Hiába nyert Ronaldo vezérletével a Juventus

A Bajnokok Ligája pénteki játéknapján a Juventus Torinóban fogadta a Lyont zárt kapuk mögött. Az odavágó a kör egyik legnagyobb meglepetését hozta: hazai pályán a francia csapat 1-0-ra verni tudta az olasz rekordbajnokot, így rendkívül érdekes volt, mi meglepőt tud húzni Sarri a hátrány ledolgozására. Ronaldo duplájával a mérkőzést sikerült megnyerni, idegenben lőtt gólokkal mégis a Lyon jutott a legjobb 8 közé, és utazhat Lisszabonba, ahol egymeccses párharcokban fog eldőlni, idén ki ülhet Európa trónjára. Mégis mi ment félre a Juvénál, és mit csinált jól a Lyon? Elemzés.

Írta: Muraközy Balázs


A Bajnokok Ligája további mérkőzéseire a kattintás és a regisztráció után már tudsz is fogadni! 


Nem gyakori, hogy egy párharc első és második meccse között eltelik négy hónap. Most azonban a járványhelyzet okán ez állt fent, és a szünetet eltérő módon töltötte a két csapat: a Juventus a Serie A újraindulását követően erőltetett menetben játszott párnapi rendszerességgel meccseket, hogy végül sorozatban 9. alkalommal hódítsa el a Scudettót, míg a Lyon a Ligue 1 berekesztése miatt egészen a PSG elleni, tizenegyesekkel elbukott Ligakupa döntőig nem lépett pályára tétmeccsen. Így utóbbiak esetében kár lenne formáról beszélni, inkább csak egy felhozó meccsként szolgált a kupadöntő, a Juventus esetében azonban lehet, még ha egyáltalán nem is pozitív az összkép.


Hiába a sorozatban sokadjára elhódított bajnoki elsőség, egyértelmű repedések látszódtak egész szezonban a csapat játékán!


Maurizio Sarrinak nem sikerült meghonosítania az őt híressé tevő, kombinatív csapatjátékot, így az “Öreg Hölgy” egész szezonban egy karakter nélküli, főleg kitűnő játékosai egyéni kvalitásaira támaszkodó együttes benyomását keltette. Ezt tetőzte be az elmúlt hetek borzasztó formája, a COVID-szünet óta lejátszott 12 bajnoki meccsen mindössze 20 pontot gyűjtöttek, ami csupán a hatodik helyre lett volna elég a vonatkozó periódusban, így a csapat szurkolói nem készülhettek nyugodtan a visszavágóra.

A két kezdőcsapat

További aggódásra adhatott okot, hogy a szezon MVP-jének választott Paulo Dybala kezdőként nem tudta vállalni a játékot, így Sarri egy 4-3-3/4-4-2 hibridhez nyúlt. A védelem közepén az alapnak számító De Ligt-Bonucci kettős kapott bizalmat, míg a két szélen ezúttal Alex Sandro és az alapvetően szélső Cuadrado kezdhetett. A nápolyi trénernél oly fontos regista posztot természetesen Miralem Pjanic töltötte be, mellette Bentancur robotolt box-to-box szerepkörben, illetve Rabiot játszott egy fajta balszélső/baloldali nyolcas vegyes szerepkört. Bernardeschi klasszikus vonalszélsőként tűnt fel, míg a túloldalról Ronaldo rendszeresen húzódott a tizenhatoson belülre Higuaín mellé, ilyenkor Rabiot mozgott ki a helyére biztosítva a csapat szélességét.

Rudi García ugyanazt a 3-5-2 és 4-4-2 között váltakozó formációt vette elő, ami sikeresen működött az odavágón is, melynek elsődleges célja a középpálya teljes megszállása a Guimares-Caqueret-Aouar hármassal, és így a Juventus játékának szélek felé terelése volt. Az első meccshez képest kezdőbe került a sérülésből felépülő Memphis Depay, akire főleg a kontráknál próbált építeni a Lyon, kihasználva a holland cselezőkészségét és kombinatív játékát. Mellette Karl Toko Ekambi kapott szerepet, főleg a sebessége, és az első meccsen mutatott kiváló védőmunkája miatt.

A franciák fő terve és hozzáállása a meccshez egyáltalán nem változott. A már fent említett 3-5-2-tes formációból hatékonyan tudtak váltani 4-4-2-be, mégpedig úgy, hogy a labda közeli szárnyvédő (Dubois vagy Cornet) erőteljes nyomást helyezett a Juventus szélen labdát kapó játékosára, míg a túloldali párja így beljebb húzódott konvencionális szélső védőt játszani.

Remekül kirajzolódik a Lyon 4-4-2-es labdanélküli alakzata

Alapvetően ennek a szisztémának a hatékonyságát az határozza meg, milyen gyorsan sikerül letolódni az ellenfél váltásait, ugyanis ha sikerül, könnyebben kivédekezhető a rendszer gyenge pontja, a szárnyvédők mögött megnyíló terület, a képen például Marcal veszi fel az itt elhelyezkedő Bernardeschit. Adná magát, hogy a Juve gyors forgatásokkal sikeresen létszámfölénybe kerülhetne egy gyors keresztpasszal a túloldalon, ám mint a képen is látható,  a mélységi irányító Pjanicot tökéletesen veszi ki a játékból a Lyon két csatára, így csupán lassú, U-alakú passzolgatással tudott átjutni a túloldalra a csapat, használva a belső védőket.  Mivel a pálya centruma teljesen le volt zárva a Lyon középpályás hármasa által, és a Juve talán egyetlen, vonalak között otthonosan mozgó játékosa Dybala nem volt kezdőként hadra fogható,  Sarrinak arra kellett törekednie, hogy


a szélen minél jobb beadási pozíciókat tudjon izolálni a játékosainak, építve az erős tizenhatoson belüli jelenlétre a középcsatár Higuaínnal, és a középen szintén rendre felbukkanó Ronaldóval.


Két, elkülöníthető megoldást láthattunk erre vonatkozóan, amiknek a relatíve hatékony kivitelezése viszont azzal járt, hogy teljesen fel is adta a Juventus a középső áttörés, és a hatékony forgatások lehetőségét, mint a lenti ábrán látszik. Így viszont maradt a rengeteg beadás a Lyon jól fejelő védői közé.

A Juve strukturális gondjai
A középpályás/szélső hibridet játszó Rabiot mélységből indulva használja ki azt, hogy Higuaín leköti a három belső védőt

Az egyik a mélységi beindulás volt a fent látható módon. Ilyenkor Ronaldo behúzódott Higuaín túloldalára, így sakkban tartva a 3 védőt, és Rabiot beindulhatott a szárnyvédő mögött hagyott területre, hogy aztán jó helyzetből adhasson be. Elvétve, főleg az első félidőben olyat is láthattunk, hogy Rabiot hamarabb kimozog a szélre, hogy aztán az ugyanerre a területre belőtt labdára futhasson versenyt CR Denayer-val, ez azonban egyre kevésbé volt jellemző, ahogy Ronaldo a meccs előrehaladtával szinte csak középen játszott. A túloldalon máshogy nézett ki a csapat dinamikája, itt ugyanis egy igazi szélsővel játszott a Juventus Bernardeschi személyében. Az ő feladata a szárnyvédő minél inkább hátra szegezése volt, hogy a felfutó Cuadrado zavartalanul tekerhesse középre a labdát.

Bernardeschi ahogyan fent említjük, magasan helyezkedik, hogy Cuadrado Higuaínnak adhassa be a labdát

Ezeknek megfelelően a Juventus (fél)helyzetei hasonló szituációkból, illetve pontrúgások után születtek. Sarri csapathoz híven letámadni is próbált az olasz csapat, ám nem tudtak magasan labdát szerezni, révén a Lyon rendkívül konzervatív hozzáállásának.

Hiába próbál presszingelni a Juve, a Lyon inkább elrúgja a labdát

Már a meccs elején kirajzolódott, hogy labdabiztos középpályásai ellenére meg sem próbálja majd a Lyon kihozni a labdát. Mint a képen is látszik, mindössze Bruno Guimares helyezkedik a védők előtt, a két nyolcas (Caqueret és Aouar) magasan feltolva vadászik az esetleges lecsorgókra a hosszú passzt követően. Ezeket egyébként sikerült is megszerezni bizonyos esetekben, ilyenkor értékes perceket tudtak a franciák lepörgetni az 90-ből.

Összességében kijelenthető, hogy a Lyon semmi újdonságot nem mutatva tudta kiejteni az olasz rekordbajnokot. A két meccsre vetítve ugyan az xG-csatát nyerte a Juve (2,9+1 tizenegyes 1,4+1 tizenegyessel szemben), de ez félhelyzetekből adódott össze, semmint tiszta ziccerekből. A franciák saját térfelén az történt, amit ők szerettek volna, és többé-kevésbé sikeresen le is tudták védekezni a szélről belőtt labdákat, míg a kontráknál inkább a labda megtartása, nem pedig a gyors találatok bevitele volt a cél. Ezzel szemben a Juve  – ahogy az az egész szezonban jellemző volt – nem bírt olyan erős alapjátékkal amit rá tudtak volna erőltetni a Lyonra, váltani sem tudtak mérkőzés közben, így az egyéni képességekbe kapaszkodva végül nem tudtak végül továbbjutni, és a karakternélküliséggel nagyrészt okolható (Fabio Paratici keretépítési képességei, illetve az, hogy mennyire volt a nápolyi edzőre szabva a keret egy másik poszt témája) Sarrinak is megköszönték egy szezon után a munkáját.

Utódja Andra Pirlo lett.

 

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x