Gerrard taktikájával a Rangers megnyerte az idei első Old Firmet

A hitvallás uralta rangadó, ahol összecsap a katolikusok gárdája a protestánsok együttesével, ahol Skócia két kirakatcsapata feszül egymásnak, összesen 105 bajnoki címmel, 72 kupagyőzelemmel, a Celtic egykori BEK-győztes, a Rangers egy KEK-sikerrel büszkélkedhet a múltjából – ez a hamisíthatatlan Old Firm.

 

120 ÉVES TÖRTÉNELEM

Rivalizálásuk története több mint 120 évre tekint vissza 411 találkozóval, megannyi felejthetetlen rangadóval, olykor pályán kívüli összecsapással, a világ egyik legkomolyabb városi ellentétével.

Miközben Scott Brown 40. Old Firmjére készült, addig Neil Lennon mester nem számíthatott négy játékosára a COVID-19 miatt. A két izraeli légiós, Hatem Abd Elhamed és Nir Bitton, a csapat sztárcsatára Odsonne Edouard, valamint Ryan Christie volt a koronavírus miatt karanténban. Rajtuk kívül a sajátnevelésű James Forrest nem léphetett pályára, mert neki egy hosszas sérülés lábadozási ideje tart még, Christopher Jullien hetek óta bajlódik a bokájával, míg a csatársorból Albian Ajeti is csak a padon kezdett miután a pénteki átmozgató edzést félbehagyta egy kisebb húzódással. A svájci csatár a házi góllövőlistát is vezeti, az ő hiánya talán a legérzékenyebb a bevethető emberek közül, hogy nem tudott a kezdősípszókor a pályán lenni.

Ezzel szemben Steven Gerrardnak nem volt hiányzója, ami előnyt jelenthetett számára, ám a jövőheti Európa Liga-találkozókra is készülve a válogatottól kisebb sérüléssel visszatérő Ianis Hagi nem került a kezdőbe, hogy csütörtökön biztosan bevethető legyen.


A mérkőzés összefoglalója:


A következőkben 10 szemponton keresztül szeretném „bemutatni” a találkozó legfontosabb aspektusait:

  1. NEIL LENNON ROSSZUL ÖSSZEÁLLÍTOTT KEZDŐJE
    Az észak-ír edző a sok hiányzója miatt elég nehéz helyzetben találta magát már a kezdőtizenegy összeállításakor, ahol két komoly gyenge pont is megtalálható volt a csapatában. A háromvédős rendszer jobb oldali belső védőjeként az a Stephen Welsh kezdett, akinek ez volt az idei első találkozója. A 20 éves skót fiúra hegyezte ki a vendég Rangers a presszingjét, aminek meg is lett a hatása, mert teljesen megfojtották a hazaiak támadásépítését.
    A másik gyenge pontot a támadósor jelentette, ahová bekerült a norvég Mohamed Elyounoussi, aki eredetileg egy szélső, valamint a szezonban csak csereként esélyt kapó, de még a liga tempóját felvenni nem igazán tudó Patryk Klimala. Ketten együtt nem tudtak érdemi helyzetet összehozni, amíg a pályán voltak, egyrészt mert a Celtic építkezése, ami nem volt képes eljutni a támadókig, másrészt mert a Rangers képes volt „kordában tartani” őket.

  2. „KŐMŰVES” KÖZÉPPÁLYÁS
    A Liverpoolban elterjedt kifejezés tökéletes leírása volt annak, amit láthattunk a McGregor-Brown-Ntcham hármastól. Az összjáték teljesen kitolódott a szélekre, abból is inkább a bal oldalra, ahol Callum McGregor a labda nélküli mozgásaival még tudott valami hasznot hozni a csapat számára, de labdával már ő is inkább csak fék volt.
    A támadók teljesen magukra voltak utalva az előrevágott labdák esetén, ahogy a presszingelés során is. Tom Rogić beállása hozta meg az első kisebb változást, de akkor mindenki őt kezdte el tömni labdákkal, amit a Rangers elég gyorsan lereagált és Steven Davis emberfogásra váltott, ami ismét kikapcsolta a támadásépítés lehetőségét.

  3. NEM MŰKÖDIK A RENDSZER
    Neil Lennon tavaly elkezdte bevezetni a keltáknál a 3-5-2-es hadrendet, ami azokon a meccseken, amikor dominálnak, jókora fölényben vannak, nagyon jól működik, mert a hátul maradó három védő biztosít, amíg heten tudnak elől nyomást gyakorolni az ellenfélre.
    A Rangers viszont nem az a fajta csapat volt ezen a meccsen, akit nyomás alá helyezett volna a Celtic, így teljes csődöt mondott a felállás. Gerrard taktikája tökéletesen arra volt felépítve, ahol az elemzések során megfigyelhetőek lehettek a gyenge pontok. A szárnyvédők mögötti üres területeket támadták a vendéket, ahol rendre fölénybe kerültek, amiből helyzeteket tudtak kialakítani.

  4. BARKAS NEM FORSTER
    Bár a görög nem egy rossz kapus, de közel sem árasztja magából azt a magabiztosságot, ami jellemző volt az előző szezonban Forsterre. Ez már okoz némi gondot a védelemben, de emellé van még egy nagyon komoly hiányossága, mégpedig, hogy lábbal nem tud igazán értékelhetően hozzájárulni az építkezéshez. Amikor a modern fociban való támadásfelépítésre gondolunk, akkor bevillanhat a szemünk elé a kép, ahogy a kapusokat is bevonják a passzolgatásba, mert ma már szinte elvárás ez feléjük. Nos, ezen a mérkőzésen megmutatkozott, hogy Vasilis Barkas nem ez a típus, mert ha a védőknek nem volt más opciójuk, akkor sem választották őt, hogy hátra passzoljanak neki, inkább kivágták az üres lelátóra, félve attól, hogy a Rangers presszingje hibára készteti a görögöt.

  5. AJER EGY MÁSIK SZINTET KÉPVISEL
    Bár valódi építkezés nem volt jellemző a Celticre, amikor valami érdemleges történt, akkor a védelemből való felpassz a Kristoffer Ajeré volt. Mikor látta, hogy kell mozgás előtte, akkor több esetben is megindult egymaga, amire a reagáló Rangers-játékosok mellett könnyedén tudott passzolni az így már üressé váló társhoz. Védekezésben a „régi” négyvédős rendszerben, valamint az „új” háromvédős rendszerben is a legstabilabb ember, akire mindig lehet számítani. Egygólos hátrányban egy hatalmas sprint után becsúszva mentett, a végjátékban pedig két blokkja adott még némi reményt csapatnak, hogy nem dőlt el a meccs.

  6. PRECÍZ PONTRÚGÁSOK
    Azt a meccs előtt már tudni lehetett, hogy Gerrard legénysége idén rendkívül jól használja ki a pontrúgásait, főleg a két szél valamelyikéről érkező szabadrúgások esetén, amikből már négy gólt is összehoztak.
    A Celtic ellen három ilyen szituációjuk volt, ebből született Connor Goldson fejesgólja. Lett egy tizenhatoson belüli kavarodás, ahol meg lett volna az esély egy gólszerzésre, ha figyelmesebb Alfredo Morelos, illetve volt egy, amit könnyedén megoldott a kelta védelem. A 33%-os arány jól mutatja, hogy idén ez abszolút a taktikájuk alapja, hogy ezeket kiemelten gyakorolják is edzéseken, mert visszaköszöntek láthatóan megszabott automatizmusok.

  7. A SZÉLSŐVÉDŐK DOMINANCIÁJA
    Ahogy már a 3. pontban is szóba jött, Gerrard tökéletesen felkészült abból, hogy a Celtic háromvédős rendszerében hol tudja megverni Lennon csapatát. A szárnyvédők mögött kialakuló területre Ajer és Welsh kellett volna, hogy felügyeljenek, de őket a két szélső rendre befelé mozgatta el, miközben a centerposztról Morelos oldalra mozgásai már Shane Duffyt is teljesen megzavarták, így pedig Borna Barišić a bal, és James Tavenier a jobb oldalon kényük-kedvük szerint közlekedhettek, mert sem Jeremie Frimpong, sem Diego Laxalt nem tudott velük lépést tartani, pedig egyikük sem lassú.

  8. AKÁRCSAK EGY HAMIS KILENCES
    Alfredo Morelos
    elméleti síkon center, de a mai mérkőzésen rendre elhagyta a saját helyét és szinte minden támadásépítésél az ő oldalra való kimozgását használta ki Gerrard csapata. Ha a kolumbiai szabaddá tette magát, akkor érkezett is a felpassz rá, ha pedig elvitte magával az embert, akkor a bemozgó szélsőnek mehetett egy indítás, hogy versenyfutásra késztessék a két oldalsó belsővédőt.
    Amennyire jól működött ez a rész, annyira volt érezhető az is, hogy nincs jelenlét a boxon belül, mert a két szélső közül inkább csak Ryan Kent tolódott el befelé, ha Brandon Barker oldalán folyt a játék, de ő meg elveszett a védők között a beadások során.

  9. ÖT CSERE SEM HOZTA MEG A VÁRT HATÁST
    Skóciában érvényben maradt az öt csere lehetősége, amit Lennon ki is használt, ám eredményt nem ért el vele. Albian Ajeti és Leigh Griffiths a két támadó, Tom Rogić és David Turnbull, akik támadó középpályások, vagyis utóbbi inkább támadásban erős középső középpályás; valamint Greg Taylor, aki bár baloldali szélső védő, de az ő beadásival próbáltak apellálni. Ők álltak be, de nem tették le névjegyüket. Egyedül Griffithsnek volt egy említésre méltó helyzete, amikor eltolta a labdát a kapus mellett, de kisodródott, majd így centerezni próbált, amire a veterán Allan McGregor könnyedén visszaért. Ezzel ki is veséztük a mérkőzés legkomolyabb szituációját a Rangers kapuja előtt.

  10. KIVÁLÓ JÁTÉKVEZETÉS
    Bár nem közvetlenül egy meccselemzésbe illő gondolat, de egy ilyen rangadón, ahol az indulatok az első másodperctől jelen vannak, igazán megérdemel pár jó szót John Beaton. Az erélyes és minden körülmények között tiszteletet parancsoló fellépése, a reklamálást az első alkalommal rövidre záró hozzáállása tökéletesen illett egy ilyen feszült mérkőzéshez. Mindössze négy sárga lapot osztott ki, de csupán a meccs elején, az első alkalommal volt olyan érzetem, hogy az adott szabálytalanság után a zsebéhez kellene nyúlnia, de ahogy elmondta Brownnak, hogy ebből többet nem szeretne látni, az hatással volt mindkét csapatra. Mert durvaságot bár tartalmazott a mérkőzés, de egy ilyen parázsló összecsapáson alig elkerülhető, ám egyszer sem volt olyan érzésem, hogy itt a pirosat kellene felmutatni.
 


 

ÖSSZEGZÉS

Összességében elmondható, hogy a hiányzókat minőségben pótolni nem tudó Celticet könnyedén verte meg a Gerrard taktikáját tökéletesen végrehajtó Rangers, amely képes volt kihasználni az előttük adódó helyzetekből kettőt is. Goldson hátul stabilitást adott, elől pedig gólokkal segítette csapatát, a másik oldalon Ajer csak az egyiket tudta hozni, ami nem volt elegendő, hogy a Celticnek esélye legyen megnyerni az Old Firmet.
0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x