Ki lesz Joachim Löw utódja?

Azzal, hogy Joachim Löw bejelentette távozását a német válogatott éléről egyben komoly feladatot is adott a Német Labdarúgó-szövetségnek (DFB), illetve Oliver Bierhoff csapatmenedzsernek. A nyári Európa-bajnokság végéig meg kell találni azt az embert, aki képes lehet átvenni Löw 15 éves örökségét. A német sajtó már rengeteg nevet bedobott, mint lehetséges utód, viszont reálisan nézve mostanra már elég kevés opció jöhet szóba a posztot illetően.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Az alapelv a németeknél, hogy a szövetségi kapitány nem lehet külföldi, így a hazai felhozatalból kell válogatni. Ha végignézünk a mostani német edzőgeneráción igazából nincs is nagy probléma. A német edzőképzés amúgy is híres alaposságáról, illetve, hogy elég kemény követelményeket állít a jelöltek elé. Ennek megfelelően, aki kikerül a képzésből általában eléggé magas szinten áll, ezt pedig az eredmények is bizonyítják.

 

Elérhetetlen álomjelöltek

Hans-Dieter Flick éppen tavaly söpört be minden létező trófeát a Bayern Münchennel úgy, hogy alig fél évvel előtte ideiglenesen nevezték ki vezetőedzőnek a bajoroknál megbukó Niko Kovac helyére. Valószínűleg keresve se nagyon lehetne nála megfelelőbb embert találni a szövetségi kapitányi posztra. Már csak azért sem, mivel szinte tökéletesen ismeri a válogatott környezetét. 2006 és 2014 között Jogi Löw másodedzőjeként ő is tevékeny részese volt annak a felfelé ívelő folyamatnak, ami a 2014-s brazíliai világbajnoki sikerben csúcsosodott ki. Már ekkor is sokan dicsérték amiatt, hogy mentálisan nagyon jól támogatta a játékosokat. A kissé elvont, taktikai részletekbe nagyon belemerülő Löw mellett ő volt az, aki mentálisan, illetve lelkileg támogatta a csapatot. Ezen képességéről tett később a kamerák által bemutatva is tanúbizonyságot, mint már a Bayern München másodedzője.

 


2019 októberében, a Hoffenheim elleni hazai bajnoki előtt történt ugyanis, hogy Javi Martinez könnyekben tört ki a kispadon, miután közvetlenül a mérkőzés előtt derült ki, hogy Kovac ezúttal sem tette be a kezdőcsapatba. Flick volt az, aki odament hozzá és elkezdte vigasztalni a bánatos spanyol középpályást.

Löw bejelentése után nem is tartották kizártnak, hogy Flicket megpróbálja visszacsábítani a szövetség, bár lehetett sejteni a Bayern sem nagyon akar megválni új sikerkovácsától. Az efféle reményeket viszont táplálhatta, hogy egyes hírek szerint a sportigazgató Haszan Szalihamidzsics és Flick között nem éppen rózsás a viszony – állítólag leginkább a transzferpolitikát illetően nem értenek egyet. Mielőtt viszont páran már a válogatott kispadján képzelték volna el a sikeredzőt, Karl-Heinz Rummenigge gyorsan eloszlatta ezeket a feltételezéseket. A Bayern elöljárója határozottan kijelentette, hogy Flicket bolondok lennének ebben a helyzetben elengedni.

Az utóbbi hónapokban sok helyről lehetett hallani, hogy Jürgen Klopp is esélyes lehet arra, hogy nyártól átvegye a szövetségi kapitányi posztot. Ha valami, akkor az ő extravagáns személyisége biztosan fel tudná dobni a válogatott körüli hangulatot. A pletykákat csak tovább erősíthette, hogy a Liverpool FC éppen elég csapnivaló idényt fut, főleg az előző, trófeákban gazdag szezonokat tekintve. Valószínűleg a legtöbb német örült volna Klopp esetleges érkezésének, viszont a tréner mostanra már többszörösen a nyilvánosság tudomására hozta, hogy vele ne számoljanak, mint lehetséges Löw-utód.

 

„Nekem van egy állásom, egy hároméves szerződésem Liverpoolban. Az ember aláír szerződéseket és megpróbálja magát ezekhez tartani. Ez egy egyszerű helyzet. Az életben ez mindig az időzítésen múlik. Ha ez nem ideális, azon az embernek nem kell felidegesítenie magát, hanem elfogadni a helyzetet.”

 

Természetesen a legújabb edzőzseni, az RB Leipziggel a Bayern Münchent a Bundesligában kitartóan üldöző Julian Nagelsmann is szóba került a Németországban kétségtelenül elég kapós posztot illetően. A fiatal trénert már a Bayern Münchennel kapcsolatban is nem egyszer szóba hozták, de egyelőre fiatal kora miatt még nem került komolyabban szóba a bajorok vezetőségénél. Nem meglepetés, hogy egyelőre a válogatottnál sem lehet vele számolni, mivel kétségtelenül klubedzőként még rengeteg mindent el akar érni és előbb-utóbb akár egy igazi topcsapat is kinézhet neki. Ezt a tézist igazolta maga Nagelsmann is, amikor kijelentette, hogy a következő években még mindenképpen klubedző szeretne maradni, viszont nem zárta ki, hogy egyszer a távoli jövőben – ha mód van rá – ne vállalná-e el a Nationalelf vezetését.

 

„Világos, hogy minden trénernek megtiszteltetés lenne egy ilyen sikeres futballnemzetben szövetségi kapitánynak lenni. Azonban ez számomra jelenleg nem aktuális, és a következő években sem téma.”

 

Egyes vadabb feltételezések Thomas Tuchelt is a jelöltek között emlegetik, de ő még éppen csak letelepedett Londonban és a Chelsea-nél bemutatott rendkívül meggyőző rajtjának tudatában még annál is meghökkentőbb lenne, ha elfogadná a német szövetség esetleges hívását.

 


(X) Fogadj a 2022-es világbajnoki-selejtezők csoportgyőzteseire vagy általános csapatpiacokra! Kattints ide és tippeld meg, melyik válogatott kvalifikálja magát a katari világbajnokságra!


 

Akik még reálisan szóba jöhetnek

Nem zárta ki, sőt számára csábítónak tartotta azt a lehetőséget Ralf Rangnick, hogy átvegye a válogatott irányítását. A szakembert a modernkori német labdarúgás legnagyobb reformereként tartják számon. Ő volt az, aki az 1990-s évek végén már hevesen ellenezte az Európában akkor már egyedüliként a söprögetőhöz ragaszkodó játékrendszert és pár kollégájával heves ellenszélben elkezdte terjeszteni Németországban is a zónavédekezést. Mint ahogy később láthattuk meglátásai sikerrel jártak, és kisvártatva az ő elképzelései alapján indult meg a német labdarúgás a 2014-es világbajnoki címig vezető hosszú úton. Azzal viszont, hogy Rangnick ilyen nyíltan osztotta meg és hozta nyilvánosságra elképzeléseit, őt magát gyorsan kiismerték, így nem igazán tudott edzőként nagyot domborítani. A TSG Hoffenheim 2008-as Bundesliga bemutatkozásakor még az élen telelt csapatával, de aztán tavasszal alaposan visszacsúsztak a középmezőnybe. Később, 2011-ben a Schalkét vette át ideiglenesen, amelyik borzalmas szezont futott Felix Magath-tal. A Bundesligában nem is tudott csodát tenni és csak a biztos bennmaradásra futotta, de a Bajnokok Ligájában egészen az elődöntőig vezette az akkor még Manuel Neuerrel a kapuban felálló gelsenkirchenieket, a Német Kupát pedig megnyerte a csapattal.


Rangnick az utóbbi években a Red Bull „birodalomban” tevékenykedett, szellemi atyja volt az erős letámadásra és direkt támadójátékra építő futballnak, amellyel a Leipzig pár éven belül a Bundesligában találta magát az ötödosztályból indulva. 2018-ban egy évre, Ralph Hasenhüttl távozása után, átvette a szászok vezetőedzői posztját is és a harmadik helyig vezette Gulácsi Péteréket, majd tovább adta a csapatot Julian Nagelsmann-nak, aki aztán alapjaiban újította meg a lipcseiek játékát.

Tavaly nyáron Rangnick elhagyta Lipcsét, azóta pedig már számos együttesnél felmerült a neve, mint lehetséges vezetőedző. Mostanában a német válogatott van soron, viszont erősen kétséges, hogy Fritz Keller szövetségi elnök mennyire nevezné ki szívesen Rangnickot annak tudatában, hogy állítólag – szokásához híven – átfogó reformokra törekedne a DFB-n belül. Mindenesetre Klopp szemében ő az ideális jelölt.

 

„Ralf Rangnick a DFB-nél is jó munkát végezne. Talán kérdezzétek meg őt erről. Jelenleg neki még ideje is van.”

 

Egyelőre a legbiztosabbnak tűnő befutó az a Stefan Kuntz, aki jelenleg a német U21-es válogatottat vezeti, és a mostani magyar–szlovén rendezésű Európa-bajnokságon is arra készül, hogy a legutóbbi két alkalomhoz hasonlóan most is a döntőig vezesse a csapatot. A németek 2017-ben Lengyelországban megnyerték a tornát, míg 2019-ben alulmaradtak – mindkétszer a spanyolokkal találkoztak a döntőben. Kuntz az 1980-as és az 1990-es évek egyik legjelentősebb német futballistája volt. A VfL Bochum és az 1. FC Kaiserslautern színeiben kétszer is a Bundesliga gólkirálya volt, gólörömei pedig egyedivé váltak az általa meghonosított fűrészelésszerű karmozdulatokkal. A német sajtó el is nevezte ezt az ünneplési módot „Kuntz-Säge-nek” (Kuntz-fűrész).


Felnőttválogatottként 25-ször léphetett pályára, amiben benne volt az 1996-os angliai Eb-győzelem is. Az elődöntőben az ő góljával mentették tizenegyespárbajra a házigazdák elleni mérkőzést, amit az angolok el is buktak. Kuntz 2000-es visszavonulása után edzőnek állt, viszont ezen a pályán eléggé furcsán alakult a karrierje. Pár év alsóbb osztályú csapatoknál eltöltött időszak után 2003-ban egyszer csak bejelentette, hogy nem neki való az edzői szakma, miután nem tudta benntartani a másodosztályban a Waldhof Mannheim együttesét. A futballtól nem távolodott el és miután pár évet menedzselte a TuS Koblenzt és a VfL Bochumot, 2008-ban annak a Kaiserslauternnek lett a vezetőségi tagja, ahol játékosként a legszebb éveit töltötte. Ekkoriban a klub már erősen leszálló ágban volt és ezt ő sem tudta megállítani. 2012-ben estek ki az élvonalból, ahová azóta sem sikerült visszajutni. A klub a másodosztályban ragadt. Kuntz végül 2016-ban vette a sátorfáját, miután konfliktusai támadtak a vezetőségben.

Ezek után általános meghökkenésre ő vette át Horst Hrubesch helyét az U21-es válogatott élén. A kezdetben vele kapcsolatban megnyilvánuló pesszimista hangokat aztán gyorsan lecsitította a 2017-es Európa-bajnoki címmel. Játékosai elmondása szerint Kuntz egy igazi motivátor, aki még a teljesen háttérbe szoruló kerettagokat is képes tűzben tartani. 2019-ben a Románia elleni elődöntőben például 2-1-es hátrányban voltak a szünetben és az ő elsöprő félidei beszéde is kellett ahhoz, hogy végül 4-2-re megfordítsák a mérkőzést. Taktikai kérdésekben inkább a segítőire hagyatkozik, az ő szemében a játékosok mentális és fizikai felkészítése jóval inkább előtérben van, mint az aktuális ellenfél alapos feltérképezése. A német utánpótlással kapcsolatos problémák miatt is rendszeresen felemeli a hangját. Szerinte nem fektetnek kellő hangsúlyt a játékosok egyéni képzésére, amiről tavaly szeptemberben így nyilatkozott.

 

„Évről-évre észrevesszük ezt, amikor a fiúk hozzánk jönnek és előtte évekig toptehetségként voltak kezelve. Ők, amikor már a felnőttek közé kerülnének, így könnyen csodálkozhatnak rá és gondolhatják azt, hogy én, mint toptehetség? Ez nem is igaz rám, mivel egyáltalán nem játszok. Itt szembesülhetnek először azzal, hogy mások bizony előrébb járnak náluk.”

 

A 2017-es U21-s Eb-döntőn pályára lépő kezdőből például csupán Serge Gnabry mondható mára már stabil A-válogatottnak.

Összességében, ha Kuntz lenne Löw utódja valószínűleg csak egy ideiglenes megoldásnak számítana – például a 2022-es katari világbajnokságig. Akkora már talán valamelyik fentebb említett topjelölt is elérhető lehet.


Kapcsolódó cikkek:

Írj hozzászólást