Akik a világ másik oldalán képviselik Palesztinát – a chilei CD Palestino története

A Közel-Kelet mindig is puskaporos hordónak számított volt a történelem során, az 1900-as években azonban különösen sok vér folyt Palesztina, majd pedig a későbbi Izrael homokos földjein. Előbb a britek, majd a második világháborút követően a zsidó exodus miatt több százezren a világ túlsó végébe menekültek a sorozatos vérontások elől. Az immáron harmadik generációs chilei palesztinok büszkén hirdetik hovatartozásukat és ezt a futballpályán is rendre megmutatják.

A fan of Chile’s Palestino soccer team looks out at the empty stadium before a Copa Libertadores soccer game with Uruguay's Nacional in Montevideo, Uruguay, Thursday, Feb. 12, 2015. The game was closed to the public due to a sanction against Nacional after violence broke out among fans at a previous game, however some fans were allowed to attend by invitation. (AP Photo/Matilde Campodonico)


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A történelemkönyvek szerint 300 000 és 500 000 közé tehető azon palesztinoknak a száma, akik a 20. század elején Chilébe vándoroltak és kezdtek új életet. A labdarúgás a briteknek köszönhetően már akkor is nagy népszerűségnek örvendett a dél-amerikai országban, így nem volt kérdéses az ott letelepedett araboknak, hogy saját közösségük érdekében létrehozzák sportklubjukat.

1916. március 25-én Club Deportivo Palestino néven megalapították saját sportklubjukat, Santiago de Chilében.

A klub egyébként annyira része lett Chile sportéletének, hogy az alapító iratok a mai napig a chilei nemzeti könyvtárban megtekinthetők, köztük mind a 68 alapító nevével. A klub labdarúgócsapata viszont csak négy évvel később, 1920-ban állt össze.

 

Dicső, de megtépázott történelem

Annak ellenére, hogy a CD Palestino sikeresen hely állt a helyi amatőrbajnokságban, a tenisz, kosárlabda, asztalitenisz vagy éppen a sakk nagyobb népszerűségnek örvendett és csak jóval később, 1947-ben fogalmazódott meg a vezetőkben, hogy profiklubként folytassák. Mielőtt azonban tagjai lehettek volna a profiligának, komoly próbatételt kellett kiállniuk: a „hatok tornája” nevű, saját rendezésű kupára két amatőr csapat mellett a kor nagyágyúit is meghívták, így ott lehetett az Audax Italiano, az Iberia és a Magallanes is. Az első meccsen, amit az Iberia ellen játszottak, nem tudtak összeszedni 11 embert, így kilenc fővel kezdték el a saját tornájukat.

A Palestino végül nem csak a meccset nyerte meg 3-2-re, de a kupát is elhódította, így később csatlakozhatott a profikhoz.

Azóta többször is sikeres szezont zártak: a legelső másodosztályban eltöltött évükben bajnokok lettek 1952-ben, majd egy évvel később ezüstérmet szereztek a Colo Colo mögött, már a legjobbak között. Az első bajnoki címre sem kellett túl sokat várni, 1955-ben kilenc ponttal előzték meg az akkori másodikat.

 

(Forrás: anotandofutbol.blogspot.com)


 

A bajnoki címet aztán kisebb hullámvölgy követte, a csapat többször is éppen csak megmenekült a kieséstől és a hatvanas évek sem a dicsőségekről szóltak a Palestino háza táján. A másodosztályt végül nem kerülhette el a klub, de ahogy szokás mondani, szükség volt rá a megújulás szempontjából.

1972-ben a Primera B bajnokaként jutottak vissza az elsőosztályba, ahol 1978-ban megszerezték második bajnoki címüket, 1975-ban és 1977-ben a Chilei Kupát is elhódították.

A Palestino 1977 júliusától kezdve 1978. szeptember 12-ig 44 mérkőzésen nem talált legyőzőre, ami a mai napig rekord a dél-amerikai ország élvonalában.

De nem csak hazai környezetben volt sikeres a csapat, amely a Libertadores-kupára ugyan sosem volt esélyes, de Brazíliában tudta legyőzni a bajnoki címvédő Sao Paulo FC-t 2-1-re. Chile válogatottja 2015-ben és 2016-ban is megnyerte a Copa Americát, előtte azonban csak egy második helyre futotta a válogatottnak, 1979-ben, a válogatott magját akkor a CD Palestino játékosai alkották. Az utolsó nagy durranás az 1979-es Libertadores-kupa elődöntő volt, ahol a paraguayi és későbbi győztes Olimpia Asuncióntól szenvedtek vereséget.

Az 1980-as és 1990-es évek már nem a Palestinóról szóltak, igaz, egy bajnoki ezüstérem azért még becsúszott az évtized közepén, a palesztin közösség csapata ugyanakkor már nem volt meghatározó ebben az időszakban Chile labdarúgásának. Olyannyira nem, hogy a csapat 1988-ban feloszlott és teljesen az alapokról kezdtek el építkezni, már a másodosztályban. Annak ellenére, hogy a Palestino hamar visszajutott a Primera Divisiónba, továbbra sem tudott méltó ellenfele lenni a Colo Colónak és a többi nagyágyúnak, pedig 1990 és 1991 között még Manuel Pellegrini is irányította a csapatot, amivel a legjobb eredménye egy Chilei Kupa-elődöntő volt 1991-ben.

A klub vezetésében változás állt be, az akkori elnököt, Fernando Lamatot Gaber Zerené váltotta, akinek kellemetlen döntést kellett meghoznia: vagy megpróbál minél sikeresebb lenni a csapattal, ami azt eredményezhette volna, hogy megszűnik az együttes vagy értékesíti csapata legjobbjait az életben maradás reményében. Zerené az utóbbit választotta, így megvált legjobbjaiktól az évek során, többek között Aníbal Gonzáleztől, aki 1995-ben gólkirály lett vagy például Jaime Valdéstől, aki 1999-ben ontotta a gólokat.

Az ezredfordulót követően nem változott a csapat helyzete, a kiesés szele ugyan ritkán fenyegette, de nem is volt komoly tényező. Ezen nem segített az sem, hogy pár hónap leforgása alatt négy elnököt is „elfogyasztott” a Palestino, ráadásul Elías Abufom kétszer, Julio Abuawad és testvére, Nicolás Abuawad egyszer-egyszer foglalhatta el az elnöki széket. A Palestinónak szerencséje sem volt, 2003-ban talán még a tinta sem száradt meg a szerződésen, amikor az akkori mezszponzor, az Instituto de Prevision Social problémái miatt csak egy meccs idején, a szeptemberi 13-i, Union Espanol ellenin szerepelt a Tricolores becenévre hallgató csapat mezén, és később felbontották a szerződést a felek. Julio Abuawadot Jorge Atal váltotta, aki egy hónap után távozott a klubtól, köszönhetően a rossz anyagi helyzetnek. A csapat csődöt jelentett és első chilei klubként részvénytársaságként folytatta, több arab családból álló konzorcium mentette meg. A korábbi sikerek és a nyugalom ennek ellenére továbbra is elkerülte a Palestinót, az elnöki iroda kilincsét egymásnak adogatták a klub elöljárói.

Sokévnyi sínylődés után végül 2014-ben sikerült bejutniuk az Apertura rájátszásába, ahova a Palestino, mint a négyes leggyengébb csapata jutott be, viszont a Huachipatót 6-1, a Santiago Wandererst pedig 9-2-es összesítéssel verte,

így 36 év után újra pályára léphetett a Libertadores-kupa csoportmérkőzésein.

Az uruguayi Montevideo Wanderers, a venezuelai Zamora és az argentin Boca Juniors ellen ugyan túl sok babér nem termett nekik, sokan azt hitték, az arabok végre újra régi fényükben tündökölhetnek. Nos, ők nagyobbat nem is tévedhettek volna! A csapat irányítását Pablo Guede vette át, aki öt bajnokiból négyet megnyert egy döntetlen mellett, majd nyolc mérkőzésen maradt nyeretlen csapatával. A bajnokság utolsó fordulóját 3-2-re megnyerték a San Marcos de Arica ellen, a Palestino pedig először kvalifikálta magát a Dél-Amerika második számú kupasorozatába, a Copa Sudamericanába.

 

A világhírnevet szerző, híres mez (Forrás: palestineonaplate.com)

 


 

Újabb trófeára egészen 2018-ig kellett várniuk a szurkolóknak, amikor 40 év után sikerült ismét elhódítani a Copa Chilét, aminek köszönhetően ismét kipróbálhatta magát a csapat a Libertadores-kupában.

Túl sokáig azonban nem örülhettek a szurkolók, az Internacional, a River Plate és az Alianza Lima ellen begyűjtött hét pont nem volt elegendő a továbbjutáshoz, a Copa Sudamericanából a venezuelai Zulia ellen simán kiestek, a chilei Szuperkupában pedig csúfos, 5-0-s pofonba szaladtak bele az Universidad Católica ellen.

 

A palesztin ügy

A Palestino több, mint egy átlagos klub. Mivel a chilei palesztinok hasznos tagjai a dél-amerikai ország társadalmának, különösebb ellenségeik sincsenek Chilében, olyannyira, hogy sok helyi tekint a Palestinóra, mint második kedvenc csapatukra. De nem csak a dél-amerikai ország profitált az elmúlt 100 év alatt a palesztin közösségből, hanem az otthon maradtak is, így többen is szerencsét próbálhattak a palesztin bajnokságban vagy éppen a palesztin válogatottban is.

A második világháború után és az 1967-es, hatnapos háborút követően is erős anticionista kijelentéseket tettek a Palestino akkori vezetői, illetve szurkolóik, folyamatosan tudósították Chile lakosságát az izraeliek elnyomásáról, ahogy teszik ezt a mai napig. Mostanáig igyekeznek felhívni Chile és a világ figyelmét a Közel-Keleten történtekre.

2014-ben a klub lecseréltette a mezeken az egyes számot és az 1947-es Palesztina térképét helyezték el rajta. A csere nagy médiafigyelmet kapott, a chilei szövetség végül megtiltotta a térkép használatát a FIFA közbenjárásnak is köszönhetően, majd 1300 dolláros büntetést szabott ki a klubra.

A chilei csapatok és szurkolóik egy emberként álltak az ügy mellé, még a rivális Nublense szurkolói is. A Nublense fanatikusainak támogatása azért is különösen érdekes, mert a klub akkori elnöke, Alex Kiblisky zsidó származásúként ítélte el a Palestino húzását, amivel saját szurkolóit is magára haragította.

A mez hatalmas bevételt generált a klubnak, Dél-Amerikán kívül az Egyesült Államokból, Európából, Marokkóból, Indonéziából és természetesen Palesztinából is tömegével rendeltek. De nem csak a térkép miatt érték támadások a Palestinót, hanem a mezek színösszeállítása miatt, mivel a palesztin zászló színeit viselik immáron több, mint 100 éve, sem a helyi szövetség, sem pedig a FIFA nem tilthatta be azt.

 

(Forrás: news.in-24.com)


 

Az utolsó, nagy visszhangot kiváltó megmozdulásuk idén májusban volt, a Colo Colo elleni bajnokira a palesztinok kendőjében, az úgynevezett keffiyehben vonultak ki a játékosok, így hívva fel a figyelmet a nemrég kirobbanó újabb izraeli–palesztin konfliktusra. A Palestino nagyon kényes és megosztó témát feszeget, de ahogy a klub korábbi játékosa, Nicolás Zedán egyszer nyilatkozta: „Ez inkább egy identitás, mint egy politikai mozgalom, és mi ezt az identitást és a palesztin néphez való kötődést képviseljük. A Palestino főbb küldetése, hogy hangot adjon a palesztin népnek. Ez többször is szankciókba került a klubnak, de minden egyes büntetés abszolút megérte.”

 

Melyik együttes nyeri meg az UEFA Bajnokok Ligája 2021/2022-es kiírását?

5,50 – Manchester City

5,50 – Paris Saint-Germain

6,50 – FC Bayern München

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Bajnokok Ligája/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a Premier League piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x