Egy szimpatikus kiscsapat nagy sikerei

Ha valamelyik együttesről, akkor az Union Berlinről biztos el lehet mondani, hogy ők egy szimpatikus kiscsapat. Egy olyan klubról van szó, amelyik tavaly története során először jutott fel a Bundesligába és rögtön sokak kedvencévé vált taktikailag egészen érett játékával és fanatikus, odaadó szurkolótáborával. Miután első élvonalbeli szezonjukban meglepetésre simán kivívták a bennmaradást, most hét forduló után az ötödik helyen állnak. Elemzésünkben megnézzük, taktikailag miért is érdemes odafigyelni erre az ígéretes együttesre.


(X) Hívd meg a barátaidat az Unibethez, és nyerj 75.000 Ft bónuszt!


 

EGY KIS TÖRTÉNELEM

Az 1906-ban alapított klub rögös utat járt be, míg tavaly végre felértek a német futball legmagasabb szintjére. A kommunista rezsim és a STASI eléggé megkeserítette az egyesület életét, miután a városi rivális Dynamo Berlin mint a titkosszolgálat csapata természetesen prioritást élvezett és sokszor a bundázástól sem visszariadva juttatták őket végül a kelet-német liga csúcsára.

A rendszerváltás után is inkább az alsóbb ligákban vitézkedtek, amíg 2001-ben fel nem jutottak a másodosztályba és kupadöntőt vívhattak a Schalke ellen, ahol ugyan kikaptak, de így is indulhattak az UEFA-kupában. Ezután a másod-, és a harmadosztály között ingázott a gárda, sőt 2004-ben majdnem csődbe mentek, de hála Dirk Zingler üzletembernek és a rajongók önzetlenségének végül megmenekült az Union.

A szurkolók szervezetten adtak vért, hogy az ezért kapott pénzt a klubnak ajánlják fel. 2008-ban pedig az új stadion építéséből vette ki a részét 2000 drukker, mivel az együttes pénzszűkében állt. Ezután már sikeresebb idők jöttek. 2009-ben a csapat visszajutott a másodosztályba, ahol 2017-ben épphogy csak lemaradtak az osztályozóról. Tavaly viszont már elérték a harmadik helyet és a vele járó osztályozó lehetőségét. 

2019. május 23-át írunk. Hatalmas ünnep zajlik Berlin Köpenick nevű városrészében, hiszen a helyi csapat története során először jutott fel a Bundesligába a Stuttgart elleni sikeres osztályozó után.

Sokan az egyik biztos kiesőként számoltak velük, de végül gond nélkül bennmaradtak. A szurkolótáboruk hatalmas segítség volt ebben, mivel fantasztikus hangulatot teremtettek a kicsi, de remek atmoszférájú Stadion An der Alten Försterei-ban (Stadion az öreg erdésznél).

Union Berlin ünnep
A feljutás mámoros pillanatai. Urs Fischer vezetőedző ünnepel a szurkolókkal

 

AZ IDEI SZEZONRA KÉSZÜLVE

Az átigazolási időszakban komoly változásokon ment át a keret. Távozott a csapat gólfelelőse, a 13 góllal záró Sebastian Andersson, aki főleg ősszel komoly szerepet játszott abban, hogy nem fenyegette az Uniont a kiesés réme. A hátsó harmadban is fontos távozói voltak a klubnak, a közönség kedvenc kapus, Rafal Gikiewitz nem hosszabbította meg szerződését és Augsburg felé vette az irányt. A tapasztalatával rengeteget segítő védő, a Dortmund korábbi alapembere Neven Subotic Törökországba tette át székhelyét.

A számtalan érkező közül Max Kruse emelhető ki, aki tehetsége helyett eddig inkább a botrányaival tűnt ki karrierje során. A támadószekciót még kölcsönszerződésekkel próbálta megerősíteni a klub. Leverkusenből Pohjanpalo, míg a fürge nigériai, Taiwo Awoniyi a Liverpooltól érkezett. Hátul a Subotic által hagyott űrt Robin Knoche-val próbálták betölteni. A kapuba kölcsönbe leigazolták az utóbbi két évben önbizalmát teljesen elvesztő Loris Kariust, Augsburgból pedig Andreas Luthe érkezett. Eddig meglepetésre utóbbi élvez elsőbbséget. Remek teljesítménye miatt a korábbi liverpooli portás eddig nem jutott szóhoz.

 

SOKOLDALÚBB TÁMADÓJÁTÉK

A légi párbajokban sikeres Andersson távozásával Urs Fischer edző kénytelen volt változtatni az eddig főleg a svéd csatárra való felívelésekre építő támadójátékon (ún. második labdák). A mostani szezonban leginkább már laposan, kombinatívabban építkezik az Union.

Itt jön a képbe Max Kruse szerepe.

A német fenegyerek mintha maga mögött hagyta volna balhés múltját és az eddigiek alapján csapata abszolút vezére a pályán három góljával és öt gólpasszával. Ő köti össze a csapatrészeket támadásban. Remekül találja meg az üres területeket, illetve sokszor ő maga „manipulálja” az ellenfelek mozgását és így biztosít területet a mélységi beindulásoknak, amiben Andrich jeleskedik. A fáradhatatlan középpályás eddigi két bombagólja ilyen szituációkból következett, emellett pedig az egész pályát be tudja futni.

Union Berlin Kruse és Andrich
A Freiburg elleni mérkőzésen Andrich bombája hozta meg az egyenlítést. Itt is Kruse (10 játszik kulcsszerepet. Miután megkapta a labdát középen a bal oldali félterület felé vette az irányt. Ezzel “manipulálta” az ellenfél középpályásának Santamarianak (8) a helyezkedését, így Andrich (30) előtt szabad volt az út, aki megállíthatatlanul indult meg. Miután pedig megkapta a labdát olyan 20 méterről kíméletlenül zúdított Florian Müller (21) kapujába.

Hátul a védősor is labdabiztosabbá vált. A Wolfsburgból érkező Knoche remek erősítést jelentett a csapatnak ebből a szempontból, míg mellette Friedrich is magabiztosabbá válhatott. A védőket még a két védekező középpályás segíti visszalépésekkel, így széthúzva az ellenfél letámadását.

Természetesen a jobbhátvéd, a csapatkapitány, Trimmel is fontos szerepet tölt be. Az előző szezonban nyolc gólpasszával már tanúbizonyságot tett remek szervezőképességeiről. Ő is annak az új tendenciának az erősítője, hogy a szélső védők játékszervezőkké lépnek elő. A változtatások eredményét jól jelzi a csapat passzpontossága is, amely tavalyhoz képest majdnem 10%-ot emelkedett, emellett pedig a labdát is jelentősen többet birtokolja a fővárosi együttes.

Az újonc Bielefeld hibáit könyörtelenül büntette meg az Union, köszönhetően a hatékonyabb passzjátéknak. Itt az Arminia magasan próbál letámadni, ez viszont nem járt sikerrel. Látható, hogy Gentner (34) visszalépésével itt is széthúzzák a letámadást. Friedrich (5) mielőtt még nyomás alá helyeznék remekül találja meg Andrichot (30), aki teljesen üresen kaphatja a játékszert és az előtte tátongó űrt hatalmas tempóban játszhatja be.

Természetesen azért a felívelések sem kerültek ki az Union repertoárjából. Ez főleg Pohjanpalóval a pályán volt hatékony. A finn ugyan még csak egy gólt szerzett, de egész jól beleintegrálódott új csapata rendszerébe azok után, hogy Leverkusenben kudarcot vallott. Magasságát sokszor kihasználják a társak és Kruséval remekül játszik össze. Jellemző, hogy amíg Pohjanpalo visszalép, addig a német egyből fut be mögé.

A fürge lábú szélső, Sheraldo Becker, aki tavaly még keveset jutott szóhoz, idén berobbant a kezdőbe. A holland gyorsasága mostanra alapja a berliniek nagyon veszélyes kontrajátékának és kíméletlenül használja ki az ellenfelek balhátvédjei mögött nyíló területeket. Itt kell megemlíteni Marius Bültert, aki a másik oldalon okoz problémákat az ellenfeleknek a meglódulásaival.

Friedrich (5) ível fel méghozzá a visszalépő Pohjanpalo (9) felé. Látható, hogy a Bielefeld védelme már itt létszámhátrányban van.

Union Berlin kontra
Pohjanpalo (9) a mögé azonnal beinduló Kruséhoz (10) továbbított. Látható, hogy ezzel magára vonta az ellenfél jobbhátvédjének, Brunnernek (27) a figyelmét, így Endo (18) teljesen üresen követheti a támadást. Ment is a remek ütemű indítás Becker (27) felé, akit lehetetlen volt utolérni, a beadását pedig végül az üresen érkező Endo váltotta gólra.

 

MAGABIZTOS VÉDELEM

Eddigi hét kapott góljával az Union jogosan van ott szorosan az élmezőny mögött. Tavaly még sokszor problémát okozott, hogy a viszonylag magas letámadásukat nem mindig sikerült megfelelően biztosítani, idénre viszont kiegyensúlyozottabbá vált a csapat labda ellen.

Ha a tavaly többnyire alkalmazott 3-4-3-as rendszerben állnak fel, akkor feltűnőek a két belső középpályás már-már a csatár mellé történő fellépései. Az ő biztosításuk kulcsfontosságú, ami a védősorból kilépő belső védők által valósul meg. Ezt büntetlenül megtehetik, hiszen ekkor a hátul maradó négy védekezőjátékos szűkebbre fogja az utolsó vonalat, így zárva le a keletkező űrt.

A Gladbach ellen a második fordulóban remekül érvényesült a csapat letámadása a két fellépő belső középpályással. Látható, hogy Andrich (30) és Prömel (21) szorosan nyomás alatt tartja az ellenfél két ugyanezen poszton szereplő játékosát. Neuhaus (32) nyomás alatt próbál középre passzolni, de a Hofmann felé irányuló átadását a kiváló ütemben kirobbanó Friedrich (5) lefüleli. Rögtön a beinduló Becker (27) felé már indítja is a kontrát. A hollandot Bensebaini (25) csak szabálytalanság árán tudta megállítani.

Ha a csapat 4-2-3-1-ben áll fel, akkor labda ellen egy 4-4-2-es hadrendet láthatunk kirajzolódni a berliniektől. A letámadást ebben a rendszerben mélyebben kezdi az együttes körülbelül úgy a felezővonal környékén.

Az elől lévő két ember fedezőárnyékával próbálja kizárni a játékból az ellenfél irányítóit, akikre szükség szerint az egyik belső középpályás lép ki. Ezen esetekben a két középső játékos helyezkedése egymáshoz képest aszimmetrikus, hiszen az egyik segíti a letámadást, a másik pedig eközben segíti a létszámfölény fenntartását a hátsó sorban.

Amiben szintén sokat fejlődött az Union védekezése, az a szélső védők biztosításának kérdése. Amikor nekik feljebb kell húzódniuk a mögöttük megnyíló területeket szintén a belső középpályásoknak kell felügyelnie a négy védős felállásban. Ezt pedig Andrich, illetve Gentner remekül oldja meg, rendszerint jól lereagálták az esetlegesen ebbe a területbe történő beindulásokat.

Jól megfigyelhető az a bizonyos aszimmetria.  Andrich (30) fellép támogatni a letámadást, míg mögötte Gentner (34) hátul marad és az ő jelenlétével sikerül biztosítani a létszámfölényt a Freiburg támadóival szemben.

 

ÖSSZEGZÉS

Az Union Berlin eddig nem véletlenül áll ilyen jó helyen a tabellán a komolyan átalakuló keret ellenére. Urs Fischer remek munkát végzett és tanúbizonyságot tett alkalmazkodóképességéről a játékosállomány változásainak is köszönhetően. Bebizonyította, hogy képes változtatni és támadásban modernebb módszereket is bevetni, mint a hosszú labdák. Ebben nagy segítségére van Max Kruse, aki eddig abszolút a csapat húzóembere. Ezt a vezető szerepet remekül visszatükrözi Cedric Teuchert nyilatkozata is, amit a Hoffenheim elleni 3-1-es siker után a Kickernek tett. Ezen a mérkőzésen azután talált be, hogy Kruse önzetlenül lepasszolta neki a labdát, így csak az üres kapuval állt szemben.

 

„Max (Kruse) egy rendkívüli csapatjátékos, aki nagyon fontos az együttesnek. Nagyon jó érzés vele játszani.”

 

Természetesen azért nehezen elképzelhető, hogy a gárda ilyen jó helyen marad a tabellán, eddig a Gladbach kivételével igazából csak alsóházi csapatokkal játszottak. Érdekes lesz nézni, hogy mire mennek majd a nagyok ellen. Az is nagy kérdés, hogy ha esetleg Krusét kivonják a játékból, arra milyen válasza lesz a berlinieknek. Mindent összevetve viszont az együttes még stabilabbnak tűnik, mint tavaly, így egy erős középmezőnybeli helyezés reális lehet számukra a végelszámolásnál is.

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x