Mit tanulhatunk Bielsától? – 1. rész – Elemzés

Sorozatunkban a futballvilág egyik legnagyobb hatású edzőjét és gondolkodóját vesszük górcső alá, valamint igyekszünk megfejteni, mi is az ő titka, mi Marcelo Bielsa és a Leeds United esszenciája? Vendégszerzőnk a szezon végéig minden hónapban egyszer visszatér majd a „Mit tanultunk Bielsától?” című szakmai jegyzeteket és kommentárokat tartalmazó elemzésével.

 

2018. június 15-én a Leeds United Marcelo Bielsát nevezte ki vezetőedzőnek, aki kettő plusz egy éves szerződést kötött az angol klubbal. Sokan (magam is) azon az állásponton voltak, hogy ez a kapcsolat az égben köttetett – Anglia egyik legfanatikusabb szurkolóival rendelkező klubja kinevezte a világ legfanatikusabb edzőjét.

Az azóta eltelt bő két évben nagyot lépett előre a leedsi csapat – bajnoki címet ünnepelhettek a Championshipben és készülhettek a Premier League küzdelmeire.

Bielsa körül rengeteg legenda és mítosz kering, a puritán életkörülményeiről, vagy akár a beteges munkamoráljáról könnyen lehet cikkeket találni az interneten.

Az előttünk álló szezonban arra törekszünk majd, hogy egy havonta frissülő cikksorozat keretein belül megvizsgáljuk és értelmezzük az argentin géniusz csapatának stílusát. Feltárjuk, milyen komplex együttműködések jellemzőek, vagy milyen szervező alapelveket ismerhetünk fel a játékszituációk során.

Minden Premier League-mérkőzésüket követően egy tematikus elemzést készítünk, amelyet összesítve közlünk illusztrációkkal és magyarázatokkal. (Jelen cikk nem tartalmazza a legutóbbi, Aston Villa elleni meccsük jellegzetességeinek taglalását, az majd a cikksorozat második felvonásában kerül tárgyalásra.)




2020. 09. 12.: LIVERPOOL-LEEDS: LETÁMADÁS

A Leeds a regnáló bajnok ellen kezdte meg a 2020/21-es szezont, így nagy teszt előtt állt a csapat – vajon a fanatizmus és az intenzitás elég lesz a Premier League-ben is? Egy nagyon eseménydús és izgalmas mérkőzésen nyert a címvédő, ahol a végeredmény 4-3 lett.

***

Ha a 2010-es évek labdarúgását egy kifejezéssel szeretnénk összefoglalni, nagy valószínűséggel a „presszing” lenne az. Korábban is jelen volt már a sportban a nyomásgyakorlás illetve a területek szűkítésének gyakorlata, ugyanakkor ez az elmúlt évtizedben új szintre emelkedett.

Strukturálisan három típusú letámadást különböztethetünk meg: emberfogásos (Bielsa), területszűkítéses (Klopp), és a passzopciók elzárására (Guardiola) irányulót. A lényegi különbség a három felfogás között a biztosító funkció miben léte.



A Liverpool játék-újrakezdéseikor is láthattuk ezt a fajta magas-presszinget, emberfogással az indirekt zónákban a biztosító funkciók által. Célja a szélre szorítás és a játékfolytatási lehetőségek minimalizálása a beszűkült területeken. Hátránya ennek a struktúrának, hogy könnyen elcsúszhat azokban az esetekben, amikor a letámadás első vonalában a játékos elveszíti a párharcot.



Amennyiben nem a támadó harmadban kezdték meg a letámadást akkor, aktív középpályás-presszinget alkalmaztak, ekkor a letámadást különböző jelekre kezdték meg – hátrafelé játszott labdáknál, nem kontrollált labdabirtoklásnál, stb. A középpálya biztosító funkciója kiemelten fontos ezekben az esetekben.

A Liverpool hosszabb átlós passzokkal Salah irányában többször áttörte a Leeds letámadását, de ezek kevésbé veszélyes területekre irányultak. Salah egyéni képességei döntőnek bizonyultak ezekben a szituációkban.



A letámadás első vonala volt a legdinamikusabb, sokszor váltottak két letámadási struktúra között – a játékfolytatási lehetőségek lezárása vagy a labdás játékos közvetlen letámadása között.



A Liverpool sikeresen áttudta játszani a letámadást, amikor a középpályás trió gyors pozíciócserékkel elvitte a közvetett nyomásadó játékost, a középső védő szabadon tudta vezetni a labdát az így felszabadult területbe.



A Leeds létszámfölények kialakítására törekedett a szélső presszing-zónákban. Itt Harrison és Costa szerepe volt lényeges, mivel az ő feladatuk közé tartozott Alexander-Arnold és Robertson semlegesítése, ha a labda a szélre került, teendőjük a késleltetés volt, egészen addig, amíg ki nem tudták alakítani a szükséges létszámfölényt.



A Liverpoolnál Gomez volt a központi ember játéképítésben és labdakihozatalokban; a labdavezetést követően átlós passzokkal próbálkozott a játékos, de ezek a legsűrűbben elfoglalt területekbe irányultak, így nem voltak sikeresek. Gomezt a labdavezetés közben a Bamford-Klich-Harrison hármas csapdázta be legtöbbször.

A középső védő és a védekező középpályás kapcsolata volt a kulcs a letámadás átjátszásában.

A Liverpool sok pozíciócserét és támogató mozgást alkalmazott, de a Leeds le tudta zárni ezeket az opciókat a szoros emberfogásukkal, azonban ez problémákat okozott a letámadás második vonala mögött.



A Leeds lezárta a tengelyt, ezzel a szélére szorítva a liverpooli labdabirtoklást. A túloldali szélső támadó középre mozgott, ezzel kialakítva a létszámfölényt, így a támadó le tudta zárni a passzopciókat a középső védők irányába.

2020. 10. 19.: LEEDS-FULHAM: TÁMADÁSÉPÍTÉS

A második fordulóban egy szintén frissen feljutott csapattal mérkőzött meg a Leeds United. Az előző szezonban kiegyenlített csata folyt – mindkét csapat hazai pályán tudott nyerni. A Liverpoollal játszott meccset követően ismételten 4-3 lett az eredmény.

***

Bielsa négy alapelvet határozott meg a támadásépítésben:
  • Mozgás
  • Pozíciócserék
  • Koncentráció
  • Improvizáció

A labdabirtoklás célja, hogy a labdát eljuttassa a csapat a kulcs-zónákba.

Előnyök kialakítása a cél. Előnynek azt nevezzük, ha a játékos egy adott zónában birtokolja a labdát a kapu irányába nézve az ellenfél védelmi vonalai között.

Három meghatározott döntési lehetősége van minden játékosnak, hogy ilyen előnyt alakítson ki, valamint egy további döntési lehetőség, amellyel feltételt tud teremteni a másik háromhoz.



Mélységi játék: a legmagasabb prioritással rendelkezik az Előnyök kialakításához, így lesz esélye a csapatnak a gólszerzésre, gólpasszra vagy a gólpasszt megelőző passzra. Itt a mélységi játék a szélső zónában történt, amikor Harrison és Bamford alakított létszámfölényt Tete ellenében – így tudták támadni a kulcsterületet a támadó harmadban.

Mozgások a mélységi játék feltételeként: Ha az Előny nem jelenik meg, a megfelelő mozgásokra van szükség hogy:

  • széthúzzák a védelmet szélességben,
  • széthúzzák a védelmet mélységben (területeket nyerni a védelem mögött, vagy a védelmi vonalak között).

Ezekre azért van szükség, mert a támadójáték akkor tud a leghatásosabb lenni, ha a labdabirtoklás során a lehető legnagyobb területet foglalja el. Ekkor a megfelelő pozíciókból indított mozgások segítségével kialakulhat a mélységi játék feltétele.



Első példa: a szélső védőt elmozgásra kényszeríteni. A szélső zónákban történő bontások leggyakrabban az ellenfél szélső védőjét célozzák meg, döntési kényszerbe hozva a játékost.



Második példa: a legveszélyesebb kulcsterületet megtalálni (a középső védő és a szélső védő közötti folyosó), majd egy megfelelő mélységi passzal támadni ezt a zónát. A mozgás üteme és a megfelelő szögben érkező passz létfontosságú a szituáció kihasználásához.

Ebben az esetben egy játékos mozgása/jelenléte már az egész védelmi vonalat reagálásra tudja kényszeríteni, itt Harrison többször kapott indításokat, amelyekkel veszélyeztetni tudta a kaput.



Súlypontáthelyezés: amennyiben a korábban részletezett döntési opciók nem állnak fenn, a csapatnak muszáj új zónákat találni, ahol újra próbálhatnak Előnyöket kialakítani. Itt precíz passzokra van szükség, mivel az oldalváltás dinamikáján múlik, hogy előnyre tud-e szert tenni a labdabirtokló csapat.

Labdabirtoklás: ha a korábban felsorolt három opció nem lehetséges, ki kell menteni a labdát olyan zónába, ahol nincsen nyomás alatt a labdabirtokló. Ekkor rendeződhetnek a csapatrészek, a játékosok fel tudják venni a megfelelő pozíciókat és próbálkozhatnak újra a mélységi játékkal.

2020. 09. 27.: SHEFFIELD UNITED-LEEDS: A JÁTÉK LEBONTÁSA

A harmadik fordulóban az előző idény kilencedik helyezettjéhez látogatott a Leeds.

***

A labdarúgás a 2v1-ekről szól, arról, hogy hogyan alakul ki a mélységi játék feltétele.

A játék lebontása mikro-kölcsönhatásokra történik:

  • minőségi előny,
  • létszámelőny,
  • pozíciós előny.

Minden szituációra megoldást kínál valamelyik kölcsönhatás: mi határozza meg, hogy melyik a legjobb választás?



Az egyik oldal túltöltése, majd a másik oldalon elszigetelt/kialakított 1v1 lejátszása.

Túltöltés: alacsony értékű műveletek (rövidebb passzok, elmozgások stb.), amellyel a nyomást magára vonja a csapat.

Elszigetelés: magas értékű művelet (lehetőleg mélységi passz vagy labdavezetés).



Pozíciós mozgás: a labda és az ellenfél játékosai a fő vonatkoztatási pontok. A letámadás vonalainak lebontása vagy játékosok kizárása mélységi passzokkal, illetve labdavezetéssel. Területek nyerése a magas értékű zónákban és az ellenfél szerkezetének manipulálása.



Érdekes összefüggést láthatunk a magasabb értékű passzok és a döntéshozás között – a létszámfölényt próbálják lejátszani egy alacsonyabb értékű passzal, vagy egy veszélyesebb átadással próbálkoznak a társ felé, aki pozíciós előnyben van? Úgy tűnik, Bielsa mindig az utóbbit választja.

Ezek a mikro-kölcsönhatások nem egyediek vagy különlegesek. Azonban, ahogy Bielsa használja őket, és amilyen keretrendszerbe helyezte a csapatot az egészen elképesztő.

A cél, hogy előnyös szituációkat alakítson ki a csapat a legmagasabb értékű zónákban.

A mélységi játék csak eszköz és nem cél.

2020. 10. 03.: LEEDS-MANCHESTER CITY: POZÍCIÓCSERÉK MINT JÁTÉKOS-FUNKCIÓK

Ezen a mérkőzésen alighanem a modern futball két legnagyobb hatású edzője találkozott. Guardiola mielőtt elkezdte edzői karrierjét, többször meglátogatta Bielsát hogy tanulhasson tőle.

***

A labdarúgásban három oka lehet a pozíciócserének:

  • blokkok kialakítása (mély, közép, magas), ahonnan a játékosok játszhatják a mélységet,
  • passzfolyosók kialakítása,
  • szabad-emberré válni, vagy az ellenfél középpályás vonala mögött felvenni a pozíciót.

„Alapmozgásnak” tekintett pozíciócserék:



A középpályás a két belsővédő közé mozog – az ellenfél követheti, de ekkor felborul a nyomás-biztosítás-egyensúly szerkezet, vagy tarthatja a pozícióját engedve, hogy a létszámfölény kialakuljon.



A középpályás a belsővédőnél szélesebbre mozog a labdás oldalon – ekkor a túloldali középpályások (a pozíciócsere közvetett résztvevői) tudnak belépni a játékba a letámadás vonala mögött alakul ki előny.



A középpályás a belsővédőnél szélesebbre mozog a labda nélküli oldalon – hasonló pozíciócsere, mint az előző, a különbség, hogy nem a labdás oldalon történik.



Kettő vagy több középpályás között – fölé-alá forgás: a labda irányába; alá-fölé forgás: a labdától távolítva. Ezzel területek kiürítése majd feltöltése.



A szélső védők feltolva egészen az ellenfél szélső védőihez, a szélső támadók beljebb mozognak a középső védőket lefoglalva, a csatár szabad mozgással foglalja el az így kialakuló területeket.

2020.10.19.: LEEDS-WOLVES: A SZABADTERÜLETEK ÉS A MÉLYSÉGI JÁTÉK KÖZÖTTI KAPCSOLAT

Az ötödik fordulóban az utóbbi évek egyik feltörekvő csapata ellen folytatódott a szezon. A Wolverhampton Wanderers nem titkolt portugál befolyás segítségével lépett feljebb a második vonalas együttesek közül. 

***



Mikor játsszon a csapat mélységet? Hogyan alakítson ki szabad területeket? Hogyan alkalmazza az előnyöket vagy az elszigetelést? Milyen szituációban játsszon a mélységet, vagy mikor tartson labdát?



Átjátszás: direkt mélységi játék, amikor a szabad terület az ellenfél védelmi alakzata mögött van – mélységi indulások és megtévesztő mozgások szükségesek a védő lerázásához.



Körbejátszás: oldalváltások vagy szélességi játék, amikor a védelmi alakzat szűk – a szélességi játék használata átlós passzokkal, létszámfölények kialakítása a szélső, illetve a köztes zónákban, valamint a szélsőjátékosok pozíciócseréi.



Keresztüljátszás: a védelmi alakzaton keresztül történő játék, amikor nagy távolságok vannak a védekező játékosok között; ehhez elengedhetetlen a megfelelő pozíciók felvétele mélységben és szélességben, valamint pozíciócserék, támogató mozgások a tengelyben, nyomás alatti játékra való képesség és technikailag hibátlan átvételek szükségesek.

KONKLÚZIÓ

Az első jegyzetet átolvasva elkezdhetett körvonalazódni, mit láthat a szurkoló egy Leeds-mérkőzés során. Intenzitást, fanatizmust, magas minőségű kölcsönhatásokat a játékosok között, taktikai intelligenciát és tudatos támadójátékot.

Látható, hogy Bielsa csapata nem túlélésre játszik a Premire League-ben, illetve teljes mértékben felvállalják saját stílusukat, amelyet próbálnak az ellenfeleikre erőltetni.

Rendkívül izgalmas szezonnak ígérkezik az idei, és nem fogunk csalódni, ha hétről-hétre követjük az argentin géniusz csapatát.

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
1 Comment
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
ferenczi attila
1 hónapja

Az lenne a kérésem a szerző felé, hogy a rajzoknál vegye figyelembe, hogy hazánkban nem az a jelrendszer van, mint nyugaton. Nálunk a szaggatott nyíl, a labda nélküli játékosmozgás, míg a nem szaggatott nyíl a labda útja.

1
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x