Interjúk
Átigazolások
Elemzések
Kultúra
Portrék
Interjúk
Elemzések
Kultúra

Tartalom

null
Labdarúgás
8 perc
2022. 01. 27.

Egy évtized alatt magasba emelkedett a „Dél csillaga”

Author avatar
Tíz éve történt, hogy a Hatayspor a török negyedik vonal bajnokaként – hosszú, kínkeserves szenvedés után – végre osztályt léphetett. Ehhez képest jelenleg története legszebb időszakát éli a klub, hiszen az előző idényben először szerepelt az élvonalban, most pedig már a nemzetközi porondról álmodozhat.

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!  


 

A Hatayspor 1967-ben jött létre a Kurtulusspor, az Esnafspor és a Reyhanli Genclikspor egyesülésének eredményeként, és először az 1967–68-as szezonban nevezett be az akkori harmadosztályba. Már az első vezetőség nagyon fontosnak tartotta, hogy a klub identitását a mez is tükrözze. Történelmileg már az első dresszeikben is alap volt a gesztenyebarna, zöld és fehér szín, ami a nemességet, a békét és a tisztaságot képviseli. Eleinte ragaszkodtak ahhoz is, hogy javarészt helyiek alkossák a csapatot, ami korlátozta is a lehetőségeiket, mert Törökország legdélibb, Szíriával határos tartományában sosem volt nagy a népsűrűség, s igaz ez a klub székhelyére, Antakya városára is.

Az együttes a történelem során többnyire a másod- és a harmadosztály között ingázott, egy 1983-as amatőrligás idényt leszámítva, valamint amikor 2008-ban kiesett a negyedosztályba.

Nagy változások mentek végbe a vezetőség és a játékosállomány szintjén is, azonban ez még így is azonnali visszatéréssel kecsegtetett, de a rájátszás fináléban végül elbuktak. Négy év kellett hozzá, hogy sikerrel vegyék a liga jelentette akadályt és visszajussanak a harmadosztályba. A 2012-es osztályváltás után a Hatayspor azonnal meghatározó csapata lett a TFF 2. Ligának. A hat szezonjából négyszer volt dobogón az alapszakaszban és kétszer játszott döntőt a rájátszásban, igaz mindkettőt elbukta. A 2017–18-as idényben Ilhan Palut vezetésével jött össze az áttörés és a bajnoki cím. A korábbi klublegenda – aki a legtöbb mérkőzést játszotta a klub színeiben és a vezetőségben is szinte minden fontosabb posztot betöltött rövidebb-hosszabb ideig – meghozta a nagy sikert, 2002 után ismét másodosztályba vitte az egyesületet. A feljutást követően a sikeredzővel azonnal bronzérmes pozícióban zárt a Hatayspor és úgy tűnt, hogy még mindig lehet nagyobbat álmodni. 2019-ben választották meg az elnöki pozícióba Nihat Tazeaslant, aki munkájával azt a kis pluszt jelentette, amivel valóban reálissá kezdett válni az élvonal.

 

 

Az új elnök egyik meglátása volt, hogy az afrikai piacot jól ismerő scouting hálózatra van szükség, mert a fekete kontinens játékosai fizikálisan erősek, könnyen beilleszkednek a kulturális sokszínűségbe és nincs nagy fizetési igényük, ha nem a topligákból hozzák őket. Ilhan Palut nem igazán volt ennek a híve, a súrlódásnak pedig az lett a következménye, hogy az edző 2019 novemberében elvállalta a Göztepe irányítását. Noha eleinte nagyon rosszul fogadta ezt a Hatayspor szurkolótábora, de miután a téli szünetig beugró Bayram Toysal irányítása alatt nyolc mérkőzésen 19 pontot gyűjtöttek, már kevésbé volt vita tárgya, hogy milyen irányba is halad az együttes, hiszen átvették a tabellán a vezetést is. A szezont Mehmet Altiparmak vezetésével fejezték be és a koronavírus miatt megszakítás sem tudta megakadályozni, hogy történelmi tettet hajtsanak végre.

Három edző segítségével sikerült bajnoki címet nyerni a másodosztályban és kivívni az élvonalba jutást.

Sokak meglepetésére a klub nem az aranyérmes vezetőedzővel tervezte a jövőt, hanem a feljutást a Fatih Karagümrük együttesével kivívó Ömer Erdogannal. A szakemberbe vetett bizalom a Hatayspor hosszú távú terveinek a jelképe, nagyon elkötelezettek amellett, hogy ne csak a Süper Ligben maradásért küzdjenek, hanem valami nagyobb célt hajszoljanak. A klubelnök rendkívül elismerően beszélt az új edzőről minden nyilatkozatában és azt hajtogatta, hogy már Ilhan Palut távozásakor megkereste Ömer Erdogant.

 

 


(X) Köss egy fogadást legalább 3500 Ft értékben az Australian Open bármely mérkőzésére és 1500 Ft értékű ingyenes fogadást kapsz ajándékba! 


 

Az új edző elképzeléseinek megfelelően a klub nagy bevásárlást tartott, hogy a megálmodott hosszú távú tervek alapjait lerakhassák. Szeptemberben, közvetlenül a szezon kezdete előtt a Hatayspor hatalmas szerződést kötött Mame Biram Diouffal. A Stoke City egykori támadója az újonnan érkezők legnevesebbje volt, de ekkor érkezett Aaron Boupendza, Jean-Claude Billong, Rúben Rebeiro és Pablo Santos, akik mind kulcsfontosságú szereplői lettek az elért sikereknek.

A nagy átalakítás után Erdogan egy szűk kerettel kezdett dolgozni, ami a koronavírus okozta nehézségek közepette nem tűnt jó ötletnek, de végül mégis őt igazolta az élet. Taktikailag megtanította a csapatát, hogy agresszív focit játsszon. Arra törekednek, hogy minél hamarabb visszaszerezzék a labdát az ellenfél térfelén, de lehetőség szerint már a támadóharmadban. A meccseik nagy részét 4-2-3-1-es felállásban játszották le, amiben Diouf volt az előretolt center, akit egy dinamikus, támadásra kész hármas támogatott. Ezt rendszerint Boupendza, Babajide David Akintola és Adama Traoré alkotta, akik elképesztően fegyelmezetten betartották a taktikai elvárásokat, és olyan mértékű pressziót gyakoroltak az ellenfelekre, amivel kevés alkalommal találkoztak korábban.

A Girondins Bordeaux-tól ingyen megszerzett gaboni szélső kiemelkedőt nyújtott, számára feküdt leginkább Erdogan rendszere. Óriási szerepet játszott a gyors támadások felépítésében, a remek kontrák és nagyszerű lehetőségeket megteremtésében két-három gyors, rövid passzal. Noha csak egy gólpassz került a neve mellé, a gólokat elképesztő tempóban szállította, 22 találatával a gólkirályi címet is elhódította. A zseniális idény egy jól fizető katari szerződést is jelentett Boupendza számára, aki így – egyelőre – lemondott az európai topligás lehetőségről.

 

 

Idénre némileg átalakult a keret, mert ahogy az a török élvonalban jellemző, mindenkit elengedtek, aki nem tartozott az edző bizalmi körébe. Rajtuk kívül a felfelé igazolók pótlását is intézni kellett, a klub pedig továbbra is az afrikai labdarúgók irányába nyit, de a nyáron a fiatal török labdarúgókat is igyekezett elcsábítani, hogy a helyi szurkolók számára is kedveskedjenek.

Ennek egyik fő oka, hogy az egyesület stabil jövőjének egyik alappillére az új stadion lehet, amelyet márciusban adtak át, és a koronavírus ellenére szeretnének a lehető legtöbbször tele látni. A Yeni Hatay Stadyumu 25 ezer férőhelyes és már a nemzetközi szabványoknak is megfelel, ami azért is volt fontos a klub számára, mert valóban ezt a szintet vették célba idén. Az előző szezon hatodik helye után még nagyobbat álmodnak a „Dél csillagánál” és már az európai kupaszereplés gondolatával kacérkodnak, amire a szezon féltávján túl még mindig reális esélyük van.

 

Ki nyeri a Süper Lig 2021–22-es kiírását?

1,03 – Trabzonspor

12,00 – Konyaspor

51,00 – Hatayspor

Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Törökország/Süper Lig/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a török foci piacaira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


 

Hogy tetszett a cikk?

Ajánlás
Kultúra

Hibabejelentő

Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.