Garantált világklasszisok? Az U21 Európa-bajnokság aranylabdásai – II. rész

Március 24-én kezdődik a részben hazai rendezésű U21 Európa-bajnokság, mely némileg rendhagyó lesz, hiszen a csoportkör és az egyenes kieséses szakasz kezdete között két hónap fog eltelni. Valószínűleg a torna aranylabdása, majd a májusi–júniusi időszak legjobbja lesz, ami plusz pikantériát adhat az eseménynek. Kétrészes anyagunkban visszatekintünk a korosztályos kontinenstorna legjobb játékosaira, akik közül sokkal több világklasszis került ki, mint elfecsérelt tehetség.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

 

Új formátum, olasz sikerekkel

1994 hozta az első olyan U21 Eb-t, amikor már rendező ország is volt. Tegyük hozzá, hogy negyeddöntőkben továbbra is oda-visszavágós rendszerben jutottak tovább a csapatok, Franciaország csak az elődöntőket és a helyosztókat rendezte. Az effajta lebonyolítási mód két tornát élt meg – 1996-ban Spanyolország volt a másik –, amolyan átmenet volt a kezdetleges és a jelenlegihez hasonló formátum között.

Ez a lebonyolítás Olaszországnak és a Francesco Totti, Christian Vieri, Alessandro Nesta fémjelezte generációnak kedvezett, hiszen zsinórban második és harmadik alkalommal sikerült nyerniük. 1994-ben Portugáliát, 1996-ban a rendező Spanyolországot sikerült legyőzniük. Mindkét tornán egy olyan játékos vitte el az Aranylabdát, aki később a France Footballtól is megkapta: előbb Luís Figo, majd Fabio Cannavaro volt a legértékesebb játékos. A portugál pályafutása során nyert négy-négy spanyol és olasz bajnokságot, 2000-ben megkapta az Aranylabdát, hatszor választották hazájában az év játékosának, és 2004-ben ismételten döntőig menetelt Portugáliával, a hazai rendezésű Eb-n.

 


Cannavaro kitűnő védőmunkájával érdemelte ki a torna legjobbjának járó címet, csapata mindössze két gólt kapott négy mérkőzésen. A 176 centiméter magas belső védő játszott az Internazionaléban, Juventusban és a Real Madridban – de a Calciopoli miatt, csak két spanyol bajnoki címmel büszkélkedhet –, illetve 2006-ban világbajnokságot nyert, majd az év végén megkapta az Aranylabdát. Mindkét játékos bőven 100 válogatottság felett vonult vissza a nemzeti csapattól, a portugál kiválóság később indult a FIFA elnökválasztásán, míg Cannavaro edzőként dolgozik visszavonulását követően, Kínában 2017-ben az év edzőjének választottak.

Az 1998-as kiírást tekinthetjük az átmenetnek, hiszen a kontinens legjobb nyolc válogatottja egyenes kieséses tornán vett részt, ahol egy mérkőzés döntött a győztes kilétéről. A Romániában rendezett eseményen Spanyolország diadalmaskodott, egyetlen gólt sem kapott a három mérkőzésen, Oroszországot, Norvégiát, és – a 2004-es felnőtt Európa-bajnok csapat gerincét adó – Görögországot egyaránt 1-0-ra győzték le. Némileg érthető, hogy első ízben lett kapus a torna legjobbja, Francesc Arnau egyedülálló teljesítménye valószínűleg nehezen lesz felülmúlható. Az FC Barcelona kapusa fiatalabb éveiben még az asztaliteniszt preferálta a labdarúgás előtt, mert unatkozott a kapu előtt. Sajnos az Európa-bajnokságot követően leginkább a sérülései voltak előtérben, a Barcelonában sem kapta meg a lehetőséget, emiatt a Malagához szerződött 2001-ben. Az andalúziai klubnál tíz évet töltött el, ám nem mindig kezdőként, pályafutása utolsó mérkőzését éppen a Barcelona ellen játszotta. Jelenleg a másodosztályú Real Oviedo sportigazgatója.

 

 


 

Amikor a közelmúlt klasszisai brillíroztak

2000-ben rendezték az első olyan Eb-t, amely leginkább hasonlít a mai formátumhoz. A nyolc válogatottat két csoportba osztották be, a két első csaphatott össze a döntőben, a két második pedig a bronzéremért küzdhetett. 2000-ben ismét Olaszország ülhetett fel a kontinens trónjára ebben a korosztályban egy zseniális labdarúgó remeklésének köszönhetően.

Andrea Pirlo vezette győzelemre a Squadra Azzurrát, a szó legszorosabb értelmében, hiszen a csehek elleni döntőben az ő duplájával nyertek az olaszok 2-1-re. Pirlo három góllal zárt, amivel az Aranylabda mellett a gólkirályi címet is elvitte – igaz, a szlovákok elleni csoportmérkőzésen kiállították, ami majdnem a csoportelsőségbe került. Pirlo az Interben nem tudott érvényesülni, majd előbb az AC Milannal nyert két bajnokságot és két Bajnokok Ligáját, majd a Juventusszal szerzett négy bajnoki címet. Ráadásként 2006-ban ő is tagja volt a világbajnok, illetve a 2012-ben Eb-ezüstöt szerző olasz válogatottnak. Egy rövid amerikai kitérőt követően zárta le pályafutását és élete első idényét tölti edzőként, a Juventusnál.

 


A 2002-es svájci kontinenstornán Arnau után egy újabb kapus érdemelte ki az sorozat Aranylabdáját, Petr Cech személyében. Ami a lebonyolítást illeti, ismételten változott, a két csoportból az első és második helyezett jutott a legjobb négy közé, ahol elődöntő–döntő formában zárult a torna. A csehek úgy kerültek az elődöntőbe, hogy csak két gólt szereztek a csoportkörben. Olaszország került velük szembe a döntőbe vezető úton, Michal Pospísil aranygóljával nyert Csehország 3-2-re. A fináléban a Sidney Govou vezette franciák következtek, a gól nélküli döntetlen után tizenegyesekkel nyertek a csehek. Cech az egész mérkőzésen parádésan védett, majd a párbajban két büntetőt is hárított, míg Jean-Alain Boumsong a kapufát találta el, a csehek aranygenerációja pedig megnyerte az Eb-t. A csapat gerince – akárcsak Cech –, ott volt két évvel később Portugáliában az Európa-bajnokságon, ahol elődöntőig jutottak és csak a későbbi győztes görögök győzték le őket. Cech minden idők egyik legjobb kapusaként vonulhatott vissza, hosszú pályafutása során a Chelsea ikonikus alakja lett, kilenc (!) Premier League rekordot tart, és rekorder a cseh válogatott történetében is.

 


2004-ben Alberto Gilardino társgólkirály lett Johan Elmanderrel, de előbb az elődöntőben duplázott Portugália ellen, majd a döntőben is góllal vette ki a részét Szerbia és Montenegró legyőzéséből. Az olasz csatár kétségkívül az egyenes kieséses szakaszban nyújtott teljesítménye alapján érdemelte ki a torna legjobbjának járó Aranylabdát. Gilardino legerősebb évei erre a periódusra estek, hiszen 2005-ben a Seria A legjobb játékosa lett, 2006-ban tagja volt a világbajnok olasz válogatottnak és 2007-ben Bajnokok Ligáját nyert az AC Milannal. Karrierje második felében már kikopott a topcsapatok környékéről, fél évet még Kínában is lehúzott. Visszavonulását követően edzőként tevékenykedik, jelenleg a Siena szakvezetője.

 


Két évvel később egy újabb klasszis csatár nyerte el az Eb Aranylabdáját, a nyáron visszavonuló Klaas-Jan Huntelaar révén. A döntőben a hollandok visszavágtak az ukránoknak, a csoportkörben elszenvedett vereségért, Huntelaar pedig duplázott. A 3-0-s győzelemnek köszönhetően, első ízben nyerték meg az U21 Európa-bajnokságot, Huntelaar négy gólt szerzett a tornán, amivel a gólkirályi címet is elhódította. Teljesítménye ugyan nem volt elég, hogy ott legyen a 2006-os vb-n, viszont négy évvel később ezüstöt, 2014-ben bronzérmet szerzett Hollandiával. Háromszor volt gólkirály – egyszer a Bundesligában, kétszer a holland élvonalban –, és utolsó idényét tapossa, korábbi sikereinek helyszínén, Gelsenkirchenben próbál segíteni, a kiesés ellen menekülő Schalkénak.

 

 


 

Aki nem tudta beteljesíteni, amit jósoltak neki

Kétségtelen, hogy Royston Drenthe tehetséges játékos volt, amit a 2007-es Eb-n elnyert Aranylabdája is bizonyít. Azonban nem járta be azt az utat, amit a szakértők jósoltak neki. A bal oldalt bejátszó holland kulcsszerepet játszott a címvédő csapatban, a csoportkörben két gólpasszal és egy góllal segítette az Oranjét. Az elődöntőben az angolokat győzték le egy thrillerbe illő párbajban, melyben Drenthe először rontott, majd másodszor belőtte a sajátját – 13-12-re nyertek a hollandok tizenegyesekkel. A fináléban simán győzték le Szerbiát, a holland középpályás pedig a Real Madridban kötött ki a torna után. Spanyolországban nem tudta komolyabban megvetni a lábát, nem számított alapembernek a királyi gárdában, megfordult a Hérculesnél és az Evertonnál is kölcsönben. Utána Oroszországban, Angliában, Törökországban, Egyesült Arab Emírségekben játszott, mielőtt inkább a rapkarrierjét kezdte el építgetni. Azóta visszatért Hollandiába, sőt 2021 elején a Racing Murcia csapatához írt alá, de a legfrissebb hírek szerint inkább kommentátorként dolgozna legszívesebben.

 


 

Spanyol fölény az utóbbi időbe

2009-ben Marcus Berg ellentmondást nem tűrő teljesítménnyel érdemelte ki a torna legjobbjának járó címet, miután hét gólt szerzett az Eb-n. Az elődöntőig menetelő házigazdák alaposan megnehezítették Anglia dolgát, de végül büntetőkkel kaptak ki. Azóta inkább az individuális teljesítmény többet ér, mint a gólszerzés.

 


2011-ben Juan Mata, 2013-ban Thiago Alcantara nyerte el a díjat, utóbbi mesterhármast szerzett a döntőben. A spanyol sormintába William Carvalho „rondított bele” 2015-ben, aki annak ellenére lett a legjobb, hogy kihagyta a sorsdöntő tizenegyest a svédek elleni döntőben – kárpótolhatta, hogy egy évvel később Európa-bajnok lett Portugáliával. Két évvel később Dani Ceballos, míg a legutóbbi tornán Fabián Ruiz lett az Aranylabdás. Egyikőjük sem szerzett két gólnál többet az Eb-n, ám maradandót alkottak, Ceballosra a Real Madrid csapott le, míg Fabián már akkor a Napoli játékosa volt.

 


Összegezve, a címre visszautalva, sokan futottak be szép pályafutást, szinte mindenki tett le valamit az asztalra a nemzetközi labdarúgásban, és igaz, hogy világklasszisként vonulhattak vissza vagy világklasszisok manapság. Ami a kiválasztást illeti, az első tornákon jó eséllyel kapta meg a gólkirály az Aranylabdát (Halilhodzic, Hateley, Suker, Buso), de már ekkor feltűntek olyan játékosok, akik a stabil, jó teljesítménnyel érdemelték ki a díjat (Demyanenko, Sanchís, Blanc).

Az 1990-es évek közepén Figo középpályásként, míg Cannavaro védőként lett a torna legjobbja, sőt később Arnau és Cech révén kapusok is nyertek. A 2000-es évekből Drenthe lóg ki a sorból, már ami a pályafutását illeti, Pirlo, Gilardino, Huntelaar és Berg is gólkirályi cím mellett lett megválasztva Aranylabdásnak. Azonban az utolsó évtizedben csak középpályások kapták meg az elismerést, ami mutatja, hogy manapság már sokkal kifinomultabb adatok, algoritmusok alapján választják ki torna legjobbját. Az, hogy ki lesz a magyar–szlovén rendezésű Európa-bajnokság legjobbja, júniusban kiderül.


A cikksorozat első része:

 

Fotók: Getty Images

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x