Kis- és közepes méretű játékok hatása a játékfelfogásra

Sorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk, illetve elemezzük a játékosképzés folyamatait, hogyan lehet korunk futballjának mércéjével mérve minőségi labdarúgókat képezni. Célunk, hogy párbeszédet indítsunk az olvasók és a szakmai oldalon állók között, ezzel segítve az itthoni labdarúgás kulturális fejlődését, valamint hogy képet kapjunk az akadémiákon folyó munkáról.

POMPÁS FOGADÁSI AJÁNLATOKÉRT CSATLAKOZZ AZ UNIBET OLDALÁHOZ!


 

Több oldalról szeretnénk megvizsgálni a szakmai munkát, ezek többsége hordozhat újdonságot, ugyanakkor bizonyos megállapítások evidenciaként is hathatnak. Szeretnénk tartalommal feltölteni azokat a fogalmakat, amelyeket legtöbbször hallunk az utánpótlás kapcsán, ezáltal segítve a kialakuló párbeszédet.

Első cikkünk két részből állt; az első egy elméleti bevezető volt az oktatási és tanulási módszerekről, majd az utánpótlásképzés lényegi kérdéseiről beszéltünk (eltérő fizikai jellemzők, játékrendszerek, alapelvek, egy csapat általános stílusjegyei).

 

***

 

Sorozatunk második része a kis és közepes méretű játékok hatásaira fog koncentrálni.

A labdarúgás egyik legérdekesebb része az edzés és a képességfejlesztés témaköre. Hogyan tudjuk összekapcsolni az edzéselméletet és a különböző utánpótlásképzést? Természetesen a profi futball által támasztott követelményekből kell kiindulnunk, illetve ahhoz kell mérnünk az edzések minőségét. Az utánpótlásképzésben a megfelelő edzésfolyamatok által fognak a játékosok fejlődni technikailag, taktikailag, mentálisan és szociálisan is arra a szintre, hogy profi labdarúgókká váljanak.


 

Game modell

Amikor a kis és közepes méretű játékokat mint edzésmódszert szeretnénk megérteni, az első és legfontosabb feladatunk, hogy egy jól körülhatárolt és érthető game modellel rendelkezzünk. Az edzésfolyamatok során ebből a megfogalmazott game modellből eredeztetjük azokat az alapelveket, fókuszpontokat és tanulási célokat, amelyeket szeretnénk megjeleníteni.

A csapat identitását is ezek az alapelvek, fókuszpontok fogják a későbbiekben meghatározni, legyen az akár labdabirtokláson alapuló játék, akár kontrajáték.

Ezekre a konkrétumokra azért van szükség, mert ezek fogják a csapat dimenzióit meghatározni minden játékszituációban, a játék minden fázisában. Kiemelten fontos, hogy az edzésfolyamatok során a meghatározott alapelvek központi szerepet kapjanak a képzésben és a képességfejlesztésben.


 

Korunk labdarúgásában egyre több szó esik a filozófiáról és a korábban említett game modellekről. Az utánpótlásképzésben ez szabja meg a fejlődési irányt az egyén szintjén is, illetve ennek segítségével fog megfelelően fejlődni taktikailag-technikailag, pszichológiailag, fizikálisan, szociálisan és a kognitív dimenzióban is.

Ehhez a fejlődéshez azonban szükséges a game modell megfelelő lebontása makro és mikro alapelvekre egyaránt. Azonban ezeket a dimenziókat globálisan és integráltan kell kezelni, soha sem elkülönítve. A képzési filozófia ezeket egységességében kell, hogy tartalmazza, nem úgy, mint a részeket összeadva.

A fenti ábrán is láthatjuk, hogy minden részt az egészhez mérten és azzal való kapcsolatában kell elemezni, illetve a többi résszel szoros összefüggésben.


 

Minden game modellnek rendelkeznie kell jól körülhatárolt mikro-alapelvekkel, amelyek minden korábban említett dimenzióval kapcsolatban állnak. Például, ha a labdakihozatal mint makro-alapelv jelenik meg a taktikai dimenzióban, egyértelműen kapcsolódik hozzá technikai (megfelelő irányba való átvételek) és kognitív (terület-menedzsment, nyomás alatti játékra való képesség) makro-alapelv is.

A game modell a makro-alapelvek meghatározása mellett a hozzájuk kapcsolódó mikro-alapelvek kidolgozásával válik még pontosabbá és konkrétabbá. Minél több információt hordoznak ezek az alapelvek, annál tisztábbá és következetesebbé válnak az edzésfolyamatok.

 

A tanulási folyamatok

Az alapelvek és a game modell teljes kidolgozását követően következik olyan, kapcsolódó edzésmódszertan meghatározása, amelyek a tanulási folyamatokban segítik a játékosokat. A képességfejlesztés során négy fázist tudunk megkülönböztetni.

Az első fázisban az alapvető viselkedésminták vannak középpontban, „mit és hogyan kell végrehajtani?” Ebben a fázisban több útmutatásra és irányításra van még szüksége a játékosnak.

A második fázisban, miután a játékos már megértette mit és hogyan kell cselekednie, az edzőnek emelnie kell a komplexitását az edzésgyakorlatoknak, kibillentve a stabil állapotából. Például magasabb intenzitással kell végrehajtani, vagy létszámhátrányban. Ebben a fázisban a játékost arra kell ösztönözni, hogy saját maga fedezze fel a megoldásokat, illetve hogy ismerje fel a játékszituációkat a rendelkezésre álló információk alapján. Ezt a fázist a viselkedésminták fejlődése jellemzi.

A harmadik fázisban a kifejlődött viselkedésminták rögzítése a cél, lehetőleg a legkomplexebb szituációkban, mivel a játékos már versenyhelyzetben is képes alkalmazni az elsajátított képességeket.

Ekkor szükséges továbblépni a tanulási folyamatban a negyedik fázisba, amikor a játékosnak már saját tehetsége és kreativitása segítségével kell alkalmazkodnia a játékszituációkban.

A megtanult viselkedésminták ekkor már a játékos eszköztárában vannak, saját felelőssége, hogy nyomás alatt a legoptimálisabb megoldást válassza.

Az edzésfolyamatok során törekedni kell a játék lehető legtöbb dimenziójának integrálására, ezzel biztosítva, hogy a játékosok nem a játéktól elszeparált viselkedésmintákat rögzítenek, sajátítanak el és alkalmaznak.

Egy kis létszámú edzésgyakorlat példáján keresztül tudjuk ezt legjobban szemléltetni. A gyakorlat szabályrendszerében a pszichológiai dimenzió túlsúlyát szeretnénk elérni, hogy a játékosok a gyakorlatot az elejétől a végéig maximális koncentrációval hajtsák végre, azonban a hibajavítás és az edzői beavatkozások taktikai jellegűek lesznek, például milyen mozgásokkal tudnak a jokerek létszámfölényt kialakítani a területen belül.

Az edzésgyakorlatok kialakításakor elsőszámú cél a döntéshozatalok és a kreativitás fejlesztése, hogy a játékosok a legkomplexebb szituációkra is tudjanak megoldásokat találni. Ehhez minden gyakorlatnak három összetevőt tartalmaznia kell: ellenfél, irányultság és magas intenzitás. Ezek segítségével fogja a játékos a felmerülő problémákat hatékonyan megoldani a tanulási folyamat során, illetve így tud felkészülni a felnőtt futball által támasztott elvárásokra is.

A tanulási folyamat során számításba kell venni a játékosok fizikális és szellemi terhelését is, valamint meg kell találni az optimális egyensúlyt a képességfejlesztés és a versenyhelyzet által kialakuló terhelés között. Ezt a folyamatot tudja segíteni, ha az edzések során hasonló szituációkat tapasztalnak a játékosok, például a mérkőzések során, akár labdabirtoklásról vagy labdaszerzésről beszélünk minden döntést – sok egyéb faktor mellett – az ellenfél pozíciója és a játék iránya határozza meg. Így az edzések elsődleges célja az, hogy a játékosokat ezekre a szituációkra készítsük fel.

A képességszerzési folyamatban (egyéni vagy csoportos viselkedésminták), a játék során előforduló szituációkat kell létrehozni, ekkor két fókuszpont köré épül az edzés:

  1. A játékosok egyéni képességeinek fejlesztése.
  2. A játékosok közötti kölcsönhatások és együttműködések fejlesztése.

A kis és közepes méretű játékok minden korábban taglalt célnak megfelelnek, és jó eszköznek bizonyulnak a képességszerzési folyamatok során.

4+1 joker tartja a labdát és próbálja eljuttatni a kapusokig. A 4 labdaszerző ezt próbálja megakadályozni. Labdaszerzés után azonnali visszatámadás, illetve szerepkör csere.
A labdabirtoklóknak 10 passzonként 1 gól jár, labdaszerzés után labdakimentés a kiskapukra. 1v1 a kisebb területeken a joker segítségével alakítanak ki létszámfölényt.

 

Miért használjunk kis és közepes méretű játékokat?

A tanulási folyamatokon belül két fő irányt tudunk meghatározni: lineárist és komplexet; az edzések során azonban mindig olyan gyakorlatokat kell létrehozni, amelyben a döntéshozási képességek és a kreativitás fejlődik, mind egyéni, mind csoportos szinten.

A képességfejlesztés célja, hogy a játékos minden cselekvését megelőzze a döntéshozás, ezáltal szándékot adva minden passznak, mozgásnak, stb. Természetesen a képességfejlődés korai szakaszaiban szükséges az adott technikai megoldás izolált gyakorlása, például: Coerver, alkalmazott koordináció; azonban a későbbiekben minden cselekvéshez szándékot kell csatolni, amely a kis és közepes méretű játékok során tud megvalósulni.

 

Hogyan használjuk a kis és közepes méretű játékokat?

A kis és közepes méretű játékok során olyan szituációkat kell újra és újra létrehozni, amelyek a játékból eredeztethetőek és megjelennek mérkőzésszituációkban is, például a döntéshozást labdakihozatalok során, ahol kis területen nyomás alatt kell megoldani az adott feladatot, a kapusokat is belevonva a gyakorlatba, mivel ők is szerves részei a labdakihozataloknak.

 

Mikor alkalmazzunk kis és közepes méretű játékokat?

A kis és közepes méretű játékokat a heti terhelés figyelembe vételével kell az edzésfolyamatokba illeszteni, mivel nagy mennyiségű és magas intenzitású 1v1-ek vagy 2v1-ek alakulnak ki. Emiatt érdemes a mérkőzéstől távolabbi napokon alkalmazni őket, például szombati mérkőzés esetén keddenként.

A mérkőzéshez közeledve természetesen érdemes növelni a gyakorlatok létszámát és méretét, ezzel biztosítva az organikus alkalmazkodást.

A közepes méretű játékok több együttműködést tesznek lehetővé a játékosok között mind csapatrészek, mind a teljes csapat szintjén.

Az internet elterjedésének köszönhetően már rengeteg edzésgyakorlat és útmutató elérhető mindenki számára, azonban lényeges szempont, hogy az alkalmazott megkötések és szabályrendszerek a képességfejlesztést segítsék az adott játékosok igényeinek és szintjének megfelelően. Emiatt az elérendő képességből kell kiindulni a gyakorlatok megalkotásakor; milyen szituációkban szükséges, a pálya mely részén, mely játékosok hajtják végre, milyen irányultsága van? Minden szabálynak ezekre a kérdésekre kell válaszolnia, illetve az adott képesség alkalmazását kell indukálnia.

 

Átmenet a kis méretű játékokból a mérkőzésbe

A kisméretű játékok és a mérkőzés között a közepes méretű játékok képeznek átmenetet, azonban minden kisméretű játéknak akkor van létjogosultsága, ha a korábban meghatározott csapatszintű alapelveket és viselkedésmintákat tartalmazzák. Az edzésfolyamatok végcélja a mérkőzéseken kialakuló együttműködések és kölcsönhatások megértése és kialakítása a képességfejlesztés során. A közepes méretű játékokban a megnövekedett terület miatt komplexebb együttműködések tudnak kialakulni, illetve az egyén szintjén megnövekedett információ feldolgozási képességekre valamint fizikai felkészültségre van szükség.

Minden elsajátított viselkedésminta akkor nyer értelmet, ha azt a játékos a mérkőzésen hatékonyan alkalmazni tudja.

 

Konklúzió

A mérkőzésen nyújtott teljesítmény alapja a stratégia és a jól körülhatárolt game plan. Ugyanakkor a mérkőzésen kialakuló szituációk sokszínűsége és változékonysága miatt az elsajátított viselkedésmintákon alapuló automatizmusokra van szükség egyéni szinten, illetve stabil kölcsönhatásokra a csapaton belül. Ezeket a viselkedésmintákat és kölcsönhatásokat csak jól felépített és komplex edzésfolyamatok során tudják a játékosok megszerezni.

 

Felhasznált források:

  • Chow J., Davids K., Button C., Shuttleworth R, Renshawi, Araújo D. (2007). The Role Of Nonlinear Pedagogy In Physical Education. Rev. Educ. Res. 
  • Davids, K., D. Araújo, V. Correia, And L. Vilar. (2013). How Small-sided And Conditioned Games Enhance Acquisition Of Movement And Decision-making Skills. Exerc. Sport Sci. Rev
  • Los Arcos A, Vázquez Js, Martín J, Lerga J, Sánchez F, Villagra F, Et Al. (2015) Effects Of Small Sided Games Vs. Interval Training In Aerobic Fitness And Physical Enjoyment In Young Elite Soccer
  • Weibell, C. J. (2011). Principles Of Learning: 7 Principles To Guide Personalized, Student-centered Learning In The Technology-enhanced, Blended Learning Environment
  • Stephen V. Hill-Haas, Brian Dawson, Franco M. Impellizzeri and Aaron J. Coutts: Physiology of Small-Sided Games Training in Football – A Systematic Review
  • https://www.itsjustasport.com/home/2019/10/3/complex-buildups
  • https://www.itsjustasport.com/home/2018/4/25/5i180v9xt6c0n5rjqhee7q28wber38
  • https://perceptionaction.com/blog-posts/
  • https://perceptionaction.com/cla/


A cikksorozat előző része:

Az utánpótlásképzés trendjei

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x
%d bloggers like this: