTGARTI UTÁNPÓTLÁS

Mindeközben a stuttgarti utánpótláscsapatoknál is zajlott az élet. 2007-ben már olyan futballisták pallérozódtak a csapatnál, mint az Arsenal jelenlegi kapusa, Bernd Leno, a Liverpoolban elkövetett peches bakijai miatt hírhedté vált Loris Karius, a Bayern Münchennel éppen idén BL-t nyerő Gnabry-Kimmich páros, valamint Neuer tartalékja, Sven Ulreich is, de a most nyáron a Chelsea-hez igazoló Timo Werner is a sváb akadémián rúgta már a lasztit a bajnoki címet szerzett idény alatt. Akárcsak a jelentős Bundesliga-karriert befutott Szalai Ádám, aki 2007 augusztusáig volt a stuttgarti utánpótlás tagja.

Stuttgart's starting XI if they hadn't sold their best players | GiveMeSport

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x