Az utánpótlásképzés trendjei

Új sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk, illetve elemezzük a játékosképzés folyamatait, hogyan lehet korunk futballjának mércéjével mérve minőségi labdarúgókat képezni. Célunk, hogy párbeszédet indítsunk az olvasók és a szakmai oldalon állók között, ezzel segítve az itthoni labdarúgás kulturális fejlődését, valamint hogy képet kapjunk az akadémiákon folyó munkáról.

 


(X) Fogadj ingyen a Ferencváros BL-meccseire 3500 forint értékig!


AZ UTÁNPÓTLÁSKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Több oldalról szeretnénk megvizsgálni a szakmai munkát, ezek többsége hordozhat újdonságot, ugyanakkor bizonyos megállapítások evidenciaként is hathatnak. Szeretnénk tartalommal feltölteni azokat a fogalmakat, amelyeket legtöbbször hallunk az utánpótlás kapcsán, ezáltal segítve a kialakuló párbeszédet.

Első cikkünk két fő részből fog állni; az első egy elméleti bevezető lesz az oktatási és tanulási módszerekről, majd az utánpótlásképzés lényegi kérdéseiről fogunk beszélni (eltérő fizikai jellemzők, játékrendszerek, alapelvek, egy csapat általános stílusjegyei). 

 

ELMÉLETI BEVEZETŐ

Mint minden oktatási rendszer, a labdarúgó utánpótlásképzés is nagy változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az edző/oktató/tanár-központúságot felváltotta a tanuló/játékos központú szempontrendszer.

Gyakorlatban ez a változás a hagyományos oktatási módszerektől való eltávolodást jelentette, amelyek helyét újabb, komplexebb eljárások váltották fel.

Hagyományos: A hagyományos módszer azt feltételezi, hogy az edző/tanár/oktató a tudás legmagasabb szintű forrása és válaszolni tud minden felmerülő kérdésre. Ő utasítja a játékosokat, hogy egy előre elgondolt terv alapján játsszanak/fejlődjenek.

 

Ez egy zárt rendszer és teljesen lineáris. A tudás az edzőtől jön, a játékos feladata, hogy minden átadott információra emlékezzen.

 

Modern: A tanulási folyamatok nem csak a memórián alapulnak, hanem szoros kapcsolatban állnak az érzékelési, értelmezési képességekkel és a figyelem mértékével. Ez azt jelenti, hogy az ismétlésszám önmagában nem elég, mert az edző feladata olyan problémákkal, illetve szituációkkal szembesíteni a játékosokat, amelyben az érzékelési és döntéshozatali képességeiket kell használni. Az edzőnek három eszköze van ezekben az esetekben, amelyekkel a tanulási folyamatokat képes támogatni: motiválás, aktivizálás és megerősítés.

 

Az utánpótlásképzés középpontja az egyén tanulási folyamata. Az edző tervezi meg, tartja fenn, ellenőrzi, valamint értékeli ezt a folyamatot, azonban ezek, mint támogató feladatkörök jelennek meg, a középpontban minden esetben a játékos áll.

 

Jean Piaget szerint a cselekvések a gondolkodási struktúrák előfeltételeiként jelennek meg, ahogy a kisgyerek kapcsolatba lép a külvilággal, a tanulási folyamat az egyszerű cselekvésekből lép tovább a komplexebb fogalmi gondolkodás irányába. A tanulási folyamat során szerzett tapasztalatok segítenek az információk megértésében, illetve az alkalmazkodási képességet is fejlesztik.

Piaget szerint tudásunk a környezetből, pontosabban a bennünket körülvevő környezettel való interakcióból származik. A környezettel való interakció során tevékenységeinkkel mintegy leképezzük annak szerkezetét. A tárgyakkal végzett műveletek belsővé válnak, a műveletek eredetüket tekintve nem mások, mint a környezettel való interakció lenyomatai, belső reprezentációi. Miután a tárgyakkal végzett konkrét műveletek belsőkké váltak, képesek leszünk arra, hogy a műveleteket ne csak a tárgyakkal, hanem azok jeleivel is elvégezzük, illetve műveleteket végezzünk a dolgokra vonatkozó kijelentésekkel is.

A memória egy másik érdekes aspektusa a tanulási folyamatoknak, illetve annak, hogy hogyan képesek a játékosok felidézni a különböző megoldásokat az adott szituációkban. F. C. Bartlett a memória felépítését tanulmányozta, szerinte a memória nem egy mechanikus felvevő készülék, hanem sokkal inkább egy információkat és tapasztalatokat rendszerező eszköz:

  • Csak azokat a dolgokat tudjuk megtanulni, amelyeket képesek vagyunk beilleszteni a már meglévő sémáinkba. (kiválasztás)
  • Az információ elveszti a konkrét formáját, a jelentés absztrakttá válik. (absztrakció)
  • A jelentéstartalom összekapcsolódik a korábban megszerzett információkkal. (integráció)


 

Az edzéstervezés során komplex szituációkat kell teremteni, többdimenziós gyakorlatokat, amelyek a játék minden aspektusát tartalmazzák. Az edzők ilyen edzések során képesek fejleszteni a játékosok kognitív és felfogó képességeit, valamint hatással lenni a gondolkodásukra, cselekedeteikre és érzéseikre.

A beszéd és a mentális folyamatok rendkívül mélyen beágyazott kapcsolattal rendelkeznek, mint a legfőbb eszközünk a kommunikációra és önmagunk kifejezésére. Edzőként ez segítő eszköz lehet, a kölcsönös kommunikáció lehetőséget ad a játékosoknak, hogy kifejezzék gondolataikat és érzéseiket.


 

A TANULÁS 3 FAJTÁJA

Verbális: A verbális tanulás pszichológiai alapja az asszociáció és a képzelet, illetve az interakciók és a szociális jellegek, azonban ezekre egy későbbi cikkben térünk majd ki. Ehhez kapcsolódik, amiről korábban beszéltünk, hogy csak olyan információkat tudunk integrálni, amelyek kapcsolódnak a meglévő sémáinkba. A játékosoknak meg kell érteni ezeket a tanulási helyzeteket, olyan megoldásokat kell találniuk, amelyeket alkalmazni tudnak meccsszituációkban is. Ekkor az elsődleges feladat, hogy kapcsolatot találjanak a szavak és a gyakorlat között, illetve hogy az miként jelenik meg konkrétan a pályán. A tanulás célja a játék mélyebb rétegeinek megértése, az ismétlések nem a tanulás eszközeiként jelennek meg, hanem megoldandó problémákként.

Érzékelésen alapuló: Az információkat az érzékelő szervek gyűjtik össze, pl. színek, szagok, tárgyak formája, stb. Az információk összessége kontextusként, térben és időben való kapcsolódásként jelenik meg a pályán. E képességek fejlesztése nagymértékű teljesítményjavulást idézhet elő, mivel a játékosoknak több információjuk lesz a környezetükről (a labda helyzete, az ellenfél, területmenedzsment stb.). A több, illetve jobb minőségű információ segítségével a játékosok képesek olyan döntéseket hozni, amelyekkel egyénileg és csapatszinten is jobb eredményeket tudnak elérni.

Motoros: Itt a sporthoz kapcsolódó technika fejlesztése a fókusz. Ezek a készségek a folyamatos ismétléssel fejlődnek, illetve azok gyakorlati alkalmazásától. Ez egy dinamikus tanulási folyamat, mivel a játékosok állandó fejlődésen mennek keresztül, illetve folyamatosan alkalmazkodásra vannak kényszerítve a játék követelményeihez. Ekkor az elsődleges cél, hogy tudatalatti automatizmusokat, válaszokat alkossunk az ingerekre.

Edzőként mindhárom tanulási fajtát figyelembe kell venni az edzéstervezés során, egy holisztikus képzési folyamatot lehet kialakítani, amelyek segítségével felkészültebb játékosokat lehet képezni.

 

AZ UTÁNPÓTLÁSKÉPZÉS FOLYAMATA

A sikeres utánpótlásképzés a megfelelő alapok meghatározásával kezdődik. Ekkor négy alapvető kérdésre kell tudnunk válaszolni:

 

A kérdések segítségével kaphatunk egy jól körülhatárolt értelmezést, mit is nevezünk utánpótlásképzésnek, illetve láthatjuk, milyen minőségben tudjuk azt megvalósítani. Célunk az, hogy minél részletesebb és objektívebb válaszokat találjunk, ezáltal leszűkítve a szürke zónákat, amelyek félreértésekre adhatnak okot, esetleg a fejlődés útjában állhatnak.

 

„Eddz a fejlődésért – játssz a győzelemért!”

 

Az utánpótlás és a profi futball között sok különbség van, de a legnagyobb és legfontosabb az, hogy míg utóbbiban csak és kizárólag a jó eredmény ad igazolást a munkára, addig előbbiben hosszabb távon kell gondolkodni, az aktuális teljesítmény/eredmény nem az elsődleges mértékegység.

A legfontosabb kérdés ebben az esetben, hogyan tudjuk biztosítani a minőségi képzést, valamint milyen mérőszámok alapján tudunk objektív értékelést adni az elvégzett munkáról. A fent kiemelt három tételmondat biztosítani tudja, hogy az adott játékos a legkorszerűbb és minőségben megfelelő képzést kapja. Ezek a tételmondatok többször vissza fognak térni és több oldalról is megvizsgáljuk őket.

 

SZÁMÍTANAK A FIZIKAI JELLEMZŐK?

Kijelenthetjük, hogy az utánpótlásban eltérő álláspontokkal találkozhatunk ebben a kérdésben, de ez nem probléma. Minden utánpótlásban dolgozó szakember más oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Tudni kell különbséget tenni a – pillanatnyi, aktuális – teljesítmény és a potenciál között.

A vonatkozó kutatásokból kiderül, hogy egy átlagos európai labdarúgó magassága körülbelül 181 centiméter, de míg Németországban 183 cm az átlag, addig Spanyolországban csak 177 cm. Különböző magasságúak a kapusok, mint a mezőnyjátékosok, szóval nem beszélhetünk egy egységes megoldásról.

 

A 2014-es világbajnokság:

 

A 2014-es világbajnokságon szereplő játékosok magasságáról készült összesített statisztika megmutatja, hogy pozíciónként eltérő eredményeket kapunk. A kapusok a legmagasabbak, a középpályások pedig a legalacsonyabbak.

A magasság fontos tényező lehet – bizonyos pozíciókban létfontosságú is –, ugyanakkor az általános futballtudás ezt felül kell írja, hiszen a pályán az tud sikeres lenni, aki a legtöbb jó döntést hozza, és azt meg is valósítja, kivitelezi.

Minden bizonnyal lehetne javítani a kiválasztási folyamatokon a labdarúgó akadémiákon, eltávolodva a csupán fizikailag gyorsan fejlődő játékosoktól a valóban tehetségesek felé, ugyanakkor észrevehető egy ehhez való ragaszkodás az edzők döntéshozási folyamataiban.

 


 

A JÁTÉKRENDSZEREKRŐL, SZEREP- ÉS FELADATKÖRÖKRŐL

Az utánpótlásképzés során nem a játékrendszereken van a hangsúly, hanem a képzési filozófián, illetve az egyéni feladatkörökön.

A játékosokat kihívások elé kell állítani, függetlenül attól, hogy milyen játékrendszerben gondolkodik az edző. Jól körülhatárolt és meghatározott szerepeket/feladatköröket kell adni a játékosoknak, akár 4-4-2-ben, 4-3-3-ban, 3-4-3-ban vagy 3-5-2-ben állnak fel a következő meccsen.

Ahogy a játékosok egyre közelebb kerülnek az első csapathoz, törekedni kell, hogy az adott korosztály hasonló stílust képviseljen, mint amivel szembesülni fognak a profi futballban. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a felnőtt csapat edzője nem ugyanaz holnap, mint ma. Emiatt lényeges, hogy az utánpótlásképzés során a játékosok elsajátítsák azokat az univerzális képességeket, amelyek segítségével meg tudnak birkózni az eltérő stílusok okozta nehézségekkel.

 

Egy vegyes képességű akadémiai csapat stílusának általános leírása:


 

KONKLÚZIÓ

Mindennapi életünk során rengeteg szituációval találkozunk. Ezekben a szituációkban vagy alkalmasak vagyunk, vagy alkalmatlanok. Ha alkalmatlannak bizonyultunk, három lehetőségünk van: alkalmazkodunk, megbukunk vagy megváltoztatjuk a szituációt.

Ugyanez vonatkozik a futballra is, akár magáról a játékról beszélünk akár annak oktatásáról. Ha jól akarunk teljesíteni egy adott szituációban alkalmazkodnunk kell. Ez az alkalmazkodási képesség az alapja a fejlődésnek.

Akár fizikai fájdalomról beszélünk az edzés során, akár mentális kimerültségről, az elit játékosok és a top edzők képesek átformálni és feldolgozni a felszínre törő kellemetlenségeket.

Természetesen figyelembe kell venni, hogy az adott szituáció ne legyen túl nagy nehézség, mert az egyén túlterhelődhet, ami sérüléshez vezethet – mentális (depresszió, kimerültség) és fizikai (izomsérülés) értelemben is akár.

Edzőként olyan szituációkat kell kialakítani, ami ezt az alkalmazkodóképességet fejleszti. Például, ha a csapat nem használja a pálya szélességét megfelelően és csak egy mélységi folyosóban képes gondolkodni a támadások során, érdemes olyan gyakorlatot összeállítani, ahol több kapu van elhelyezve szélességben. Ez a változtatás arra fogja ösztönözni a csapatot, hogy többet használják a többi mélységi folyosót, mivel valószínűleg kevesebb ellenfél lesz a labdától távolabbi oldalon. 

A játékosokat támogatni kell ezekben a kellemetlen szituációkban, illetve az edzőnek kiemelt figyelmet kell fordítani a játékosok optimális terhelésére, és a minőségi játékpercek alatt megszerzett tapasztalatra.

 

Kapcsolódó források:

 

5 1 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

2 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Attila
Attila
8 hónapja

Nagyon jó hogy erről indul egy párbeszéd/cikksorozat. Azoknak is nagyon jó akik szeretnenek edzők lenni, kis előzetes betekintést nyújthat, puszta érdeklődőknek is, ha pedig gyakorló edzők is reflektálnanak, az plusz erdekesség lehetne.

László Dávid
László Dávid
8 hónapja
Reply to  Attila

Köszönjük a hozzászólást!

2
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x