Dobbantás előtt – a belga bajnokság tíz legnagyobb tehetsége

Korábban már írtunk róla, hogyan lett a topligák egyik legnagyobb beszállítója a belga bajnokság, mely nem csak olyan hazai sztárokat adott a topfutballnak, mint Kevin de Bruyne, Thibaut Courtois, Romelu Lukaku vagy Axel Witsel, hanem tökéletes tranzitligává válva felkészítette a nagy ugrásra többek között Kalidou Koulibalyt, Szergej Milinkovics-Szavicsot, Victor Osimhent vagy Wilfred Ndidit is. Érdemes hát tehetségmustra-sorozatunkban kitérni a Jupiler Pro League legújabb talentumaira is, annál is inkább, mert rengeteg ifjonc már most főszerepet játszik a rohamosan közeledő rájátszásért folyó küzdelemben.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

 

Yari Verschaeren: a belga futball leendő nagykövete

Nem kezdhetjük mással a felsorolásunkat, mint Yari Verschaerennel annak ellenére sem, hogy az idei egyáltalán nem az ő éve. A szezon elején akárcsak az Anderlecht, ő is kissé nehezen lendült játékba, decemberben pedig kellemetlen bokasérülést szenvedett, amiből még mindig nem épült fel, a korábbi teljesítménye alapján azonban pillanatnyilag nem csak Belgium, de Európa egyik legnagyobb tehetségének is számít.

A 2018–19-es szezonban, alig 17 évesen már egyre többször mutathatta meg magát a brüsszeli csapatban, tavaly pedig gyakorlatilag már alapembernek számított a bajnokság félbeszakításáig, ugyanis Vincent Kompany labdabirtoklásra épülő, sok passzos játékába tökéletesen illeszkedett. Abszolút kétlábas játékosként alacsony súlypontjával és agilitásával kis területen is jól fordul ki a letámadó ellenfelek közül, találja meg a megfelelő réseket a társak irányába nyomás alatt és a játékfázis-váltások (transition) során egyaránt, de a kapu előtt sem jön zavarba. A tizenhatoson belülre például igen figyelemreméltó 3,5 passzt tudott juttatni meccsenként, a bal oldali félterületről négy beadása is gólpassz lett, találatai közül pedig a Charleroi-nak lőtt higgadt gólja rutinos rókákat idézett.

172 centiméteres magasságával olykor eltörpül az ellenfelek között, de védőmunkáját így ütközések helyett szintén mozgékonyságára alapozhatja, párharcai 66%-át megnyerte ugyanis, a passzsávok lezárásában pedig a meccsenkénti 2,9 megelőző szerelése igen jól mutatja a hatékonyságát és játékintelligenciáját.

Nem véletlenül álltak sorban érte a nyáron a világ legtehetősebb klubjai is, a belga válogatottban pedig Roberto Martínez már hatszor is bizalmat szavazott neki. Sőt, egy San Marino elleni Eb-selejtezőn egy büntetőből az első gólját is megszerezhette a címeres mezben, a szövetségi kapitány pedig nemes egyszerűséggel csak „a belga futball jövőbeli nagykövetének” titulálta. Az utóbbi időben kissé gyengélkedő Anderlecht szurkolói nagyon várják már a felépülését, mely felrázhatná a felsőházi rájátszásról lemaradni látszó lilákat.

 


Kompany tanítványai ugyanis a rendkívül fiatalságukból adódóan elég rapszodikusak (a csapat átlagéletkora 22,1 év!). A legutóbbi helyi sztár, Youri Tielemans után az év elején a parádésan kezdő Jérémy Doku is távozott (azóta a Stade Rennes-ben eddig csalódást keltő a teljesítménye), de továbbra is hemzsegnek a tehetségek Brüsszelben. A középpálya motorja például Verschaeren hiányában a nála alig idősebb, kissé védekezőbb felfogású Albert Sambi Lokonga, de a védelemben is kopogtat már a felnőtt válogatott kapuján Hannes Delcroix, a jobbhátvéd pedig a két évvel ezelőtti U17-es Eb-n a magyarok ellen a csapatkapitányi karszalagot viselő Killian Sardella. Ott volt azon a tornán a középpályán egyre többet bevetett Marco Kana is, a támadósorban pedig a liga legtöbb cselét produkálja a nigériai Paul Mukairu (3,1 sikeres csel meccsenként), miközben Francis Amuzu is kiosztott már 40 kulcspasszt. A jövő tehát igencsak ígéretes a rekordbajnoknál, a szurkolók türelme azonban kevésbé tartós, hiszen az utóbbi meccsek kudarcai után már elégedetlenkedni kezdtek és győzelmet követelnek a Standard Liege elleni rangadón.


 

Noa Lang: az ambiciózus ifjonc

Nincsenek ilyen problémák Bruges-ben, hiszen a címvédő idén a korábbiaknál nagyobb előnnyel vezeti a bajnokságot az alapszakasz hajrájához érve. Ráadásul tehetségekben sincs hiány a kék-feketék háza táján sem. Krépin Diattát ugyan januárban 20 millió euróért eladták az AS Monacónak, de a védelem tengelyében továbbra is ott a legnagyobb afrikai tehetségek között már általunk is bemutatott Odilon Kossounou, a támadósorban pedig Charles de Ketelaere lőtt már több fontos gólt is, köztük egy hosszabbításban szerzett győztes találatot a BL-ben, de a szenegáli Youssouph Badji is egyre több szerepet kap, a 18 esztendős jobbhátvéd, Ignace van Der Brempt pedig épp a minap szerezte első bajnoki találatát.

 

 

Akiről azonban részletesebben is érdemes szót ejteni, az a holland Noa Lang, aki az Ajax ificsapatából érkezett Belgiumba. Azt idén Sven Botman (Lille) vagy Mitchell Bakker (Paris SG) esete is jól mutatja, hogy a Jong Ajaxban is találhatóak hasznos játékosok, Lang ráadásul tavaly már az amszterdami felnőttcsapat kapuján is elkezdett kopogtatni. Első kezdőként játszott Eredivisie-mérkőzésén például mesterhármast vágott a Twente ellen, amikor azonban az Ajax szerződéshosszabbítást ajánlott neki, az idősebb játékosok és egykori marokkói válogatott mostohaapja ajánlása ellenére is elutasította azt, hogy több játéklehetőség után nézzen (akárcsak az oldalunkon már emlegetett Brian Brobbey). Az FC Bruges hatmillió eurót sem sajnált érte és a szezon során rutinos vetélytársak nélkül egyre fontosabb láncszemnek is számít már Philippe Clement csapatában.

18 bajnoki meccsen már 11 gól és hét gólpassz a termése (három kapufa mellett) annak ellenére, hogy sokszor az ő le- vagy becserélése a csapat rotációjának része (71 perc jut neki átlagban meccsenként), így 90 percre eső mutatójával már most a harmadik legjobb a bajnokságban. Bár eredetileg balszélső, a jobb oldalon is tökéletesen megállja a helyét, amire Diatta távoztával feltehetően több lehetősége is nyílik a jövőben.

Az egy-egyezések nem kifejezetten hangsúlyosak a játékában (meccsenként 1,6 sikeres mindössze 59%-os hatékonysággal), technikai képzettségére nem lehet panasz, hiszen a védőket rögtön maga mögött hagyó labdalevételei gyakran élményszámba mennek. Emellé párosul kreativitása, mellyel a támadóharmadban is 357 pontos passz fűződött már a nevéhez (tizedik legtöbb a ligában) és az asszisztjai mellett nyolc ún. big chance kialakítása is mutatja tehetségét.

A napokban ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy Lang maga is pozitív COVID-tesztet produkált-e vagy csak kontaktérintettsége miatt helyezték karanténba, nélküle pedig az EL-ben is vérszegénynek bizonyult a csapat támadósora.


(X) Vajon melyik csapat nyeri a belga bajnokságot? Ki lesz a gólkirály? Melyik játékos adja a legtöbb gólpasszt? Nézd a belga bajnoki meccseket az Unibet TV-n és fogadj speciális piacokra!


 

Zinho Vanheusden: a vezér Milánó és Liege között

A Standard legújabb büszkesége furcsa keresztnevét egykor szintén élvonalbeli labdarúgó édesapjától kapta a az 1994-es világbajnok brazil középpályás tiszteletére, a belga ifjonc azonban a védelem tengelyében találta meg a posztját. Standard nevelés, de megjárta az Inter utánpótlását is, hogy aztán egy primavera bajnoki címmel a tarsolyában előbb kölcsönben, majd 12 millió ellenében végleg hazatérjen Liege-be.

Nevelőegyesületében aztán már 19 évesen is alapemberré vált és többször a csapatkapitányi karszalagot is viselte, így fiatal kora ellenére valóságos ikonná vált a vörösök hírhedt szurkolói körében. Nem csoda, hiszen fiatal korát meghazudtoló magabiztossággal állt a védelem tengelyében amolyan „stopper” szerepkörben, így a védővonalat gyakran elhagyva vállalja fel az ütközéseket. Idén egy négyvédős rendszer középhátvédjétől egészen rendhagyó módon 2,6 sikeres szerelést mutatott be meccsenként a bajnokságban, ráadásul egészen lenyűgöző, 91%-os hatékonysággal, miközben 1,9 megelőző labdaszerzése is már-már védekező középpályásokat idéz inkább. Emellett nagyot fejlődve fejpárbajai kétharmadát is megnyerte (187 centiméteres magassága nem különösebben kiemelkedő), de a modern kori védő követelményeinek megfelelően a támadásépítésekből is kiveszi a részét megindulásaival és hosszú labdáival (meccsenként 3,9) egyaránt, bár utóbbiak pontosságán azért van még mit javítani (50%-os a diagonális indításai hatékonysága).

Tavaly októberben Vanheusden már bemutatkozott a felnőtt válogatottban is, de novemberben sajnálatos módon keresztszalag-szakadást szenvedett, nélküle pedig igencsak gyengélkedik a csapata. Az edzőváltás után az sem biztos, hogy a Standard befut valamelyik rájátszást érő helyre, így pedig felvetődött, hogy Vanheusden a nyáron ismét Milánó kék-fekete klubjához szerződne.

 

 

A Standard mindenesetre akár távozása esetén is bízhat számos szépreményű ifjonc tehetségében, hiszen a középpályán a 20-at éppen csak betöltő Nicolas Raskin is elnyerte már a szurkolók szívét hatalmas mezőnymunkájával, míg a nála is fiatalabb Hugo Siquet-t a legígéretesebb belga jobbhátvédnek nevezhetjük, a támadósorban pedig a szintén U17-es Eb-elődöntős Michel-Ange Balikwisha, a Burkina Fasó-i Abdou Tapsoba vagy az afrikai BL-ben már gólkirályi címet szerző kongói Jacky Mulenga sem töltötték még be a 22. életévüket, hárman együtt pedig már 12 gólt lőttek a szezonban.


 

Carlos Cuesta: a kolumbiai fenegyerek

Belgium egyik legnagyobb egyesülete egy alig hetvenezres kisvárost képvisel, történelmi sikereit pedig leginkább Európa egyik legjobb tehetségkutató-, és fejlesztő rendszerének köszönheti. Nem csak De Bruyne, Courtois, Christian Benteke vagy Timothy Castagne egykori klubjáról beszélünk ugyanis, hanem többek között Milinkovics-Szavics, Koulibaly, Ndidi, Sander Berge, Leon Bailey vagy Ruszlan Malinovszkij is a Genken keresztül lépett a topligákba.

A jelenlegi csapatba is több figyelemreméltó külföldi ígéretet gyűjtött össze a scout osztály, köztük pedig három kolumbiai védőt is, akik közül a legfiatalabb Carlos Cuesta még mindig belefér U21-es kategóriánkba. Két éve 3,8 millió euróért érkezett a medellíni Atlético Nacional kispadjáról, hogy aztán első európai meccsén rögtön egy kapott gól nélküli Szuperkupa-győzelemmel mutatkozzon be Belgiumban.

Azóta is fontos tagja a kékek védelmének és bár idén inkább a támadószekcióban a Théo Bongonda–Paul Onuachu kettős viszi a prímet, Cuesta is remek teljesítményt nyújt. Vanheusdenhez hasonlóan ő is kifejezetten sokat lép ki a védővonalból és a meccsenkénti 1,7 megelőzése mellett 1,8 sikeres szerelést hajt végre 80%-os hatékonysággal. Ráadásul a felszabadításokban is igen aktív (3,3 meccsenként) és 178 centiméteres magassága ellenére ruganyosságát kamatoztatva 2,2 fejpárbajának kétharmadát sikerrel vívja meg ő is. Hosszú labdái precízebbek a korábban említett liege-i vetélytársánál, hiszen 61%-ban találja meg a távoli csapattársait, mégpedig átlagban 2,8-szor egy találkozón.

Idén viszont fontos negatívum Cuesta szereplésében, hogy már három piros lapot begyűjtött a szezonban, nem is épp hétköznapi körülmények között. Szeptemberben a Beerschot ellen két perc alatt kapott két sárga lapot, január elején pedig a Mouscron ellen már a 36. percben a kiállítás sorsára jutott egy –  némileg szigorúan – utolsó emberként megítélt faultért. Alig tért azonban vissza eltiltásából, a LA Gantoise ellen 12 perc alatt megkapta az újabb piros lapját nagyon hasonló körülmények között. Pedig felnőttpályafutása során a korábbi szezonokban soha nem állították ki, sőt mindössze öt sárga lapot gyűjtött be, a játékosmegfigyelőket az idei laptermése viszont könnyen elriaszthatja.

 

 

A kolumbiai különítmény mellett egyébként John van den Brom vezetőedző az alig 18 esztendős Maarten Vandervoordt kapust is egyre többször jelöli a kezdőbe, aki két éve a BL történetének legfiatalabb hálóőreként már bekerült a hírekbe, miközben a 17 éves Luca Oyen is értékes gyémántja lehet a jövőben a Genk középpályájának.


 

Arthur Theate: szikla a tengerparton

A szezon meglepetése Belgiumban jelenleg a KV Oostende szereplése, hiszen a korábban Lipcsében dolgozó Alexander Blessin első vezetőedzői munkájával a dobogón tartja a tengerpartiakat. Egyik nagy felfedezettje a Genk és a Standard utánpótlását is megjáró Theate, aki korábban egyetlen felnőtt meccsen sem lépett pályára, így ingyen érkezett tavaly nyáron a csapathoz. Itt viszont kirobbanthatatlan lett az általában háromtagú védelem bal oldalán bevetve, de megfordult már kicsit előrébb tolva a középpályán is, sőt még baloldali szárnyvédőként is megállta már olykor a helyét.

A pozíciójából adódóan ő is relatíve gyakran vállalkozik ütközésekre, feljebb tolva akár kevesebb sikerrel kecsegtető szituációkban is, így 66%-ban bizonyulnak ezek sikeresnek és a szabálytalanságai száma is viszonylag magas. Az 1,9 megelőző labdaszerzése javítja a közbelépései hatékonyságáról alkotott képet, de azért inkább az odaadó küzdeni tudása a fő erénye. A kevésbé proaktív, egyszerűbb védekezési akciók közül ugyanis a teljes ligában a hatodik legtöbb felszabadítás fűződik a nevéhez (97) és a nem teljesen centrális kapu előtti pozíciója ellenére a blokkolt lövések listáján is a tizedik, míg nem különösebben nagy testmagassága (178 cm) ellenére gyakran vállal fel fejpárbajokat is (meccsenként 5,3), de 56%-os sikerességén van még csiszolni való.

A korábban említett ifjú középhátvédekkel ellentétben a rengeteg hosszú labdája sem különösebben hatékony, csak 44%-ban találnak csapattársat, viszont a támadásokból ő gólokkal is kiveszi a részét. Korábbi két fejesgólja után ráadásul nemrég a Genk ellen egy igazán élményszámba menő bombával is betalált, ami alaposan növelheti az értékét. A hírek szerint januárban egy ötmillió eurós olasz ajánlatot visszautasítottak már érte az Oostende amerikai tulajdonosai, akik legalább a dupláját szeretnék megkapni egyik legnagyobb értékükért.

 

ProLeague tehetségek - Theate

 

Az imént használt „egyik” kitétel nagyon is fontos az Oostende értékeit illetően, ugyanis ott van a csapatban egy másik figyelemre érdemes 21 esztendős tehetség, a saját nevelésű Jelle Bataille is. A néha a középpályán, de leginkább jobb oldali szárnyvédőként bevetett ifjonc már tavaly alapembernek számított a csapatban és idén sincs ez másképp. Védőmunkáját dicsérő 3,8 labdaszerzése mellett ugyanis 1,8 kulcspasszt is kioszt meccsenként, melyekből idén már négy gólpassz is az ő érdeme volt, így nem csoda, hogy már az ő kegyeiért is sorba állnak jelentősebb klubok is.


 

Issa Kaboré: a finomításra váró villám

Hasonlóan nehéz volt dönteni arról is, melyik tehetséget emeljük ki a Mechelenből, hiszen az alig 18 esztendős középpályás, Aster Vranckx nyáron már biztosan csatlakozik majd a VfL Wolfsburghoz nyolcmillió euró ellenében, itt most mégis inkább a 19 esztendős Burkina Fasó-i jobbhátvédre, Issa Kaboréra térnénk ki részletesebben.

 

ProLeague tehetségek - Kaboré

 

Ő ugyanis már a 2019-es U20-as Afrika-kupa után bekerült a felnőtt válogatottba is, hogy aztán a belgák Európába csábítsák. A tavalyi szezonban a bemutatkozása felkeltette a Manchester City érdeklődését is, így nyáron 4,5 millió eurót fizettek a játékjogáért, de egy évre kölcsönben még jelenlegi állomáshelyén hagyták fejlődni.

Erre azért szükség is van, hiszen cselei hatékonysága például az 50%-ot sem éri el egyelőre, nem is vállalkozik sűrűn egy-egyezésekre. Olykor igen látványos gyorsaságát és robbanékonyságát inkább a védekezésben hasznosítja, ugyanis 90 percre átlagban 2,8 szerelési kísérlete jut, melyeknek 75%-a sikeres a pálya egy olyan területén, melyen sokkal inkább benne van az alulmaradás lehetősége, mint a korábban említett középhátvédek esetében, akiknek kis területen ennél biztonságosabb párharcokat kell felvállalniuk. Kaboré védőmunkáját a hat sárga és egy piros lap is beárnyékolja, ráadásul egyszer egy nagyon csúnya hibával gólt ajándékozott az ellenfélnek.

A támadásokhoz viszont elég hatékonyan járul hozzá, meccsenként 5,2 beadással veszélyeztet, melyek közel harmada meg is találja a Mechelen támadóit. Ezek közül három is gólpasszt ért már, legemlékezetesebb meglódulása és centerezése pedig talán a Beveren ellen emberhátrányban elért egyenlítőgólt eredményezte. Összességében azért passzjátéka sem a legkiforrottabb még, így még komoly csiszolásra vár, mielőtt a Citynél komolyan szóba kerülhetne, így pedig feltehetően a továbbiakban is kölcsönök várnak még rá egyelőre.


 

Kamal Sowah: a thaiföldiek ghánai üdvöskéje

Angliai kölcsönjátékos akad az OH Leuven gárdájában is, hiszen a klub tulajdonosa nem más, mint a Leicester Cityt is magáénak tudó King Power, a thaiföldi Aiyawatt Srivaddhanaprabha cége. Így aztán több ifjú kölcsönjátékos is szerepel a belga fiókcsapatban, akik közül a ghánai támadó, Kamal Sowah a legmeghatározóbb, hiszen nyolc találatával ő a csapat második legjobb góllövője, ráadásul ezeknek a fele a meccsek különösen fontos első találata volt.

Egyébként Sowah is a lassan Európában is szép tekintélynek örvendő ghánai Right to Dream akadémia neveltje, a Leicester City az onnan való leszerződtetése után adta rögtön kölcsön Belgiumba és tavaly a Leuven feljutásából is kivette már a részét három-három góllal és gólpasszal. Idén először némileg váratlanul egy visszavontabb pozícióban vetette be az élvonalban a feljutás után a csapatot átvevő Marc Brys, de azóta már ő is inkább támadóként számol vele akár a jobb, még többször a bal szélen, de sokszor a két csatár mögött amolyan tizes feladatkörben szerepel, és első élvonalbeli találatát is így jegyezte, ami rögtön győztes gólnak is bizonyult a Standard ellen.

Annak ellenére tehát, hogy nem a kapuhoz legközelebbi pozícióban játszik, elég sok lövéssel próbálkozik (57 próbálkozása a kilencedik legtöbb a ligában) és ezekkel igen jó arányban el is találja a kaput (46%-ban), noha kísérletei 54%-a a tizenhatoson kívülről érkezik (32 távoli lövésével az ötödik leglelkesebb tüzelő). Az előkészítésekben sem kevésbé jeleskedik mindeközben, négy gólpasszt adott már a szezonban, miközben a támadóharmadban végrehajtott 374 sikeres passza a kilencedik legmagasabb érték az egész ligában.

Az sem véletlen, hogy hátravontabb poszton is bevetették már, hiszen mezőnymunkájáról sokat elmond a támadó létére összeszorgoskodott 2,1 labdaszerzés találkozónként és ha fejpárbajokba nem is keveredik különösebben sokszor, azokat viszont igen figyelemreméltó módon 80%-ban megnyeri.

 

 

Némileg meglepő, hogy nem csak a ghánai felnőtt, de még a korosztályos válogatottakban sem vették eddig még számításba, a Leicester Cityt irányító Brendan Rodgers viszont már igen pozitívan nyilatkozott a fejlődéséről, és a jelenlegi rendszeres játéklehetőség miatt akár meg is kaphatja nyáron a Brexit után sarkalatos kérdéssé váló angliai játékengedélyt, hogy kölcsönszerződése lejártával akár anyaegyesületében is szerepelhessen.


 

Ismaila Coulibaly: a góllövő szűrő

Szintén Angliából érkezett kölcsönjátékos Ismaila Coulibaly, aki fiatal életkora ellenére már igen kalandos pályafutást tudhat maga mögött. Maliból előbb Szenegálba költözött, majd a dakari Oslo Football Academy neveltjeként a norvég anyaegyesület, a Sarpsborg révén került Európába (Krépin Diatta nyomán). Szeptemberben a Sheffield United kétmillió eurót fizetett a játékjogáért, hogy azonnal kölcsönadja három évre (!) a Beerschotnak. A furcsa üzletnek természetesen ez esetben is a részben közös vezetés áll a hátterében, hiszen a szaúdi Abdullah herceg mindkét egyesületnek 50%-ban tulajdonosa.

 

ProLeague tehetségek - Coulibaly

 

Az antwerpeni lilák igen érdekesen kezdték az élvonalbeli debütáló szezonjukat, hiszen Hernán Losada irányításával sokáig úgy tanyáztak az élbolyban, hogy közben a legtöbb gólt lőtték és a legtöbbet is kapták (a Kortrijk elleni 5-5-ös döntetlenjük például ligarekordot állított fel). Coulibaly is bátran léphetett fel a támadásokhoz és ősszel öt gólt is szerzett, azonban az argentin vezetőedző januárban elhagyta a klubot és inkább az MLS-be tette át a székhelyét, nélküle pedig haloványabb a gárda teljesítménye, és a mali ifjonc játéka is inkább a védekezésre koncentrál.

A szerelései középpályástól jónak mondható 65%-ban sikeresek, így átlagban igen megsüvegelendő 4,0 labdaszerzést produkál 90 percenként. A labdajáratás közben nem bonyolódik nagy számú cselezésbe, azokat viszont nagyon jól választja meg, hiszen ebben 90%-os hatékonyságot tud felmutatni. Hosszú labdái viszont kevésbé pontosak, csak minden második kísérlettel találja meg a csapattársait, így a jövőben ezen a területen mindenképpen fejlődnie kell, ha kellőképpen akarja a csapatát a rájátszásba segíteni.


 

Jean Harrison Marcelin: az irányító hátvéd

A belga élklubok mellett érdemes vetni egy pillantást a táblázat alján tanyázó csapatokra is, ugyanis ott is találhatunk érdekes tehetségeket, ismét csak kölcsönjátékosként. A Dmitrij Ribolovljev által az AS Monaco fiókcsapataként kezelt Cercle Bruges például a bennmaradásért küzd, védelmének tengelyében pedig nagyon fontos teljesítményt nyújt a hercegségbeliektől kölcsönkapott Marcelin. A réunioni születésű hátvéd 14 esztendősen került csak az anyaországba, ahol az Auxerre színeiben a Ligue 2-ben hívta fel magára a Monaco figyelmét, de a 2019-es Eb-elődöntős U19-es francia válogatottnak is tagja volt. A Monaco aztán az AC Milan elől happolta el tízmillió euró ellenében, hogy egyelőre Belgiumba fejlesszék tovább a képességeit.

 

ProLeague tehetségek - Marcelin

 

Válassza akár a három-, akár a négyvédős felállást az angol vezetőedző, Paul Clement, jobb oldali középhátvédként Marcelin is szeret kilépni a védővonalból és nem is akármilyen hatékonysággal teszi ezt. Meccsenkénti 2,2 sikeres szerelését 88%-os hatékonysággal hozza ugyanis össze, de közben 1,2 megelőző labdaszerzést is összeszorgoskodik, 197 centiméteres termetével pedig 3,7 fejpárbajának kétharmadából kerül ki győztesként. Ugyanakkor a kapu előtti takarításból is kiveszi a részét 3,5 felszabadítással, ráadásul az ellenfeleknek már 20 lövését is blokkolta, ami a második legmagasabb ilyen érték a bajnokságban.

Természetesen az ő képességeit is igyekszik kiaknázni csapata a támadásindításoknál is, nem kevesebb, mint 4,8 hosszú indítása sikeres meccsenként, mégpedig 68%-os hatékonysággal. Mindemellett egyszer már a hálóba is betalált egy szöglet utáni fejesből, így nyugodtan mondhatjuk, hogy fiatal kora ellenére csapata egyik legjobbja és jövőre már aligha marad a zöld-feketék kötelékében akármi is lesz a szezonjuk végeredménye.


 

Jean Onana: a kameruni romboló

A kiesés elkerüléséért folytatott küzdelemben a Cercle Bruges egyik nagy ellenfele a Royal Excel Mouscron, mely egy másik francia csapattal, a határhoz közeli Lille-lel ápol szoros kapcsolatot (a két várost alig 20 kilométer választja el egymástól). Idén egész pontosan tíz lille-i kölcsönjátékos szerepel a belga csapatban, közülük pedig a legjelentősebb produkciót a kameruni középpályás nyújtja.

 

ProLeague tehetségek - Onana

 

Jean Onana (csak névrokona az Ajax kapusának) Kamerunból a portugál másodosztályon át került Lille-be, hogy aztán a belga élvonalban mutathassa meg először igazán oroszlánkörmeit. Ez azonban olyan jól sikerült, hogy a ligában a harmadik legtöbb labdaszerzés fűződik máris a nevéhez (meccsenként 5,2), melyből a szerelési hatékonysága 78%-os a pálya centrumában bejátszott nagy terület ellenére, és játékolvasási képességeire utal a 2,2 megelőző labdaszerzés is. Emellett az ellenfelek passzai közül még 46-ot le is blokkolt, ami szintén a harmadik helyre elég a ligarangsorban a bajnokság sokkal rutinosabb középpályás rókái között.

A támadásokhoz viszont már sokkal kevésbé tud hozzátenni. Bár egy igen szerencsés gólt szerzett már a szezonban, átlagban csak 1,1 lövéssel próbálkozik meccsenként. A hosszú labdáinak is csak 44%-a sikeres, ráadásul passzainak alig 19%-a éri el a támadóharmadot, ezt azonban némiképp magyarázza, hogy a Mouscron igen visszafogott teljesítménnyel állt eddig elő és a legkevesebbet birtokolja a labdát a mezőnyben. Így azonban még kérdéses, hogyan állná meg Onana a helyét egy dominánsabb csapatban, ahol értékes mezőnymunkája mellett az összjátékban is csiszolhatná még a képességeit.


 

1 thought on “Dobbantás előtt – a belga bajnokság tíz legnagyobb tehetsége

  1. Azért milyen érdekes, hogy ilyen sok meghatározó fiatal játékos szerepel egy belga I. osztályban. Felismerte a liga azt, hogy hosszú távon mindenki csak nyer, ha az utánpótlásra építenek.

Írj hozzászólást