Burnley: a liverpooli csúcstörő

A Liverpool 68 meccset számláló, lassan négy éve tartó hazai bajnoki veretlenségét szakította meg a Burnley, amelyik 1974 után először tudott nyerni az Anfielden. Az a Burnley, melyik addig négyszer győzött mindössze a bajnokságban, szerény kilenc gólt szerezve. Az a Burnley, amelyet mindenki unalmas, egysíkú focit játszó kiscsapatnak tart. Pedig ennek a kiscsapatnak az életében is akadnak sztorik.

(X) Regisztrálj az Unibetre és 20.000 Ft üdvözlőbónuszt kaphatsz ajándékba!


 

A Dyche-csapat. Lehetne így is aposztrofálni a Burnleyt, és aligha sértődne meg bárki a Turf Mooron. A 2017-es feljutása óta Premier League-tagságát becsülettel őrző klub 2012 októberében nevezte ki a watfordi tulajdonosváltás után elküldött angol trénert menedzserének, akkor még aligha sejtve, a Championship-alakulat egy csodálatos utazásra indul – amely 2021-ben az Anfielden ér körbe.

„Hogy csinálta?” – kérdezték a csak Ginger Mourinhónak becézett trénert a liverpooli bravúrdiadal után.

 

„Elvégeztük az alapvető feladatainkat. Tartottuk az alakzatot, mindenki nagy szorgalommal tette a dolgát, és persze kellett egy kis szerencse is, kapusbravúrok, de mindig hittem abban, hogy eljön a csapat nagy pillanata.”

 

Mintha csak az elmúlt bő nyolc évet zanzásította volna meccsvégi értékelésében.

Ahogy az egy rendes ex-középhátvédtől illik, Sean Dyche első dolga volt a csapat védekezését rendbe rakni. Rá is fért mondjuk az együttesre. Szezonközi érkezéséig 13 bajnokin 29 gólt kapott, amely a másodosztály szintjén azért nem egy dicsőséges mutató, de akadt más sürgős tennivaló is. A fizikai tesztek tűélesen megmutatták, fitneszproblémákkal küzd a lancashire-i társaság, azaz a következő szezon előtti felkészülés első számú feladata volt fizikailag tökéletes állapotba hozni újdonsült tanítványait. Sikerült, belevághatott a küldetés harmadik fázisába: javítani a csapatjátékon. Ami aztán olyannyira elkezdett működni, hogy Dyche második teljes szezonjában mindjárt az élvonalba jutott a Burnley.

 

Sean dyche a burnley új edzője


Dyche és segítője, Ian Woan 1989-ben a Nottingham Forestben találkozott először, a fiatal csapattársak rögvest egy hullámhosszra kerültek. Amikor Woan megvette élete első lakását, Dyche albérletbe odaköltözött. Szabadidejében állandóan az MTV-t bámulta. A zenecsatornát. És főzött. De volt más napi rutin is: sörözés a szomszédos kocsmában. Szigorúan csak meccsek után persze. Helyi idő szerint délután ötkor értek véget a bajnokik, a Forest-játékosok kemény magjával kiegészült brigád fél 7-kor már a pubban mulatott. Sokaknak ott vált meggyőződésévé, Dyche-ból egy nap edző lesz. Amilyen szenvedéllyel tudott a futballról beszélni, amilyen éleslátással elemezte az egyes játékhelyzeteket, az egyaránt arra utalt, a menedzseri pályát szánta neki a sors. És ha megjelenése, szigorú tekintete és szövege, a négy-négy-kettes hadrendhez ragaszkodó felfogása miatt sokak szemében ma is inkább futballőskövület, azok, akik közelebbről ismerik, jól tudják, korántsem az. Akkor sem, ha a legendás Brian Clough-től örökölt paradigmáktól nem hajlandó elszakadni: nála minden egyes játékosnak tudnia kell, mi a dolga, ellátni az alapfeladatait, és persze tökéletes fizikai állapotban lenni, maximális odaadással futballozni.

 

Ian Woan és a másik pályaedző Tony Loughlan vezeti a hét eleji edzéseket, Dyche a meccsnap közeledtével, csütörtöktől veszi át a tréningek levezénylését.

Olyankor mintha csak megszólalna a harci kürt, mindenkiben tudatosul, a helyzet élesedik. Nem mintha nélküle ne adna száz százalékot a társaság, belépése azonban fokozza a munkakedvet. Dyche rendre jól érzi, mire van szüksége galerijének, a meccsek szünetében is. Általában övé az első öt perc, aztán pályaedzői egyénileg kezdik el osztogatni az instrukciókat. De olyan is előfordult, hogy meg sem szólalt a két félidő közti 15 percben. 2015. január 1-én Newcastle-ben 2-1-re vezettek a hazaiak, a Burnley sérülés miatt két emberét is elvesztette, mire jött a szünet. Dyche belépett az öltözőbe, bekapcsolta a zenét a futballisták kedvenc számaival, aztán kiment. A Burnley kétszer is visszakapaszkodva 3–3-ra végzett.  

 

sean dyche és segítője


Az azért nyilván nem hétköznapi, ha egy vezetőedző és segítője a szakmai gondolatokon túl az otthonát is megosztja egymással, de Dyche és Woan mintegy megidézve a nottinghami játékoskort hét éve él ugyanabban az igencsak puritánul berendezett házban egymás lakótársaként. Három ágyból, két szófából meg egy TV-ből áll az enteriőr. Ha feleségeik meglátogatják őket olykor a hétköznapokon, inkább elmennek egy szállodába, minthogy abban az ingerszegény legénylakban hajtsák álomra fejüket. Kis túlzással Dyche és Woan is csak aludni jár haza.

Az edzőközpontban töltik idejük nagy részét, otthon már nem is annyira esik szó futballról, inkább megy a Netflix. Mint az Woan történetmeséléseiből kiderül, Dyche nem egy művészlélek. Mondhatni elég földhöz ragadt, akit a természet, illetve az emberi alkotókedv képződményei sem hatnak meg túlzottan. Amikor például Woannel Las Vegasban pihentek, úgy döntöttek, elautóznak a Grand Canyonhoz. Az jó 12 órás út oda-vissza. Megérkeztek, mire Dyche két perc után közölte barátjával, oké, mehetünk. „Viccelsz?”, értetlenkedett kollégája. „Nem. Mégis mit kellene még csinálnom? Itt ez a nagy lyuk, láttuk, indulhatunk.” De amikor 2018-ban az Olympiakosszal mérkőzött a meglepetésre az Európa-ligába jutó Burnley, és az edzői stáb felsétált az európai kultúra egyik legmeghatározóbb alkotásához, az athéni Parthenónba, Dyche ugyancsak nem sokáig ámuldozott: a társaság öt perccel később már újra a minibuszban találta magát. Hiába, Sean Dyche-nál nincs megállás, tak-tak-tak: folyamatosan nagy tempót diktál.

2018 decemberében került talán először igazán bajba a Burnley trénereként. Az előző szezont a bravúros 7. helyen záró szűk keret érezhetően kínlódott az Európa-liga és a Premier League kettős terhelésében, 12 pontot gyűjtött mindössze 19 forduló alatt. Dyche-nak lépnie kellett. És húzott egy merészet. Összehívta stábját, a meeting címének „Az új edző gondolatai” nevet adta. Arra volt ugyanis kíváncsi, ha egy új tréner kerülne a csapat élére, min változtatna elsősorban. Stábját sosem tapasztalt őszinteségre buzdította. Hogy zúdítsanak rá mindent, ami bensőjüket marcangolja. A brainstormingnak az lett a vége, hogy szinte mindenen elkezdtek változtatni, az étkezések időpontjától kezdve az edzésmódszereken át a meccsek előtti összetartásokig tényleg mindenen. Nem feltétlenül ennek köszönhetően, de mindjárt a reformértekezletet követő első bajnokiját megnyerte a Burnley a West Ham ellen, a második kör 19 meccsén 28 pontot gyűjtve pedig befutott a 15. helyre. Csapat és edzője megmenekült.

Azóta is igyekszik Dyche mindig valami újat mutatni, ami nem azt jelenti, hogy szakítana a rá és persze a csapatára jellemző hagyományos értékekkel.

 


A Burnley megmaradt kőkeményen dolgozó, egyszerűen játszó, a küzdelmet egy pillanatra sem feladó együttesnek, amelyiket cseppet sem zavarja, hogy az idén (is) az egyik legkevesebb kapuralövéssel próbálkozik (a 166 kísérlet a harmadik legszerényebb teljesítmény a mezőnyben, az abból kaput eltaláló 52 labda szintén); hogy még a Newcastle-nél is kevesebb a sikeres passza és a vonatkozó listán utolsó előtti West Bromwich-nál is jóval gyatrább a passzpontossága (70,7 százalékos); hogy továbbra is övé a legtöbb magas labda (2444-gyel próbálkozott idén, azaz több, mint 130-cal meccsenként), miközben övé a legkevesebb sikeres csel (109-et mutatott be belőle a szezonban, az utolsó előtti Newcastle is 147-nél jár). A tíz rúgott gólja persze édeskevés, és mert 18 bajnokijából tízen nem szerzett gólt, a liverpooli fellépésig úgy tűnt, ismét bajban van edző és csapata.

Amíg ugyanis az előző szezonban Chris Wood berámolt 14 gólt, Jay Rodriguez nyolcat, de a sérülésekkel bajlódó Ashley Barnes is hatot, a trió idén öt találatnál jár. A középpályáról sem érkezik segítség, pedig a szélsők, Dwight McNeil, Robbie Brady vagy Johann Berg Gudmundsson, illetve a remek rúgótechnikájú Ashley Westwood is lőhetne egy-két gólt. De sehogyan sem megy.

Jóllehet a kidolgozott helyzetek minősége alapján hat góllal többet kellett volna már termelnie a Burnleynek, és ha azt vesszük, hogy az előző szezonban hatszor nyert 1–0-ra, elég sok pontot jelenthetne az a plusz hat gól.

Ahogy az az Anfielden épp megmutatkozott. A burnley-s 1–0-hoz a szerencsén túl kellett persze Nick Pope kapus, valamint a ragyogó belső védőpáros, James Tarkowski és Ben Mee. Egy árulkodó adat: azon a 11 bajnokin, amikor ez a trió együtt kezdhetett, csak öt gólt kapott a csapat. Liverpoolban Pope hatszor védett, Mee 14-szer tisztázott, Tarkowski kilencszer lépett be a játékba megszerezve a labdát.

A reményt, hogy mégsem lesz ez egy kiesésbe torkolló idény, a bravúrgyőzelmen, Sean Dyche személyén és a néhány ugyancsak gyengélkedő riválison (Sheffield, West Bromwich, Fulham, Newcastle) túl az új tulajdonosba vetett hit táplálja. Már ha az valóban annyi jóval kecsegtet. A The Athletic sportoldal információi szerint ugyanis a klubot 150 millió fontért megvásárló amerikai befektetési cég, az ALK Capital saját tőkéjéből mindössze 15 millió fontot áldozott az üzletre, és mintegy 80 milliós kölcsönt vett fel a korábban a Derbynak, a Southamptonnak és a Sunderlandnek is kölcsönt folyósító MSD Capitaltól, amely az amerikai tech milliárdos Michael Dell cége.

A Burnley a 2015 és 2019 nyara közti időszakban 110 millió fontos profitot termelt, ehhez képest új játékosokra azóta sem költött, ami ugye jól érzékelteti, sokkal inkább meg akart már válni portékájától Mike Garlick és a kisebbségi tulajdonosi kör, semmint fejleszteni azt.

Az ALK Capital Alan Pace elnökkel az élen nyilván próbálja majd, bár a január eddig nem az erősítésekről szólt. Az pedig, hogy az új tulaj nyitóbeszédében azt találta mondani, bár fontos megőrizni a Premier League-tagságot, mégsem életbevágó, bizony adhat okot aggodalomra. „Minden színész a nagyszínpadra vágyik, de lehet művészfilmet is gyártani valahol máshol”, közölte. 

Sean Dyche nélkül az a „valahol máshol” már rég a Championship volna.

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x