A Varga-Gera-Katona üzletről – Szerzőink véleményei

Varga Roland hat év, 225 mérkőzés, három bajnoki cím és ugyanennyi Magyar Kupa-aranyérem után távozott az Üllői útról. Ugyan a hírek szerint itthonról és külföldről is voltak kérői a tizenkilencszeres magyar válogatott támadónak, végül úgy döntött, hogy nevelőegyesületénél, az MTK-nál folytatja a pályafutását. Az üzlet részeként a kék-fehérek csapatkapitányát, Gera Dánielt, illetve a szélső hátvédként és a középpálya bármely pontján bevethető Katona Mátét szerezte meg a Ferencváros – némi átigazolási díj ellenében, amit nem hoztak nyilvánosságra a felek. Az átigazolás előtt a Ferencváros az elmúlt öt évben mindössze négy hazai labdarúgót szerződtetett NB1-es csapattól, az MTK pedig ugyanebben az időszakban összesen két saját nevelésű játékosát tudta pénzért értékesíteni a játékospiacon. Megkérdeztük szerzőinket, hogy mit gondolnak transzferről. 


(X) Vajon melyik csapat búcsúzik a magyar NB1-ből? A Diósgyőr (1,25) és a Budafok (1,50) vagy a Zalaegerszeg (2,50)? Kattints ide a fogadási ajánlatokért!


 

Tokics Tamás

Első blikkre az MTK nagy nyertese ennek az üzletnek. Kaptak pénzt, plusz a magyar bajnokság egyik legrutinosabb és leggólerősebb támadóját. Rebrov már a nyári „hadjáratra” készül Gera és Katona leigazolásával, és számol azzal, hogy minőségi pótlása legyen a távozóknak. Nem vagyok a rajongója azoknak az átigazolásoknak, amikor egy fiatal, tehetséges labdarúgót igazol le egy nagycsapat, majd hagyja a partvonalon kívül (Lásd: Zsóri Dániel – MOL Fehérvár). Mi a garancia arra, hogy a magyar bajnokság egyik legizgalmasabb játékosa – Gera Dániel – hétről-hétre megkapja a megfelelő időt a Fradiban? Vargának ebben az évben csak epizódszerep jutott Rebrov Ferencvárosában, így egyértelmű volt, hogy mennie kell. Rövidtávon a három játékos közül – normál esetben – ő fogja a legtöbb percet kapni tavasszal. Dunába vizet, de Varga egy nagyon jó tavasszal visszatérhet Marco Rossi perifériájába és eséllyel pályázhat arra, hogy visszatérjen a válogatottba. Gera már érdekesebb, hiszen a legjobb korban igazol Magyarország jelenlegi legeredményesebb csapatába. Rendelkezik a kellő NB I-es rutinnal, de a Fradinál nem feltétlen lesz az első számú választott. Az Uzuni, Tokmac, Isael, Zubkov, Mak ötösből válogathat Rebrov a csatár mögötti három pozícióra, ehhez jön most Gera. Ugyanakkor az utóbbi időben talán a Ferencváros építi legtudatosabban a csapatát (már ami az igazolásokat illeti), Gera érkezése azt vetítheti előre, hogy előbb-utóbb lesz távozó ezen a fronton.  Katona – ahogy fentebb említettem – nagy munkabírású játékos, ami jól jöhet a középpályán. Paramétereiben hasonló Sigér Dáviddal, de a csapatba kerülésben sokat segíthet, hogy jobbhátvédként sem érzi magát idegenül. Szerintem az ő játékpercei a kettős terhelésnél fognak megnőni.

 

Tóth Balázs “Blase”

Emögött a transzfer mögött jóval többet látok, mint egy lecsupaszított játékoscserét. Lehetne vizsgálni szakmai, gazdasági és üzleti szempontból is – én leginkább az utóbbira hívnám fel a figyelmet. Meggyőződésem, hogy ez az ügylet egy befektetés mind az MTK, mind pedig a Ferencváros részéről, egy olyan kezdeményezés, ami elkezdheti piaci alapokra helyezni a két klub működését. Látnunk kell, hogy a két együttes nem vetélytársa egymásnak, más filozófia mentén haladnak, más célokért küzdenek, viszont mindkettejüknek van olyan dolog a kezében, ami a másik számára hasznos lehet. A Ferencvárosnak kialakult a nemzetközi presztízse az EL- és a BL-szereplés miatt, a klub immár nem periférián kívüli csapat Európában – ráadásul mivel tizenkét aktív válogatott játékossal rendelkezik, ezáltal egész évben figyelmet kap, megvannak a „hírvivői”. Viszont a jelenlegi helyzet szerint képtelen a saját utánpótlását biztosítani, a hazai piacon aránytalanul magas a magyar játékosok ára, az ideális külföldi játékosok felkutatása és szerződtetése pedig túl nagy erőforrást igényel, valamint egy ország- és kultúraváltás esetén túl nagy a kockázati tényező is. Az MTK-nak nincs meg ez a fajta presztízse, amire szükség lenne, hogy kinyíljon előtte a nemzetközi piac, ellenben megvannak a versenyképes saját nevelésű játékosai, és megvan az igény, hogy értékesítsék őket. Ahhoz azonban, hogy megteremtsék a keresletet a játékosaik iránt, elengedhetetlen, hogy a labdarúgói nyomás és stressz alatt is bizonyítsák a rátermettségüket, a magyar bajnokság azonban ahhoz még nem elég magas színvonalú ahhoz, hogy ezeket a körülményeket biztosítsa. Gera Dániel és Katona Máté nem csupán a Fradi számára befektetés, hanem az MTK-nak is. Komplex játékosprofiljuk és személyiségjegyeik miatt jól illeszkednek a Ferencvárosba, megvan bennük a fejlődési és az értékesítési potenciál, valamint a kockázati tényező is alacsony, hiszen nincs szükség számukra radikális környezetváltásra – az FTC anyagi ráfordítása pedig nem jelentős. Amennyiben élnek a lehetőséggel, a Fradi többszörös áron értékesítheti őket, az MTK pedig amellett, hogy részesedhet az átigazolási összegből (ha másért nem, a nevelési költség miatt), növelheti a saját presztízsértékét, közvetett módon is megteremtheti a keresletet a futballistái iránt. Ha pedig mindkét klub profitál az ügyletből, nem kizárt a későbbi kooperáció sem: legalább addig, amíg a Ferencváros meg fel nem virágoztatja a saját utánpótlásképzését, vagy az MTK meg nem teremti önmagának azt a fajta nimbuszt, ami által a játékosai vonzó célpontok lesznek fizetőképes, nemzetközi szinten jegyzett klubok számára.

 

Józsa István 

Vegyes érzelmeim vannak, különösen Gera Dániel és Katona Máté szempontjából vizsgálva a “cserét”. Egyrészt, az a tény, hogy egy olyan egyre inkább letisztuló és kiteljesedő rendszerbe kerülnek, ami már Európában is megállta a helyét. Nagyon jó edzői stáb van körülöttük, szenzációs körülmények, és még lehetne sorolni mi minden adott ahhoz, hogy kihozzák magukból a bennük rejlő potenciált. Másrészt viszont van valami, ami ebben az utópikusnak tűnő helyzetben aggaszt: Szerhij Rebrov és a fiatalok. Láthattuk, mi történt például Szánthó Regővel, aki nem kapott túl sok időt Rebrovnál, és konkrétan több csapatban játszott (3) 2020 januárja óta, mint ahány meccset Fradiban (1). Remélhetőleg ők több esélyt kapnak a bizonyításra, mielőtt elkezdődik egy hasonló körforgás, persze nem ugyanaz a helyzet a most érkezőkkel, mint Regővel volt, de mindenképp figyelembe kell venni ezt az oldalt is, amikor értékeljük az igazolásokat. Ilyen tekintetben egyelőre bizakodó vagyok, ők azért már tapasztaltabbak, az NB1-ben is helyt tudtak állni, és voltak pletykák már a tavalyi szezonban is, miszerint Rebrov szeretné Gerát a csapatában tudni. Végezetül, Varga Rolandnak nagyon kedvelem a játékát, és remélem, hogy most már lényegesen több időt tölthet a pályán.

 

Militár Iván

Minden itt kezdődik: Szerhij Rebrovnak van egy tiszta játékelképzelése. Ebből következően, a játékosok teljesítménye attól függ, hogy az adott játékos beleillik-e a játékelképzelésbe, és ha igen, akkor mennyire. A rebrovi játékelképzelés klasszikus szélsőjátékos nélkül, a szélső támadókat a pálya belső területeire összpontosítva működik a leginkább. Ezeken a belső területeken az összjátékra való hajlam az, ami kiemelkedően fontos. Bár Varga a magyar élvonal egyik legjobb vonalszélsője, hiszen gyors, agilis és kiváló rúgótechnikával rendelkezik, mégsem illeszkedik ebbe a játékelképzelésbe. Hiába bizonyította a hazai és nemzetközi meccseken is, hogy a kapu előtt igen veszélyes, a pálya gerincében nem rendelkezik megfelelő karakterjegyekkel. Az MTK ezért is tökéletes választás számára. Michael Boris játékelképzelése a letámadásra és a kontrákra épül, a német iskola gegenpresszingje jelenik meg a játék képében. Ebbe az elképzelésbe Varga remekül illeszkedik, ráadásul a fiatalabb játékosok számára a rutinjával az MTK közösségében betöltött szerepe is fontossá válhat. Katona leigazolása válasz Varga Roland eligazolására és Hajnal Tamás sportigazgató következetességét dicséri. A 23 éves MTK nevelés tökéletesen illik a Fradi szélsővédő karakterprofiljába és pont azokat a területeket kell majd befutnia, amit a Tokmac Nguyen, Aleksandr Zubkov, és Uzuni típusú szélső támadók üresen hagynak. Külön érdekesség, hogy a Transfermarkt adatai szerint Lovrencsics Gergő szerződése az idény végén lejár, így Katona leigazolása abszolút abba az irányba mutat, hogy a Fradi megtalálta a jövő szélsővédőjét. Ha Gera InStat-mutatóit összehasonlítjuk a Myrto Uzuni és Olaksandr Zubkov tavalyi, a Vidiből Funsho Bamgboye idei, valamint Varga Roland 2018-2019-es mutatóival, akkor kiderül, hogy az új ferencvárosi igazolás versenyben van a többiekkel. Sőt! Uzuni és Zubkov is kiemelkedő évet tudhatott maga mögött tavaly, de Gera Dániel idén így is többet és pontosabban lő kapura, mint a két új csapattárs. Varga karrierjének egyik legjobb évéhez képest is jól teljesített Gera, hiszen magasabb xG mutatóval rendelkezik, többet és pontosabban lő kapura, többet próbálkozik labdavezetéssel, és kétszer annyi támadó párharcot vállal fel, mint az MTK új igazolása. Egyedül Bamgboye az, aki azért rámutat bizonyos hiányosságokra. Gera Dániel majdnem minden fontos mutatóban (xG kivétel ezek közül) alulmarad a nigériaival szemben. A legszembetűnőbb hiányosság a kezdeményezőképességhez és védekezéshez kapcsolható mutatókban kimutatható lemaradás: kevesebb párharcot vállal fel és nyer meg, jóval kevesebb labdát szerez az ellenfél térfelén, kevesebbet szerel, kevesebb labdát fülel le, kevesebbszer próbálkozik labdavezetéssel, és kevesebb kulcspasszt ad, mint a székesfehérváriak szélsője. Nekem vannak kétségeim, hogy a karaktere beleillik-e majd a Fradi játékába. Azon túl, hogy egy veszélyes játékos képe rajzolódik ki Gera Dániel személyében, ugyanazt a problémát látom nála, mint Vargával kapcsolatban. Vagyis azt, hogy a pálya belső területein nem biztos, hogy alkalmas lesz a kis területen való összejáték végrehajtásában. Meglátjuk, hogy könnyebb-e megtanítani egy 25 éves játékost egy újfajta játékelképzelés elsajátítására, mint egy 30 évest.

 

Szerinted melyik együttes járt jól az üzlettel?

5 1 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x