Dominic Calvert-Lewin: az Everton atlétája

Harry Kane-t, Mohamed Salahot, Jamie Vardy-t megelőzve vezeti az angliai góllövőlistát Dominic Calvert-Lewin, a 2017-ben az U20-as vb fináléjában győztes gólt szerző center Carlo Ancelottinál teljesedett ki. De hogy honnan és milyen úton jutott a csúcs közelébe, alább bővebben is kifejtjük.

Bennmaradna vajon a Sheffield United, ha mondjuk David McGoldrick helyett a góllövőlista éllovasa, Dominic Calvert-Lewin állna lesben a „pengék” csatársorában? A kérdés bár elsőre hipotetikus, a valóságtól mégsem annyira elrugaszkodott: az angol válogatott csatár akár Chris Wilder alakulatát is erősíthetné – és ő erősítené is, az hétszentség –, feltéve, hogy négy éve nem mond le róla oly’ könnyen a sheffieldi elöljáróság. Potom másfél millió fontért. Most ér úgy 50 milliót. Az ötvenmmilliós játékost látta meg a 15 éves kamaszban David Unsworth, a Sheffield akkori, az Everton jelenlegi akadémiai vezetője. „Tornatermi edzés volt, és a helyből távolugrásnál tűnt fel, micsoda erő lakozik ebben a fiúban. Sosem láttam még ilyet, a felugrásoknál is iszonyatosan magasra emelkedett. És ha a hirtelen növekedéssel voltak is problémái, arra gondoltam, elképesztő atléta ez a srác. De nem csak a teremben, az életben is leküzdött minden akadályt.”

A 2014-ben magasodót is megpróbálta, nem rajta múlt, hogy nem sikerült. A Sheffield United akkoriban a League One-ban, a harmadosztályban brusztolt a feljutásért, ami Nigel Clough-fal és Nigel Adkinsszel sem sikerült, mígnem 2016-ban megérkezett a megmentő Chris Wilder. Ám mert a feljutás, és nem a tehetségek beépítése volt a prioritás, egyik tréner sem bízott eléggé a csapattagságért eltökélten küzdő, de a sziszifuszi munkától megcsömörlött Calvert-Lewinban. Az utánpótlás-futballt nem találta már elég jelentős kihívásnak, a nagyok közé viszont nem tudta beverekedni magát, megoldást kellett hát találni. A 17 esztendős Calvert-Lewin és az akadémiai igazgató Nick Cox egy vasárnap reggelen egy tea mellett átbeszélte a lehetőségeket, és abban maradtak, bő egy hónapra kölcsönadják a hatodosztályú Stalybridge Unitednek.

A legnagyobb változást mégsem ez, hanem a posztváltás jelentette. Calvert-Lewin addig box-to-box középpályásként szerepelt, sheffieldi edzője, Travis Binnion atletikusságában és kiváló fejjátékában bízva azt ajánlotta azonban kollégájának, csatárposzton küldje a gyepre.

Mégsem emiatt maradt felettébb emlékezetes a felnőtt futballbeli antré. Hanem mert az ifjú centert kevéssel a szünet előtt úgy lekönyökölték, hogy a szemöldöke felszakadt, duplán látott – ez az angol hatodosztály, nem a kisasszonyok sportja, ha csak egy kicsit is úgy érzed, képes vagy folytatni, folytasd, mondta neki a lelátóról a bemutatkozására kíváncsi Binnion, Calvert-Lewin pedig a pályán maradt, és gólt szerzett. Fél szemmel is.

 

„Tényleg úgy játszottam, annyira bedagadt az egyik szemem, hogy azzal szinte semmit sem láttam. Mégis, az volt addigi pályafutásom legmeghatározóbb élménye, azt a meccset élveztem a legjobban. Akkor tapasztaltam meg először, milyen valódi drukkerek előtt futballozni, felnőtt futballistákkal férfias csatát vívni, azt az élményt tekintem pályafutásom katalizátorának.”

 

Öt bajnokin hat gólt szerzett, ahhoz azonban, hogy felbőgjön karrierje motorja, kellett David Unsworth is, aki jó néhány kölcsönmeccsét megnézte, ajánlására pedig az Everton megcsípte a csiszolatlan gyémántot. Első liverpooli szezonjában 11 bajnokin szerepelt mindössze, a második évadtól azonban rendszeresen, de nem mindig kezdőként, és nem elsősorban centerben. Az áttörést az elmúlt idény jelentette, leginkább pedig a Marco Silva elküldését követő átmeneti időszak a klublegenda Duncan Fergusonnal a kispadon, aki első számú csatárrá avatta az angolt. A behemót skótnak amúgy is sokkal tartozik, elsősorban a hosszú órákért, amelyeket együtt töltöttek az edzőpályán a befejezéseket unásig gyakorolva. Carlo Ancelottinak is hálás lehet, a háromszoros BL-győztes menedzser sulykolta belé, hogy muszáj minél közelebb maradnia a kapuhoz, és törekednie azokra az egyérintős befejezésekre, amelyekből az olasz egy korábbi tanítványa, Filippo Inzaghi szerezte góljai döntő többségét.


 

Ancelotti nem várta el többé tőle azt az önfeláldozó futballt, amelyet társait rendre kisegítve, energiáit a védekezésre „pazarolva” gyakorta bemutatott, arra igyekezett inkább rávenni, a tizenhatos közelében maradva egyedül a góllövésre összpontosítson.

Úgy fest, bejön a tanács: Calvert-Lewin 11 gólt szerezve vezeti Angliában a góllövőlistát – kellett persze hozzá, hogy Lucas Digne, James Rodríguez és Richarlison jobbnál jobb labdákkal tömje –, bombaformában játszik, élmény nézni, ahogy minden egyes labdára robban, így egyenlített legutóbb a Burnley ellen is. Azon túl, amilyen ütemérzékkel és dinamikával képes érkezni a kapu elé, fejjátékával nő leginkább a mezőny fölé. „Mindig is jó volt az emelkedésem, ezzel az atletikus képességgel születtem. Persze dolgoztam is azon, hogy még magasabbra emelkedjek, még gyorsabban fussak, hogy a megfelelő ütemben startoljak a labdára. A suliban száz és kétszáz méteren is jó voltam, távolugrásban sosem tudtak megverni, de a futball volt mindig is a nagy szerelmem.”

„De jó, hogy egymásra találtak”, sóhajthatnak megkönnyebbülten az Everton hívei, akik idén egy minden korábbinál veszedelmesebb Calvert-Lewint látnak: 88 percenként talál be a PL-ben, fejpárbajait 50 százalékban megnyeri, ami a szigorú angliai védők mellett igazán jó arány; az ellenfél tizenhatosán belül 11 forduló elteltével majdnem annyi a labdaérintése, mint három éve egy egész idény alatt volt (65, illetve 88); sokkal pontosabb a passzjátéka (az elmúlt szezonbeli 66,2 százalékos precizitást, ami ugyancsak jobb volt a korábbiaknál, idén 77,5 százalékra tornázta fel); többet lő kapura (meccsenként átlagban 3,25-ször, szemben a korábbi 2–2,8-cal); s minden második kaput eltaláló lövéséből gól születik. Örülhetnek a Goodisonban, hogy márciusban öt évre aláírt.

De amennyire alázatos, munkás, mondhatni régi vágású brit csatár, annyira különc öltözködésében. Februárban bejárták a képek a világot, amelyeket a New York-i divathéten megforduló, és néhány neves tervező extravagáns ruháit viselő Calvert-Lewin, Tom Davies duóról lőttek. „Egy futballistának nagyon hasonló a napi rutinja, ugyanaz ismétlődik nap nap után, a divat nyújtja nekem a szabadságot. Ha épp öltönyt viselni van kedvem, miért ne, akkor azt veszem fel” – beszélt kicsapongásáról, szerencsére megteheti, más világot élünk, mint akár csak a kilencvenes évek elején, amikor azután, hogy David Beckham egy szárongban jelent meg a nagyközönség előtt Victoriával az oldalán, Sir Alex Ferguson azzal állt elé: „Vagy a szárong megy, vagy te.”

Ancelotti korántsem ilyen vaskalapos, sőt a „man managementben” igen erős olasz talán még biztatja is, hogy az élet minden területén legyen önmaga (ebben minden bizonnyal a rendszeres a jóga is segíti). A pályán immár az, meg is lepte trénerét. „Dominic fantasztikus csatár, ennek ellenére sem számítottam arra, hogy ilyen kiegyensúlyozottan szállítja majd a gólokat. Szinte minden meccsen betalál, ami nagyon fontos a számunkra. Reméljük, a szezon végén még nagyobb meglepetést kelt.”

Mondjuk egy gólkirályi címmel?


 

Calvert-Lewin számokban


 

Kilenc forduló után járt tíz gólnál, a Premier League történetében egyetlen csatárt találni, aki ugyanilyen gyorsan jutott el tízig: Les Ferdinand még 1995-ben, a Newcastle játékosaként. Ő akkor 25 góllal zárt…

 

Megfelelve Ancelotti kívánalmainak, mind a 11 idei gólját a 16-oson belülről szerezte, hatot az öt és felesen belülről, négyet fejjel.

 

Az előző idényben valamennyi sorozatot tekintve 15 góllal végzett, a termést máris túlszárnyalta: 14 klubgóljához tett hozzá kettőt az angol válogatottban. 

 

35 góljával az Everton PL-történetének hatodik legeredményesebb játékosa, előtte sorakozik Leon Osman 44-gyel, Romelu Lukaku az első 68-cal. A 35-ből 34-et a 16-oson belülről szerzett, 14-et fejjel. 2016 decemberi PL-debütálása óta csak Harry Kane (16) bólintott be nála több labdát.

 

Ancelotti irányítása alatt különösen megy neki, amióta az olasz az edzője, 31 bajnokiján 19-szer volt eredményes!

 

6

A kilencedik fordulóban 42 másodperc után betalált a Fulham ellen, 2017 áprilisa óta az az Everton leggyorsabb PL-gólja.

 

7

Van már két mesterhármasa a szezonban: egy a West Bromwich ellen a PL-ben, egy a West Ham ellen a Ligakupában – bizonyos Gary Linekernek sikerült utoljára Everton játékosként egy idényen belül háromszor is tripláznia, az 1985–1986-os szezonban. 


A képek forrása: Getty Images

3 1 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x