Jelentős változások: a LaLiga csapatok bérkeretei

A LaLiga közzétette a spanyol első osztályú csapatok frissített bérkeretét (LCPD), amely tartalmazza, hogy az adott klubok mennyit költhetnek bérekre a szezon hátralévő részében. A koronavírus okozta válság jelentősen megviselte a spanyol focicsapatokat, ez pedig legtöbbjük gazdasági mutatóin is meglátszik.

(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Mit jelent pontosan az LCPD?

A LaLiga adott bajnoki szezonok folyamán két alkalommal (általában novemberben és márciusban) publikálja a frissített LCPD, azaz Límite de coste de plantilla deportiva listáját, amely magyarul az adott klub sporttevékenységgel kapcsolatos alkalmazottainak fizetési keretét jelenti.

Ez vonatkozik a felnőtt csapat játékosaira, az edzői stábra, illetve kiszolgálószemélyzetre, valamint az akadémiai rendszerre és annak csapataira is. Az LCPD tehát nem csak az első csapat játékosállományának fizetésének limitálását jelenti, hanem a klub futball-részlegével kapcsolatos, szinte teljes szabályozását a kifizetett bérek tekintetében.

 

Előzmények

A COVID-19 világjárvány a kezdetektől egészen napjainkig jelentősen befolyásolta nem csak mindennapi életünket, de a futballklubok működését is. A spanyol együttesek is súlyos elszenvedői voltak a különféle gazdasági megszorításoknak, a jegybevételek teljes kiesése és a többhetes-hónapos leállások kemény próba elé állították a focicsapatok vezetőségeit.

A bajnokság együttesei a LaLiga számításai alapján több mint 2 milliárd euró bevételtől esnek el a 2019–20-as és 2020–21-es szezonokat együttvéve, ebből 1,65 milliárd az idei szezonra vonatkozik. Ez mondani sem kell, már-már tragikus képet fest és természetesen sok területre rányomja bélyegét: mind a játékosigazolások, mind a szponzori szerződések meg fogják sínyleni ezt a visszaesést a következő pár évben, az említett munkabérekről nem is beszélve.

Ha a topcsapatok szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, felemás képet láthatunk. Egyrészt a 2019–2020-as szezonban több spanyol klubot, így például a Barcelonát és az Atlético Madridot is úgynevezett ERTE eljárás (Expediente de Regulación Temporal de Empleo) alá vonták, amely magyarul egyszerűen megfogalmazva a kormány beavatkozását/felügyeletét jelenti. Az ERTE segítségével a klubok gazdasági stabilitását igyekeztek megvédeni, mindkét említett csapatnál bevezettek többek között bércsökkentést, illetve a téli játékos-átigazolások összegei is jelentősen korlátozva lettek.

Az Atlético adósságai egyes beszámolók szerint a tavalyi szezon után 900 millió euró körüli összegre emelkedtek, de így is sikerült majdnem 2 millió euró működési profitot jegyezniük a 2019–2020-as szezon végén. Ez még akkor is nagy szónak számít, ha az azt megelőző szezonban ez a szám 14 millió euró volt. A Real Madridnál az adósságállomány majdnem 300 millió euróval nőtt és a profit is 38,4 millió euróról 300 ezer euróra csökkent, itt azonban meg kell jegyezni, hogy a csapat nagyszabású stadionrenoválásba kezdett, ami jól magyarázza az elsőre nem túl rózsásnak tűnő helyzetet.

Bevételek tekintetében a Barcelona 715 millió eurót könyvelhetett el a tavalyi szezon végén, ezzel pedig világelső volt ebben a tekintetben. Finoman szólva kevésbé jó hír viszont, hogy jelentősen eladósodtak: a klub által közölt információkból kiderült, hogy több mint 1 milliárd eurós adósságállománnyal rendelkeznek, melynek nagy részét rövidtávon kell visszafizetniük. A bevételi ranglistában közvetlenül a Real Madrid követi őket 692 millió euróval, az Atlético ebben a tekintetben csak 13. volt a „világranglistán” 332 millió eurós összeggel.

Összefoglalva a helyzetet, a három legjelentősebb spanyol klub közül valószínűleg a Real Madrid járt a legjobban, a Barcelona pedig a legrosszabbul. Ezek a gazdasági mutatók, illetve az említett bérkeretváltozások előjelezhetik, hogy egyik csapat sem igazán számolhat csillagászati árú játékosigazolásokkal 2021 nyarán, játékoseladásokkal viszont annál inkább, különösen igaz ez a Barcelonára és az Atleticóra.

 


 

Csökkenő bérkeret

A most nyilvánosságra hozott lista nem csak a pandémia hatását szemlélteti jól, de ahogy az előző szakasz végén említettem, a nyári, legrosszabb esetben a következő téli átigazolási időszak alakulását is előrevetítheti. A 20 elsőosztályú csapat közül mindössze 4, a Granada, a Celta Vigo, a Huesca és a Real Madrid tudta megnövelni a bérkeretét a szezon kezdetéhez képest: szám szerint 300 ezer, 2,6 millió, 300 ezer és 5 millió eurós egységekkel. A Granada tekintetében ez az eredmény elsősorban a sikeres Európa-liga szereplés révén érkező bevételeknek köszönhető, a Celtánál 3,3 milliós játékoseladás járulhatott hozzá növekedéshez, a Huescánál pedig egy új szponzori szerződés megkötése. A Real Madridnál viszont inkább egy kiegyenlítődésről lehet szó: a LaLiga a szezon elején valószínűsíthetően a stadionfelújításra szánt kiadások és az ERTE elkerülése miatt szabta meg szigorúan a madridi csapat keretét, januárban viszont 20,7 millió euró értékben kaptak utalást korábban megkötött játékostranszferek után.

Arányaiban az Atlético Madrid járt a legrosszabbul: az ő bérkeretük értéke 14%-kal csökkent 217,3 millió euróra, konkrét összeget tekintve pedig a Barcelona rendelkezik a legnagyobb negatívummal: 35 millió eurós csökkenéssel 347 millióra zuhant a keretük. Nevezetes még emellett az amúgy rendkívüli gazdasági és szakmai krízisben szenvedő Valencia 9,92%-os csökkenése, nekik 93,1 millió eurójuk maradt a bérekre. Említésre méltó még a Sevilla is, ami rendkívül jól gazdálkodott és ennek következtében mindössze 1,5 millió euróról kellett lemondaniuk.

 

Mit eredményezhet mindez?

Nagyon fontos hozzáfűzni, hogy ezek az összegek – ahogy a nevük is jelzi – egy keretet jelentenek az adott csapatok számára. A teljes értéküket tehát a klubok nem kötelesek az utolsó fillérig elkölteni, ez pedig a gyakorlatban több esetben is megvalósul. A számok rengetegében könnyű elveszni, azonban van pár dolog, amire következtetni lehet a legújabb információk kapcsán.

A koronavírus-járvány előtt a LaLiga egyértelmű céljává vált, hogy gazdasági tekintetben is megpróbálja felvenni a versenyt a Premier League-gel. A bajnokság szponzorációs jogai 2016-ban a BBVA-tól a Santander bankcsoporthoz kerültek, az ezt követő években a televíziós pénzek igazságosabb újraosztásával, illetőleg a résztvevő csapatoknak kifizetett összegek megnövelésével úgy látszott, a spanyol bajnokságnak sok éves távlatában lehetősége is lehet erre.

Az elmúlt esztendő következményei azonban jelentősen visszavethetik a LaLiga ambícióit. Javier Tebas elnök szerint minimum két-három évre lesz szükség, amíg visszaállhatnak a 2019-es viszonyok, ez idő alatt pedig kulcsfeladat lesz, hogy a bajnokság nemzetközi összevetésben is megőrizze versenyképességét.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Mit tehet a LaLiga, illetve a benne szereplő klubok?

Nagyon valószínű, hogy az elmúlt években beválni látszó módszerekhez kell folyamodniuk. Számos ígéretes projekt fejlődik ugyanis a LaLiga égisze alatt: elég csak a Real Sociedadra, a Granadára, vagy a Sevillára gondolni. A spanyol együttesek számára tehát jó praktika lehet, hogy a gazdasági szempontokat a szakmai szempontok mögé rendelve próbáljanak érvényesülni hazai és nemzetközi környezetben az egyre erősödő ellenfelekkel szemben.

A fiatal játékosok scouting-rendszerének fejlesztése (amelyre az elmúlt években számos példát láthattunk), az alacsonyabb összegű transzferek és a saját nevelésű játékosok használatának előnyben részesítése ennek a folyamatnak kulcstényezői lehetnek.

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x