Egy igazi lokálpatrióta – Streich portré III. rész

Kevés embert szeretnek és ismernek el jobban Németországban, mint Christian Streichot. A mai futballvilágban már abszolút kuriózumnak számít, hogy már nyolc idény óta irányít egy együttest. Viszont ez Freiburgban természetes. Hogy miért? Erre próbálunk fényt deríteni három részes portrénkban.

Az első két részben bemutattuk, hogy miként tette Streich stabil Bundesliga-csapattá a Freiburgot. Ezek után az utolsó részben olyan játékosokat mutatunk be, akiknek a fejlődésében jelentős szerepet játszott és neki is köszönhetően tudtak meghatározó Bundesliga-játékosokká válni.

 

DENNIS AOGO

Aogonak elég nehéz gyerekkora volt, hiszen 13 éves korában az apjával elköltöztek otthonról, viszont az apjának rengeteget kellett dolgoznia, így többnyire befogadó családoknál nevelkedett. 17 évesen került a freiburgi akadémiára, ahol eleinte a renitensek közé tartozott a féktelen bulik miatt. Már-már ki akarták rúgni, amikor Streich és az iskola egyik pedagógusa Stefanie von Mertens felkarolták. Elhitették vele, hogy a képességeivel igenis profi futballistává válhat. Streich segítségével tudott hatékonyan beilleszkedni a freiburgi közösségbe, így a német edzőt azóta is második apjaként tiszteli.

2004 őszén be is mutatkozhatott a Bundesligában, 2005 februárjában pedig a Bochum ellen a német élvonal legfiatalabb gólszerzőjévé lett. A szezon viszont borzasztóan alakult a Freiburgnak és tükörsimán zuhantak vissza a második vonalba.

Itt még három évet erősítette a csapatot, amíg 2008-ban továbbállt Hamburgba. Négy elég intenzív év következett számára, aminek a folyamán megjárta a mennyet és a poklot is, hiába, Hamburgban már akkor sem a nyugalom volt az úr. Gyorsan alapember lett és az elsők közé tartozott, akik szélsőhátvédként szervezték a játékot. Tevékeny részt vállalt a 2010-es Európa-liga-menetelésből is, ahol a hamburgiak az elődöntőig jutottak. Teljesítményével sikerült felkeltenie Joachim Löw figyelmét és ki is vitte a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra és az Uruguay elleni bronzmeccsen négy percre be is szállhatott.

2013 augusztusában különös körülmények között távozott a kikötővárosból, hiszen két szabadnapot egy könnyed mallorcai kiruccanással töltött el, amit természetesen a sajtó is felfújt. Még Christian Streich is kiállt mellette, mondván, előfordul az ilyen, viszont Hamburgban nem volt maradása.

Schalke csapott le rá először kölcsönben, majd végleg. Itt is stabil kezdőnek számított balhátvédként, a válogatottba is be lett hívva párszor, viszont a sérülései egyre többször keserítették meg az életét. Ezért aztán a 2014-es brazíliai vb-re sem utazhatott el, így otthonról kellett végignéznie a Nationalelf révbe érését. Az utolsó gelsenkircheni évére már kiszorult a kezdőből és 2017-ben Stuttgartba távozott, ahol szintén hullámzó időszakot élt meg.

 


 

Az első szezonban feljutóként majdnem elérték az Európa-ligát, míg a másodikban az osztályozót elbukva zuhantak vissza az Union Berlin ellen. Az előző szezonban a Hannovernél töltötte és végül nyáron szögre akasztotta a stoplist.

Magasabb szintre is eljuthatott volna, viszont a pályafutása során elég kaotikus hangulatú kluboknál szerepelt és bizony a fokozott médiafigyelem sokszor sodorta őt kellemetlen helyzetekbe.


 

MATTHIAS GINTER

Ginter született freiburginak mondhatja magát, így már a kezdetektől a helyi akadémián játszott. 2011-ben és 2012-ben a Streich vezette U19-es csapattal elhódította az ifjúsági német kupát. Érdekesség, hogy az utánpótlásban többnyire támadó középpályásként szerepelt, míg ismertté leginkább középhátvédként vált. Természetesen ebben is Streich keze van, aki 2012-ben kényszerűségből azonnal a mélyvízbe dobta a felnőtteknél a kiesés elleni harcban. Élete első Bundesliga meccsén az Augsburg ellen alig 18 évesen az ő fejes góljával tartották otthon a három pontot és kezdtek így el egy bennmaradást hozó tavaszi menetelést, aminek Ginter immáron középhátvédként volt részese. Két éve erről a pozícióváltásról így nyilatkozott az 11Freunde-nak.

 

„Az első Bundesliga-szezonomban az SC Freiburgnál, amikor három vagy négy belső védő is kiesett Streich középhátvédként számított rám. Azt mondta nekem, hogy meg tudom oldani. Végül is nem is voltam ott olyan rossz. Mindenesetre egyszer csak középhátvéd lettem.”

 

2012-ben teljesítményét a tekintélyes Fritz Walter-díjjal jutalmazták, amellyel mindig a legígéretesebb német fiatal játékost díjazzák.

 

streich ginter


 

Már Freiburgban felfedezte őt Joachim Löw is, aki ki is vitte a 2014-es vb-re, viszont ott egy percet sem játszott az aranyérmes csapatban. Ezek után nem kisebb klub igazolta le, mint a Borussia Dortmund. Már Jürgen Kloppnál is rendszeresen szóhoz jutott, de később Thomas Tuchelnél abszolút alapemberré vált. Főleg a háromvédős rendszerben érezte jól magát, hiszen így a rendszeres fellépései biztosítva voltak. Egy német kupa-győzelemmel megkoronázott szezon után 2017 nyarán Gladbachba tette át a székhelyét, ahol Dieter Hecking már rögtön alapemberként számolt vele.

Nincs ez másképp Marco Rosénál se, akinek a három és négy védő között tendáló rendszerébe remekül beleillik. Középhátvédként a jobb oldalon előfordul, hogy ő veszi át a szélesség biztosítását, így előtte Laimer a félterületből indulva tudja kamatoztatni lendületes, mélységi beindulásait, de hátulról is mintaszerűen tudja szervezni a játékot hajszálpontos hosszú labdáival.

A 2018-as vb-bukás után a válogatottban is egyre inkább alapemberré válik. Löw párszor már támadóként is kipróbálta és igyekszik kamatoztatni sokszínűségét.


 

DANIEL CALIGIURI

Az olasz-német játékos is bizonyítja a freiburgi akadémia hatékony képzését, hiszen ő is azok közé tartozik, akik több poszton is bevethetőek. 2005-ben, 17 éves korában került fel az U19-es csapatba az SV Zimmern együttesétől, amely az akadémia partnerei közé tartozik. Streich irányításával 2006-ban ő is részese volt egy ifjúsági kupagyőzelemnek. Miután pár évet lehúzott a Freiburg második csapatánál a német harmadosztályban 2009-ben került fel a nagy csapathoz, akkor még Robin Dutt irányításával.

Istenigazából Streich alatt robbant be abban az ominózus 2012-es tavaszi feltámadásban, amelyből 6 góllal vette ki a részét.

Már itt feltűnést keltett a szélről való beindulásaival és cselsorozataival, így 2013-ban le is csapott rá a Wolfsburg. Itt olyan játékosok mellett tudott tevékeny részt vállalni a 2015-ös Bundesliga ezüstből és a kupasikerből, mint Ivan Perisic vagy Kevin de Bruyne.

Mind a félterületben, mind vonalszélsőként megállta a helyét. 2017 telén a Schalke szerezte meg, ahol Domenico Tedesco 2018-ban ezüstérmes együttesének alapembere volt szárnyvédőként. Képes volt az egész jobb vagy bal oldalt befutni és támadókvalitásai mellett szereléseivel is felhívta magára a figyelmet. A következő szezonban ő volt a szenvedő gelsenkircheniek húzóembere, míg az előző szezon végén csapatkapitányként irányította a rengeteg fiatallal felálló, teljesen szétzuhanó királykékeket. Nyáron az Augsburg csapott le rá, ahol Heiko Herrlich abszolút vezérszerepet ruházott rá és egyelőre elégedett is vele.

 

„Caligiuri tökéletes példakép tud lenni a fiatal játékosoknak. Ez volt az ok, amiért mi őt idehoztuk.”

 

Még így harminc fölött is a Bundesliga legtöbbet futó játékosai közé tartozik, emellett pedig támadásépítéseknél sokszor irányítóként helyezkedik és a centrumban próbálja összekötni a csapatrészeket.


streich caligiuri
Caligiuri (20) a Dortmund elleni 2-0-s sikerből is oroszlánrészt vállalt szeptemberben góljával és gólpasszával. Itt is középről indítja remekül Niederlechnert (7) és bár az akció les miatt meg lett állítva, remekül rávilágít arra, hogy Caligiuri játékszervezőnek sem utolsó.

 

OLIVER BAUMANN 

Baumann a modern kapusok egyik mintapéldája. Hálóőr létére remekül bánik a labdával és Neuerhez hasonlóan sokszor elhagyja saját tizenhatosát is. Az alapokat ő is a Fekete-erdőben tanulta, miután végigjárta a korosztályos együtteseket 2010-ben a záró fordulóban egy Dortmund elleni siker alkalmával mutatkozott be a Bundesligában.

Rögtön megingathatatlan lett az elsőszámú kapus posztja és 2013-ban a bajnoki ötödik helyből és a kupa elődöntőig tartó menetelésből is kulcsszerepet vállalt hatalmas védéseivel.

Streich magas letámadást megkövetelő játékstílusa miatt pedig már itt is szükség volt söprögető képességeire, bár emiatt a kapussors is utolérte párszor. 2013 őszén a Hamburg elleni meccsen mind a három gólban benne volt, ami sok baki-összeállításban helyet kapott. Miután 2014-ben Hoffenheimbe igazolt azonnal csapata vezérévé vált, majd a Bajnokok Ligájáig jutó Nagelsmann-féle csapatban már a legtöbb ember figyelmét felkeltette, milyen tevékeny részt vállal a támadásépítésekben.

 


streich baumann
2017 augusztusában a Liverpool elleni BL Play-off párharcban feltűnően sokat lépett be a labdajáratásokba és nyugodt szívvel játszották meg a társak. Ennél a szituációnál az angolok magas letámadása ellen eredményez létszámfölényt a játékba való belépése. A Hoffenheim hátul egy rombusz-alakzattal tudja széthúzni a Liverpool letámadását, Baumann (1) pedig Firmino (9) zavarása mellett hajszálpontosan teszi ki a labdát Kaderabeknek (3).

 

Labdaügyessége mellett a védései is élményszámba mennek. Elsősorban a lábmunkája klasszis, de képes a felső sarkakból is kipiszkálni lövéseket.

Olyannyira kulcsember lett mind Freiburgban, mind pedig Hoffenheimben, hogy az előző évtizedben a legtöbb lejátszott Bundesliga-mérkőzéssel büszkélkedhet, szám szerint 316 találkozóval.

Nagy balszerencséje, hogy a válogatottban Neuer kirobbanthatatlan a kapuból, pedig sok német szakértő azon a véleményen van, hogy megérdemelne legalább egy lehetőséget a Nationalelfben.


 

CHRISTIAN GÜNTER

Akire a legjobban ráillik az az állítás, hogy tökéletes Streich-nevelés, az nem más, mint Christian Günter.

Pontosan azt a szorgalmat, szerénységet és hűséget képviseli, mint mestere. Gyerekként két órát ingázott lakóhelye és a freiburgi akadémia között. Jellemzően késő este ért haza és még az iskolai dolgaival is foglalkoznia kellett.

Elmondása szerint ez az időszak rengeteg lemondással járt számára, de a céltudatossága mindig felülkerekedett. Az U17-es korosztályban eléggé kegyvesztetté vált a balhátvéd posztján, de amint felkerült az U19-be Streich benne is meglátta a lehetőséget és alapemberként vette ki a részét az ifjúsági kupasikerekből.

 


 

2012-ben a felnőttek között is megkapta a lehetőséget, majd a 2013-14-es idényben már elsőszámú balhátvédnek számított, a teljesítményével pedig nagyobb együttesek figyelmét is felkeltette. Pár éve a Leipzig is próbálta leigazolni, de ő mégis a mai napig Freiburgban maradt, elmondása szerint itt még 27 évesen is tovább tud fejlődni, illetve nem szeretne felelőtlenül elszegődni olyan klubhoz, ahol esetleg megrekedhet a karrierje. Erről így vélekedett 2019 őszén a ZDF Sportstudio című műsorában.

 

„Sok olyan példát láttam, amikor egy játékos túl korán lépett felfelé és így a karrierje teljesen más irányt vett. Számomra muszáj mindennek biztosnak lennie, ha esetleg váltok. Úgy érzem, hogy ez az alkalom még nem jött el és maximálisan boldog vagyok Freiburgban.”

 

Emiatt a hűséges hozzáállása miatt 2019 óta már ő viseli a csapatkapitányi karszalagot is és mondhatni Streich „jobb keze” a pályán. A bal oldalt képes egyedül befutni, sprintjeit pedig nagyon nehéz lekövetni. Neki különösen feküdt, amikor pár éve Streich kipróbálta a háromvédős felállást és azóta is remekül érzi magát a szárnyvédő szerepkörében. Talán összjátékban vannak hiányosságai, passzpontossága nem éppen mondható kiemelkedőnek, de ezt a negatívumát az előtte játszó Grifo tudja kompenzálni és ha bajba kerül az olasz opciót biztosít neki.


Az előző rész: 

Egy igazi lokálpatrióta – Streich portré II. rész

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x
%d bloggers like this: