,,Hajnali fél hatkor elindultam Gödöllőről, és éjjel fél tizenegykor értem haza” – a példás mentalitású Lovrencsics Gergő Splitbe igazolt

Amint ismeretes, a több poszton is bevethető, harciassága, küzdőszelleme miatt a közönségkedvencek közé tartozó Lovrencsics Gergő a horvát Hajduk Splithez igazolt, miután a Ferencváros nem hosszabbította meg az előző idény végén lejárt szerződését. A kétszeres Eb-résztvevő labdarúgó karrierje újabb mérföldkőhöz érkezett. Tekintsük át fordulatos pályafutása eddigi szakaszait!


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


Lovrencsics Gergő 1988. szeptember elsején született. A kora miatt lehetősége lett volna bekerülnie valamelyik akadémiára, de a tagdíj túl magas volt a család anyagi lehetőségeihez viszonyítva, és az akkori lakhelyükről, Gödöllőről a bejárást sem lehetett volna egyszerű megoldani. A ferencvárosi Szent István Közgazdasági Szakközépiskolába járt, a tanulás mellett kemény edzésekkel készült a labdarúgó-pályafutására.

Nemcsak a futballpályán küzdött keményen (ahogy később is mindig), a hétköznapok is komoly áldozatokat kívántak tőle. Középiskolájának sportegyesülete, a Szent István SE együttműködési szerződéssel rendelkezett a Budafokkal, a legtehetségesebb futballisták együtt edzhettek a csapattal. Lovrencsics 17 éves korától csatlakozott az NB II-ben szereplő együtteshez.

Így emlékszik vissza a Gödöllő–Ferencváros–Budafok háromszögben töltött időkre: ,,Úgy nézett ki a napom, hogy hajnali fél hatkor elindultam Gödöllőről, és éjjel fél tizenegykor értem haza.” Az, hogy univerzális futballista, már a kezdeti években világossá vált. Játszott belső védőt, középpályást és csatárt is.

 

Budafok, Pécs, Pápa

Profijátékos is Budafokon lett belőle. Miután a csapat kiesett a harmadosztályba, Lovrencsics oda is követte őket. 2008 februárjában leigazolta a Pécsi MFC, így a tavaszi idényt ismét a másodosztályban kezdte. A pécsi együttesben 2011 júliusáig játszott. Ebben az időszakban a legnagyobb sikerük egy (az akkor még létező) ligakupában elért második helyezés volt. Ugyan a 2009. május 13-án lejátszott döntőt az FC Fehérvár nyerte 3-1-re, az, hogy a másodosztályú pécsiek eljutottak az aranycsatáig, nagy meglepetésnek számított.

Pécs után Pápa következett, Lovrencsics a Lombard Pápa Termál FC labdarúgója lett, ami az első élvonalbeli klubja volt.

A pécsi időszakhoz hasonlóan új csapatával is sikeresen szerepelt a ligakupában: az elődöntőig jutottak, ahol – csakúgy, mint három évvel korábban, az akkori döntőben – a székesfehérváriak (akkori nevükön Videoton) parancsoltak megálljt nekik. A bajnokságban a kiesés ellen küzdöttek a pápaiak, de sikerült elérni céljukat: a szezon végét a még bennmaradást jelentő, 14. helyen végeztek. Az akkori idény egyik meglepetését is ők szolgáltatták, amiben Lovrencsicsnek kulcsszerepe volt. Az Üllői úton győzték le az ő két góljával a Ferencvárost, ami annak ellenére is bravúrnak számított, hogy abban a szezonban a zöld-fehérek szereplése közel sem volt mondható olyan sikeresnek, mint az utóbbi években – a bajnokságot csak a 11. helyen zárták. Lovrencsics egész idényben nyújtott teljesítményére külföldön is felfigyeltek.

 

,,…én Lech-játékos akarok lenni”

Végül a lengyel Lech Poznanhoz igazolt. Érdemes felidézni a háttértörténetet, amely a Lovrencsics egész pályafutására jellemző példás mentalitásról ad tanúbizonyságot. Fejlődni szeretett volna, kipróbálni magát egy, a magyarnál erősebb bajnokságban, ahol nemzetközi kupaindulásra feljogosító helyezést is szerezhet csapata. Ennek érdekében hajlandó volt engedni az anyagi igényeiből is:

 

,,Nagy elismerés volt nekem, hogy engem figyeltek. Nem több játékosból választottak ki, hanem engem akartak. Sokszor megnéztek. Például a Fradi ellen, amikor az Üllői úton két gólt rúgtam. A legvégén egy rosszul sikerült meccs után azonban elbizonytalanodtak a Lech vezetői. De én menni akartam. Ezért azt mondtam, adjanak kevesebb pénzt nekem havonta, mint amennyit eredetileg akartak, de én Lech-játékos akarok lenni. Ez az ötlet megtetszett az elnöknek. Ő is érezte, hogy mindent megtennék a klubért, pedig még csak ott sem vagyok” – mesélte később. 

Az első lengyelországi idényében az őszi teljesítménye nem töltötte el elégedettséggel. Ennek okát abban látta, hogy nem volt hozzászokva ahhoz az iramhoz, ami a lengyel bajnokságot jellemezte. A téli felkészülése azonban kiválóan sikerült, megalapozva a remek tavaszi játékát. A teljes idényt tekintve azonban már elégedett lehetett: csapata a második helyen végzett, az Ekstraklasa.net szurkolói szavazatai alapján a lengyel liga legjobb jobbszélsője lett. Így emlékezett vissza első, Poznanban töltött évére:

 

,,Az őszi szezon gyengébbre sikerült, olyan 50-60 százalékos állapotban voltam. Szezon közben előjött a fizikai felkészületlenségem. Ez amiatt volt, hogy igazából csak egy évet játszottam előtte az NB I-ben, azt megelőzően csak a másodosztályban, így nem voltam hozzászokva a megfelelő iramhoz. Télen a felkészülés alatt az elnökünk már azt mondta: úgy érzi, jó erőben vagyok és a következő félév az enyém lehet. Szerencsére bejött a jóslata, jól ment a játék, jöttek a gólok is, fejben nagyon sokat fejlődtem, mondhatjuk úgy, hogy lenyugodtam.”

 

A magyar triumvirátus

A Lech Poznan a következő idényben is a második helyen végzett, az előzőhöz hasonlóan szintén a Legia Warszawa lett az aranyérmes. Az Európa-liga csoportkörébe csakúgy, mint a korábbi szezonban, nem jutott be. A 2014–2015-ös idényben a poznaniak bajnokságot nyertek, Lovrencsics öröme nem lehetett azonban teljes, mert térdsérülés miatt nem léphetett pályára az alapszakasz utolsó, illetve a rájátszás valamennyi mérkőzésén. 2015 elejétől, amikor Kádár Tamás is együtteshez került, már egy magyar triumvirátus (Holman Dávid, Kádár Tamás, Lovrencsics) küzdött a poznani sikerekért.

Lovrencsics felépülése a térdsérüléséből jó ütemben haladt, a szakmai stáb azonban óvatosságra intett a visszatérést követően. A következő szezonban már összejött a hőn áhított európai kupaszereplés. A BL-selejtező harmadik fordulójában az FC Basel ugyan összesítésben 4-1-gyel búcsúztatta a lengyel bajnokot, az esély megmaradt az Európa-liga főtáblájára. Lovrencsics pedig, a sérülését követően, július végétől egyre többet és többet játszott a csapatban. A playoffban az akkori magyar bajnoki címvédő, a Videoton volt az ellenfél, a Lech 4-0-s összesítéssel ment tovább. A főtáblán a Belenensest, a Fiorentinát és – a már a BL-selejtezőn megismert – Baselt sorsolták melléjük. A kvartett harmadik helyén zártak, nem jutottak tovább a legjobb 32 csapat közé, viszont nagy meglepetést okoztak a Fiorentina 2-1-es idegenbeli legyőzésével. A poznaniaknak a bajnokságban a korábbi évekhez képest jelentősen visszaesett a teljesítményük, amin ugyan valamelyest javított egy edzőcsere, de végül csak a csalódást jelentő hatodik helyen zárták az alapszakaszt. A rájátszásban sem tudtak javítani ezen a helyezésen: hét mérkőzésből csak egyet nyertek meg.

 

 


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Az Eb után irány a Fradi

Ugyan a klubvezetés és szakmai stáb a különböző nyilatkozatokban tisztelettel beszélt Lovrencsics hozzáállásáról és elkötelezettségéről, 2016 áprilisában bejelentették, hogy nem hosszabbítják meg az idény végén lejáró szerződését. Az ugyanabban az évben megrendezett Európa-bajnokságon is jó teljesítményt nyújtott (sőt, az InStat Football statisztikai elemzőrendszer adatai szerint a teljes nemzeti csapatunkat tekintve a legjobbat). Sok találgatás látott napvilágot arról, hol folytatja pályafutását, végül 2016. július 5-én bejelentették, hogy leigazolta a Ferencváros. Ugyan a magyar bajnokságba tért vissza, de előrelépésként ítélte meg a váltást. Azt remélte, hogy a zöld-fehérekkel a BL csoportkörében is szerepelhet majd: ,, Úgy építettem fel a karrieremet, hogy mindig lépcsőfokról lépcsőfokra haladjak. Ez most a Ferencváros volt, mivel a Lech Poznannal nem sikerült elérnünk a nemzetközi kupaszereplést. Ha ott maradok, akkor visszaléptem volna, a Fradival viszont a BL-ben tudok játszani. Magyarország legerősebb csapatába érkeztem, nem kérdés, ez előrelépés a karrieremben” – indokolta döntését. Az FTC azonban korai búcsúra kényszerült az európai kupaporondon. A szurkolók csalódottságát kiváltva az albán bajnokság ezüstérmese, az FK Partizani két 1-1-es mérkőzést követően a tizenegyespárbajban parancsolt megálljt Thomas Doll csapatának. A bajnokságban sem feleltek meg az elvárásoknak, a negyedik helyen végeztek. A Magyar Kupát viszont megnyerték (a Vasas ellen, tizenegyesrúgásokkal). A mérkőzés nemcsak a nagy izgalmak között kiharcolt kupagyőzelem miatt maradt emlékezetes. A rendes játékidő vége előtt egy perccel Lovrencsics összefejelt Murka Benedekkel, majd pár percre elvesztette az eszméletét. Drámai, sokkoló jelenet volt, de szerencsére hamar kiderült, hogy nincs maradandó következménye, két nap után már hazaengedték a kórházból.

 

 

Rebrovval összejött a BL

A 2017–2018-as szezonban a Ferencváros ezüstérmet szerzett, de az Európa-liga főtáblájára akkor sem kvalifikálta magát. Idény közben edzőváltás történt a csapatnál. A vezetőség az eredményesebb nemzetközi szereplés szándékával Doll menesztését követően Szerhij Rebrovot nevezte ki, aki korábban a Dinamo Kijevvel nemcsak az ukrán bajnokságban, hanem a BL-ben is sikeresen szerepelt. A szakvezetőváltás, valamint az új igazolások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: a csapat sorozatban három bajnoki aranyérmet szerzett, és a fejlődés egyértelmű bizonyítékaként először az Európa-liga, majd egy évvel később a BL csoportkörében szerepelt.

Lovrencsicset a Fradi-szurkolók hamar a szívükbe fogadták a mindig csupaszív, harcias játéka miatt. Túlzás nélkül állítható, hogy klubikonként tekintettek rá, egy időszakban csapatkapitány is volt. Május 10-én a labdarúgócsapat hivatalos honlapján bejelentették, hogy nem hosszabbítják meg az idény végén lejáró szerződését. Öt, sikerekben gazdag év után távozott a Fraditól. Kétszeres Eb-résztvevő, a 2016-os, és az idei kontinensviadalon is szerepelt, 44-szeres válogatott.

Pályafutását a Fradinál szerette volna befejezni: ,,Egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejemben. Jól éreztem magam a klubnál, sikeresek voltunk, és mindkét vezetőedzőm bizalmát élveztem. Úgy terveztem, innen vonulok vissza, de az élet másként hozta” – nyilatkozta még májusban. Igen, az élet másként hozta. Úgy döntött, hogy irány Horvátország egyik legpatinásabb és legnépszerűbb csapata, a Hajduk Split. Sok sikert, Gergő!

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x