Hogyan teljesítenek a pályakezdő edzők Magyarországon?

A magyar labdarúgásban egyre több fiatal edző kapott lehetőséget az elmúlt bajnokságok során. Az eredményeik vegyesek, azonban a hazai szakma jó véleménnyel van róluk. Vajon megállják a helyüket? Felveszik a versenyt az élcsapatokat irányító külföldiekkel? Ennek próbálunk utána járni ezzel az elemzéssel.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Boér Gábor

Vezetőedzői karrierjét Békéscsabán kezdte a 2016–2017-es idény tavaszi hajrájában. Az utolsó 12 mérkőzéséből hetet megnyerve és csak kettőt elveszítve csapata végül az ötödik helyen fejezte be a bajnokságot.

A következő szezonban érte el eddigi pályafutásának legjobb helyezését, mikor a harmadik helyen zárt az Előrével.

A 2019–2020-as idényt Győrben kezdte meg, de 18 bajnoki után távozott az ETO-tól. A jelenlegi bajnokságot Zalaegerszegen indította, de 26 fordulót követően megváltak tőle. Eddigi pályafutásának mérlege tehát 132 bajnoki mérkőzés – többségében a másodosztályban.

 

Csizmadia Csaba

Edzői pályafutásának eddigi egyetlen klubja a Budafoki MTE. Játékosként ennél az együttesnél fejezte be a labdarúgást 2018-ban, s ősszel át is vette a csapatot a másodosztályban. A 2018–2019-es bajnokság végén benntartotta a klubot, majd a következő szezon során meglepetésre fel is jutott vele az első osztályba.

A jelenleg futó sorozatban együttesével a bennmaradásért harcol; játékstílusával, a főleg magyar játékosokból álló és több utánpótlás-válogatott labdarúgót foglalkoztató keretével kivívta sok semleges szurkoló szimpátiáját is.

Pályafutásának érdekessége, hogy bár három idényen keresztül irányította eddig a Budafokot, azonban teljes szezont még nem fejezett be a csapattal.

 

Feczkó Tamás

A vizsgálatba bevont edzők közül ő rendelkezik a legtöbb mérkőzéssel. A Balmazújváros szakvezetőjeként ismerte meg először a széles közvélemény, de gazdag múltja van az NB III-ban is (Nagyecsed, Ebes). A 2016–2017-es idényben feljuttatta a Balmazújvárost az élvonalba, oda azonban nem követte játékosait.

Elfogadta az MTK ajánlatát, és a kék-fehérekkel megnyerte a következő évi másodosztályt.

Az élvonalban eddig nem volt ennyire sikeres: az MTK-t 24 mérkőzésen irányíthatta az OTP Bank Ligában, a Diósgyőrtől pedig most ősszel küldték el egy szépen induló, majd tragikussá váló időszakot követően.

 

Kuttor Attila

Egy rövid ideiglenes edzőséget (két mérkőzés a Haladásnál a 2014–2015-ös idényben) nem számítva, a vezetőedzői szerepvállalása a Mezőkövesdhez köti őt. Egy kiesés elől menekülő csapathoz érkezett, melyet először benntartott, majd évről évre egyre jobbá tett.

A mezőkövesdiek a 2019–2020-as szezonban a kis híján kvalifikálták magukat a nemzetközi porondra: a bajnokságban bár sokáig küzdöttek a harmadik helyért, végül negyedikek lettek, míg a kupadöntőt a Honvéddal szemben elveszítették.

Ezek után sokan várták azt, hogy a fejlődő tendenciát megtartva a csapat beleszólhat az érmekért folyó csatába is, de a mostani bajnokság gyenge eredményei végül Kuttor távozásához vezettek.

 

Waltner Róbert

Edzői munkája hangos sikerekkel indult. A 2017–2018-as idény elején nevezték ki a Kaposvár élére a harmadosztályban, ahol ezek után bajnokságot tudott nyerni.

A következő szezonban a másodosztályban is eredményesen szerepelt, csapata végül a második helyen feljutott.

Az élvonal azonban már sok volt az együttesnek: bár a szezon elején játékban nem maradtak el a többi csapattól, az idény második felére a kaposváriak összezuhantak, több súlyos vereséget szenvedtek. Waltner edző pályafutásának legrosszabb idénye azonban csak ezután következett. A másodosztályt Kaposváron kezdte, Siófokon folytatta, s most a Zalaegerszeget próbálja benntartani az élvonalban.

 

Fókuszban a teljesítmény

A vizsgálatba bevont edzők első két osztályban lejátszott mérkőzéseinek adatai alapján mérkőzésre vetítetten az alábbi pontszámokat érték el a csapataikkal:

 

 


Viszonyításképpen: az elmúlt öt év átlagát nézve az élvonalban mérkőzésenként 1,57 pont kellett a dobogóhoz, míg 1,12 a bennmaradáshoz. Ugyanebben az időszakban a másodosztályban átlagosan 1,95 pont volt szükséges a még feljutó második helyhez és 1,08 a kiesés elkerüléséhez.

Ha az első osztályban elért eredményeiket nézzük, akkor csak Kuttor és Feczkó adatai érnek bennmaradást, de utóbbi esetben is csak épphogy. Azonban ne feledjük el, hogy kettejüknek van a legtöbb élvonalbeli mérkőzésük. Míg Boérnak vagy Csizmadiának nincs még 30 első osztályú találkozója, addig Kuttor 99, Feczkó 63 mérkőzésen van már túl. Mindenesetre azt megállapíthatjuk, hogy Kuttor eredménye az egyetlen, amivel a középmezőnyt is el lehet érni.

Ha a második vonalban elért eredményeket vizsgáljuk, akkor már pozitívabb képet kaphatunk. A négy másodosztályban is dolgozó edző közül hárman is feljuttatták már csapatukat az élvonalba (Feczkó kétszer is), egyedül Boérnak nem sikerült ezt elérnie, bár egy harmadik helye neki is van. Átlagosan elért pontszámai alapján megállapíthatjuk, hogy Feczkó nem véletlenül jutott fel két alkalommal is. 1,94-os értéke majdnem pontosan megegyezik az elmúlt öt évben a második helyhez szükséges 1,95-ös eredménnyel. Boér, Waltner és Csizmadia adatai ebben az időszakban átlagosan a negyedik–hatodik helyhez lennének elegendőek. Edzőink tehát a második vonalban a sikeres szakvezetők közé tartoztak, amit a diagram számain kívül a feljutásaik is bizonyítanak.

Igazolódni látszik, hogy miért kaptak lehetőséget a bizonyításra az élvonalbeli klubok vezetőitől.

 


Ha a mérkőzésenként szerzett gólok száma alapján rangsoroljuk a fiatal edzőket, akkor azt figyelhetjük meg, hogy az élvonalban legsikeresebben és legtartósabban szereplő Kuttor csak a negyedik helyen végzett. Ebben a tekintetben legeredményesebb szakvezető Boér, aki az élvonalban még kicsivel a karrierátlaga felett is zárt. A sort Waltner zárja, akinek a kaposvári éve alaposan rányomja a bélyegét a számaira. Boér, Csizmadia és Waltner esetében azért azt is meg kell jegyezni, hogy értékeik még alacsony mérkőzésszám eredményei.

 


Ha a mérkőzésenként átlagosan kapott gólok számát elemezzük, akkor már egyértelműen kirajzolódik Kuttor sikerének kulcsa. Karrierátlaga még úgyis a legjobb, hogy csak élvonalbeli mérkőzései voltak, s ha a többi fiatal edző esetében is csak az NB I-es értékeket nézzük, még egyértelműbb az eltérés. A második legjobb védekezést összehozó Feczkó csapata is 0,39-dal kap több gólt mérkőzésenként. A korábbi írásomban már megállapítottam, hogy a bajnoki cím szempontjából fontosabb a jó védekezés, mint az eredményes támadójáték.

Most újra megállapíthatjuk az előző két diagram alapján, hogy a kevés kapott gól fontosabb az élvonalbeli eredmények szempontjából, mint az elsöprő támadójáték.

Ezt támasztja alá az is, hogy Kuttor irányításával a Mezőkövesd abban a szezonban szerepelt a legjobban, mikor átlagosan a legkevesebb gólt (2019–2020: 0,94) kapta, s nem akkor, amikor a legtöbbet (2018–2019: 1,36) rúgta. Ellenpéldaként felhozható Boér mostani idénye. Hiába rúgtak mérkőzésenként átlagosan 1,62 gólt (Marco Rossi Honvédja 1,66 lőtt góllal bajnok lett), ha cserébe 1,92-ot kapnak. Boér mellett Csizmadia és főleg Waltner adatai kifejezetten gyengének számítanak az első osztályban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az általuk irányított együttesek – az előzetesen vártaknak megfelelően – nem érték el az élvonalbeli klubok szintjét.

 


(X) Köss egy fogadást a Ferencváros – Újpest derbire a Fogadásépítő használatával legalább 3500 Ft értékben és egy 1500 Ft értékű ingyenes élő fogadást kapsz ajándékba!


 

De vajon jobbak-e, mint az élvonalban dolgozó külföldiek?

Nem lenne sportszerű, ha eredményeiket az élklubokat irányító edzőkkel hasonlítanánk össze. Olyan külföldi vezetőedzőket kellett tehát találni, akik átlagos vagy gyengébb csapatokat irányítottak több idényen keresztül is a magyar élvonalban.

Michael Oenning eddig 92 bajnoki mérkőzésen keresztül irányította a Vasas és az Újpest együttesét. Ezeken a találkozókon 1,28 pontot gyűjtött, játékosai pedig 1,28 gólt lőttek és 1,62-ot kaptak. A pontokat tekintve csak Kuttor jobb nála, míg a gólok terén közepesen teljesített a fiatal edzőkhöz képest.

Nebojsa Vignjevics 207 NB I-es bajnoki mérkőzésen átlagosan 1,39 pontot szerzett. Ezzel a vizsgálatba bevont edzőket maga mögé utasítja. Gólszerzés terén átlagosan 1,30 szerzett és 1,22 kapott találatig jutott az Újpesttel. Támadásban csak Boér produkált egyértelműen magasabb értéket, míg védekezésben csak alig szorult Kuttor mögé. Ha összességében vizsgáljuk, akkor valamivel jobban teljesített, mint a fiatalok.

Marco Rossi 103 bajnoki mérkőzésen irányította a Budapest Honvédot. Átlagosan 1,64 pontot gyűjtött, 1,50 szerzett és 1,01 kapott gól mellett. Pontmennyiségben és kapott gólokban egyértelműen magasabb szintet ért el, mint a fiatal edzőink, de lőtt gólok terén is csak Boér produkált jobbat. Osztálykülönbség van a javára.

Ezen adatok alapján a vizsgálatba bevont edzők nem bizonyultak eredményesebbnek, mint a külföldi kollégáik.

 

Összegzés

A számok alapján azt kell mondanunk, hogy egyelőre csak Kuttor volt képes tartósan sikeresen dolgozni az élvonalban. Feczkó se az MTK-nál, se a Diósgyőrnél nem tudott megragadni, bár az élvonalban is voltak jobb periódusai. Boér, Csizmadia és Waltner első osztályban elért eredményei jelenleg nem túl biztatóak, azonban védelmükben el kell mondani, hogy az általuk irányított csapatok nem is voltak minden esetben versenyképesek a többi klubhoz viszonyítva. Javukra írható az is, hogy többen saját jogon (feljutás) vívták ki az NB I-ben szereplés jogát. Boér csapata támadásban első osztályú volt, a védekezést azonban nem tudta megoldani. Csizmadia együttese bátor, épít a fiatalokra is, de túl sokat hibázik. Waltner Kaposvárja szervezett volt az elején, de a tavaszra összezuhant. A lehetőséget a bizonyításra megkapták, de a helyüket az élvonalba a pályán kell kivívni.

A most futó sorozatban a Budafok–Zalaegerszeg versenyfutás győztesét irányító edző jó eséllyel a következő idényt is az első osztályban kezdi, így tehát a záró fordulók nemcsak a klubokról, hanem edzői sorsokról és karrierek alakulásáról is dönthetnek. Az azonban biztosra vehető, hogy ezekkel az edzőkkel a későbbiekben is találkozhatunk majd az OTP Bank Ligában.

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x