Julian Nagelsmann, a legfiatalabb géniusz? – Szerzőink véleményei

A még mindig csak 33 éves Julian Nagelsmann immáron évek óta a Bundesliga egyik bajnokaspiránsának vezetőedzője. Generációja egyik, ha nem a legtehetségesebb képviselőjéről honlapunk szerzői fejtették ki a véleményüket.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

 

Borókai Máté

Számomra Julian Nagelsmann maga mint jelenség önmagában a labdarúgás új korának hajnalát jelképezi. Egy rendkívül szimpatikus edző, aki újabb remek példája annak, hogy nem kell feltétlenül egy sikeres futballkarrier ahhoz, hogy valaki magas pozíciókat érhessen el a szakmában. Nagelsmann felemelkedése és egyre jobbá válása különösen örömteli most, amikor szinte divattá kezd válni adott edzők kinevezése, szimplán játékosmúltjuk alapján.

Magyar focistákhoz is több szálon keresztül kötődik a még mindig csak 33 éves német edző: jelenleg is a csapatában játszik Gulácsi Péter, Willi Orbán és immár Szoboszlai Dominik is. Előbbi nem feltétlenül miatta, de mindenképp az ő irányítása alatt lett nemzetközileg is elismert topkapus, míg Orbánról talán kijelenthetjük, hogy a Nagelsmann-féle Lipcsének, ha nem is kirobbanthatatlan, de meghatározó alakja. Ilyen tekintetben viszont Szalai Ádámmal kapcsolatban is vannak jó emlékeim, véleményem szerint a válogatott centere az elmúlt években a német edző keze alatt játszott a legjobban és ő tudta igazán hatékonyan kihasználni azokat az erényeit, amit itthon hajlamosak vagyunk egy-két rosszabbul sikerült meccs után elég könnyen elfelejteni.

Első emlékeim Nagelsmann-nal kapcsolatban idő szerint a TSG Hoffenheim utánpótlásában végzett munkájával, és Mehmet Scholl emlékezetesen degradáló szavaival esnek egybe. A leghíresebb „laptoptréner” a Hoffenheim felnőtt csapatánál extravagáns felállásaival és taktikáival vált népszerűvé, nagyjából ettől az időszaktól fogva vagyok én is egyre nagyobb rajongója. A haladó statisztikák gyakorlati felhasználása és ötvözése a klasszikus német futballiskola elemeivel mindenképp közel állnak Nagelsmannhoz, meghatározzák filozófiáját. A Lipcsét úgy gondolom sikerült új szintre emelnie, a 85 általa irányított mérkőzésen felmutatott 2,04-es pontátlag ezt remekül igazolja. Magam részéről izgatottan várom, merre visz majd tovább az útja, azt azonban biztosnak látom, hogy ez az út bizonyosan egy topcsapat irányába van kikövezve.

 

 

Lázók Gergő

A Julian Nagelsmann körül Németországban kialakuló kultusz érthető, hiszen egyáltalán nem jellemző, hogy valaki 28 évesen már vezetőedzőnek mondhatja magát a Bundesligában. 2016-ban Hoffenheimben egy kiesés ellen küzdő csapatot vett át, amit előbb benntartott, majd egészen a Bajnokok Ligája csoportköréig vezetett. Széles taktikai repertoárjával már itt kivívta sokak elismerését – Carlo Ancelotti Bayern Münchenjét is többször meg tudta lepni csapatával. Három és fél, sikerekben gazdag év után 2019 nyarán tette át a székhelyét Lipcsébe, ahol rögtön kinyilvánította, hogy egy támadásépítésben kombinatívabb együttest szeretne kialakítani, amelyik nem csak a magas letámadásra és a nagyon direkt támadójátékra épít – mint Ralph Hasenhüttl és Ralf Rangnick edzősége alatt. Mint kiderült Nagelsmann ezzel egyáltalán nem árult zsákbamacskát. Amellett, hogy megtartották azt a direkt játékot, amelyik a Bundesliga élmezőnyéig repítette őket, immáron már hátulról is képesek voltak laposan támadásokat felépíteni és gólhelyzeteket kialakítani. Ez a taktikailag sokszínűbbé válás leginkább a gólvágó Timo Werner játékán volt megfigyelhető. A szélvészgyors német támadó Nagelsmann-nál már jóval többször lépett vissza labdáért és maga is tevékeny részt vállalt a támadásépítésekben amellett, hogy továbbra is gyakran kamatoztatta félelmetes tempóját. Ennek köszönhetően a támadó addigi legsikeresebb szezonját produkálta a Bundesligában 28 szerzett góllal. Ezek alapján Werner tavalyi távozásának alapvetően meg kellett volna rengetnie a csapatot, viszont – mint láthatjuk – nem így történt. Ez pedig legnagyobb részt Nagelsmann-nak köszönhető, aki nélkül aligha vészelte volna át ilyen könnyen ezt a veszteséget a csapat. A korábbi direkt támadójátéknak ugyanis Werner sebessége alapvető eleme volt, a gyors kontrákat sokszor egymaga vitte végig. Ezért volt különösen hasznos, hogy Nagelsmann az előző idényben egy másik koncepciót is bejáratott, ami Werner nélkül is működik. A lipcseiek a legtöbb mérkőzésükön dominálnak és a legtöbbször, még ha nehezen is, de sikerül gólra váltaniuk a nagy nyomást. A kreatív labdakihozatalokba – jó szokásához híven – Gulácsi is sokszor bekapcsolódik, és ezzel megfelel a modern kapusjáték elvárásainak, emellett pedig a Bundesliga legjobb védelmének egyik legfőbb támasza. A félidei változtatások is Nagelsmann fegyverei közé tartoznak, amikkel sokszor fel tudja rázni csapatát. Pár hete éppen erről írtam a Büntető Példamutató című sorozatában.

Ugyanakkor fény derült már az ifjú szakember pár hiányosságára is, amik jellemzően a Bajnokok Ligájában kerülnek felszínre. Sokszor indokolatlanul nagy rizikót vállal, még ha nem is feltétlenül van rákényszerülve. Meg lehet említeni itt a tavalyi Paris Saint-Germain elleni BL-elődöntőt, ahol Nagelsmann offenzív taktikája felkínálta a teret a franciák szélvészgyors támadóinak, de ugyanez volt a helyzet a mostani Liverpool elleni nyolcaddöntőben is. Az első mérkőzésen három a három ellen hagyta hátul a Liverpool támadótrióját, Mohamed Salah és Sadio Mané pedig bizonyította, hogy ha terület nyílik előttük még mindig kíméletlenek tudnak lenni. A visszavágón is megbosszulta magát a nagyon offenzív felállás, bár itt már igazából a saját maga által gerjesztett árral úszott az edző. Sokatmondó az is, hogy ebben a szezonban a Bajnokok Ligájában nyolc összecsapáson 16, míg a bajnokságban eddig 26 mérkőzésen mindössze 21 gólt kapott a csapat. Ebből látszik, hogy ami a Bundesligában elég, az a BL-ben már megbosszulja magát – például a rendszeresen az ellenfél térfelére kalandozó védők. Összességében, ha Nagelsmann még egy kicsit finomít a felfogásán, illetve nemzetközi szinten is nagyobb tapasztalatra tesz szert, nincs kétségem arról, hogy egy igazi topcsapatnál is sikeres tudna lenni. Mindenesetre a Bayern München már többször is felmerült vele kapcsolatban és könnyen lehet, hogy előbb vagy utóbb tényleg a bajoroknál köt ki.


(X) Az Unibeten immár statisztikai adatokra is fogadhatsz! Tedd meg a tétedet a topligás és BL-mérkőzéseken lövésekre, kaput eltaláló lövésekre, lapok vagy lesek számára!


 

 

Molnár Zsolt

Julian Nagelsmann számomra a fiatal edzőgeneráció legzseniálisabb és leginkább előtérben lévő tagja. Nem is csoda, hiszen színre lépéséig még a Football Manager nevű számítógépes játékban sem mertem az övéhez hasonló korú edző bőrébe bújni, lévén, hogy még egy szimulált világban is nehezíti az elhelyezkedést és a munkavégzést egy ilyen zsenge életkor. Mindezen sztereotípiákra azonban alaposan rácáfolt az 1987-ben, Münchentől mindössze 35 kilométerre született Nagelsmann. Bár a Bayern nagy városi riválisánál, az 1860-nál, valamint Augsburgban töltötte ifiéveit, és az immáron sajnos a harmadik ligáig süllyedt kék-fehéreknél kezdte (segéd)edzői karrierjét is, szinte biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb látjuk majd őt gyerekkori kedvenc együttese, Németország rekordbajnokának kispadján is. De ne szaladjunk ennyire előre.

A futballról rendkívül tradicionálisan gondolkodó Németországban nem is meglepetés, hogy az újhullámos, és emiatt nem túlságosan kedvelt együttes adta meg a lehetőséget számára a legnagyobb színpadon való bemutatkozásra. Huszonnyolc éves korában lett a TSG Hoffenheim edzője, amely együttest előbb megmentette a kieséstől, majd kétszer a Bajnokok Ligájába vezette, a Bundesligában pedig bronzérmet szerzett. Egyértelmű volt az előmenetele, nem is okozott különösebb meglepetést, hogy a nagyon ambiciózus – a Hoffenheimhez hasonló státuszú és népszerűségű – RB Leipzig edzője lett, amely klub történetét magam is feldolgoztam.

A történet pedig azóta is álomszerűen alakul Nagelsmann számára. Állandó kihívói lettek a Borussia Dortmundnak és a Bayern Münchennek, fantasztikus eredményeket elérve a Bajnokok Ligája elődöntőjébe is jutottak, mindezt továbbra is a Leipzig fiatalokra épülő klubmodelljére alapozva. Az idei esztendőre ráadásul ismét elérhető közelségbe került a csapat első trófeája is: a bajnokságban a Bayernt üldözik és léphetnek hozzá egészen közel a hétvégi rangadón remélt győzelemmel, a kupában pedig az elődöntőben járnak, ahol vagy a Werder Bremennel vagy a Jahn Regensburggal találkoznak. Ha ezt sikerrel veszik, a döntőben a Borussia Dortmund–Holstein Kiel mérkőzés győztese lenne az ellenfelük. Az szinte bizonyosnak tűnik, hogy Nagelsmann útja a trófeák felé van kikövezve. Azonban, hogy ahhoz a Lipcsével, egy külföldi klubbal, esetleg a Bayern Münchennel ér-e oda, még homály fedi.


Kapcsolódó cikkek:

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x