Magyarország–Portugália: Az ellenfél elbizakodottságában bízva

Portugália ellen kezdi meg szereplését a magyar válogatott az Európa-bajnokságon. A világsztárokkal teletűzdelt portugál csapat egyértelmű esélyese a találkozónak, az egész világ Cristiano Ronaldóék sikerét várja. Alábbiakban a portugálok stílusáról, várható kezdőcsapatáról, tipikus viselkedésformáikról labdával és labda nélkül, a kurrens mentális állapotukról, illetve a magyar válogatott számára esetlegesen kihasználható gyengeségeikről értekezünk.


(X) MAGYAR-PORTUGÁL: 20-AS ODDS: Kattints ide és fogadj 20.00-s oddson magyar győzelemre, döntetlenre, vagy portugál sikerre!


 

STÍLUS

A portugál válogatott tradíciói szerint technikás, kipasszolós, és egyéniségeire nagyban építő stílusban szokott futballozni. Elég csak a 2000-es évek csapatáról beszélni, amikor Luis Figo, Pauleta, Manuel Rui Costa vagy éppen Nuno Gomes szolgáltatta a topfutball virtuóz elemeit. Manapság is hasonlóra lehet számítani, azonban a taktikai megvalósítás mérkőzésenként ettől kis mértékben eltérhet.

A mostani portugál csapatot vezető Fernando Santos alapvetően egy pragmatikusabb és kimértebb futballfilozófiával mozgó szövetségi kapitány, akinek nem szégyen a védekezz és kontrázz típusú futball, sőt. Öt éve pontosan egy ilyen reaktív, már-már unalmas játékkal érték el legnagyobb sikerüket. A korábban Görögországban is megforduló edzőnek viszont nem probléma, ha a jövőbeli siker érdekében változtatnia kell elképzelésén.

Vannak olyan mérkőzések, amikor a három általam leírt jellemző közül csak kettő jelenik meg a pályán: technikás és egyéniségekre építő. De van úgy is, hogy az egyéniségekre építő kimarad és színtiszta pozíciós játékkal verik meg a szembejövő ellenfelet. Mindez azon múlik, hogy az adott mérkőzésen éppen mire van szükségük.  

Portugáliára taktikai szempontból jellemző a nagyfokú alkalmazkodóképesség. Az alkalmazkodás, mint futballstílus igazán nem értelmezhető. Itt inkább arról van szó, hogy Santos, egy rendkívül rutinos szakember, átlátja, hogy ez a portugál csapat tud így is meg úgy is futballozni. Így, mert gyengébb képességű csapatok ellen alakzattartó és pozíciós előnyökre építő játékkal képes meccseket eldönteni. Úgy, mert ha kell, akkor visszaáll és vár az ellenfél hibáira. Mindkettő esetben a játékosok képesek és hajlandóak alávetni magukat az edzői elképzeléseknek.

A magyar válogatott ellen ez az alkalmazkodás a stílusukhoz közeli mértékű lesz. A labda által akarnak majd nagy valószínűséggel dominálni és a magyar térfélen lesz rengeteget a labda.

 

MENTÁLIS ÁLLAPOT

Nem túlzás kijelenteni, hogy minden idők legjobb portugál csapatát fogjuk látni a magyar válogatott nyitómérkőzésén. A címvédő hatalmas önbizalommal, tele világklasszisokkal, illetve a már megszokott és kedvelt szövetségi kapitánnyal készülhetett újra esélyesként az Európa-bajnokságra.

Fontos hangsúlyozni, hogy játékosaik többsége a lehető legjobb korban teljesítenek hétről hétre, illetve a keretben megfelelő számban vannak jelen a rutinosabb futballisták, akik évek óta képesek sikerre vezetni a luzitán nemzeti együttest. És akkor még nem is említettük, hogy náluk focizik minden idők egyik legjobb labdarúgója, Cristiano Ronaldo.

Látszólag minden tökéletes.

Talán pont ez az, ami problémát jelenthet Portugáliának. Hiszen ne felejtsük, meghatározó játékosaik mindegyike fontos láncszemnek számítanak klubcsapataikban, ami leterheltséget, fásultságot, motiválatlanságot, ne adj’ isten sérülésveszélyt jelenthet ezeknél a labdarúgóknál.

A csordultig megtelt Puskás Aréna közönsége ezt fokozhatja még, megbolygatva és elbizonytalanítva a tökéletesnek tűnő portugál csapatlégkört.

 


(X) Ingyenes Eb-tippjáték! Kattints ide, tippeld meg a 2021-es Európa-bajnokság összes csoportmeccsének eredményét, és ha nem találsz el egyet sem, 35 millió forintot nyerhetsz!


 

A VÁRHATÓ KEZDŐCSAPAT

Rui Patrício – Joao Cancelo, Pepe, Rúben Dias, Raphael Guerreiro – Danilo Pereira, Joao Moutinho, Bruno Fernandes – Bernardo Silva, Cristiano Ronaldo, Diogo Jota

 

A felállási formát illetően sok meglepetésre nem lehet számítani. Sokszor egy szűrővel, máskor pedig kettővel állnak fel, az ellenfél letámadásaitól függően. A személyi kérdéseket illetően még talán annyi lehet érdekes, hogy Fernando Santos mennyire akarja pihentetni idősebb és fáradtabb játékosait az elvileg számukra legegyszerűbbnek tűnő csoportmeccsen, Magyarország ellen.

Ha változtat a várható összetételen, akkor láthatjuk pályára lépni, akár kezdőként is, Joao Félixet és talán William Carvalhót is. Abban az esetben, ha a magyar válogatottnak sikerül sokáig kapott gól nélkül tartania magát, esetleg gólt is tudna szerezni, akkor André Silva mindenképpen be fog állni, egy újabb veszélyforrást teremtve a magyar csapat kapuja előtt.

 

VISELKEDÉSMÓD LABDÁVAL

Egy hosszabb és minden aspektusra kitekintő elemzés helyett, ebben a szekcióban arra az esetleges viselkedésmódra hívom fel a figyelmet, amely a magyar válogatott ellen sikerre vezetheti a portugál csapatot. Másképpen fogalmazva: mire kell leginkább figyelniük Gulácsiéknak amikor védekezésre kényszerülnek.

A portugálok helyzetkialakítási képessége, vagyis az, hogy mennyire hatékonyan tudják átjátszani a szembejövő ellenfelek védelmeit, az xG/mérkőzés (átlagosan várható gólok száma egy találkozón) számai szerint tiszteletreméltó. Bruno Fernandesék esetében ez a szám 2,2, míg a csoport másik két, ugyancsak világelit kategóriájú csapatánál ugyanez a szám 2,3 (Franciaország) és 2,0 (Németország, a legutóbbi Lettország elleni hét gólt is beleszámítva). Az érdekes kérdés a számokon túl természetesen az, hogy ezeket a helyzeteket, amikből a gólok születnek, hogyan dolgozzák ki.

A válasz a szélsőjátékban keresendő. A labdakihozatalok során teljesen szokványos módon, pozícióikat megtartva, a játékosok kiemelkedő technikai és tapasztalati tudására támaszkodva viselkednek, de tudatosan váltanak csapásirányt, ahogy az első letámadó ellenfelek vonalai mögé képesek bejátszani a játékszert. Az ötlet egyértelmű: build-up a pálya egyik oldalán, támadásvezetés a másikon. Amint ez megtörténik, lendületesen és bátran törnek kapura, szélsőik kvalitásai által beadásokkal és lapos belövésekkel hozzák kellemetlen helyzetbe ellenfeleiket.

A másik helyzetkialakítási módszert a saját térfelükre mélyen betömörülő ellenfelek ellen használják. Mivel az említett szélsőjátékukat egy masszívan védekező csapat ellen nehezebb érvényesíteni, ismétlődő passzokkal, az ellenfelet egy oldalra csalva, majd a másikon lecsapva próbálkoznak. A logika nyilvánvaló: ha az ellenfél nagy létszámban próbál labdát szerezni a jobboldalon, akkor a baloldalon természetszerűleg kevesebb védője lesz. Ha pedig kevesebb a védő, az egyéni villanások, a minőségi előnyök sokkal könnyebben érvényesülnek.

 

 

VISELKEDÉSMÓD LABDA NÉLKÜL

A már fentebb említett alkalmazkodóképesség a labda nélküli viselkedésformáikban is megfigyelhető. A magyar csapat realitásait figyelembe véve a portugálok nagy valószínűséggel a lehető legmagasabban próbálnak meg majd letámadni, megzavarva ezzel a néha bukdácsoló magyar labdakihozatalokat.

Ilyen helyzetekben ún. „pressing triangle”, azaz letámadó háromszögeket alkotnak, amelynek lényege, hogy a labdát közvetlenül letámadó játékost két csapattárs biztosítja a letámadó játékos háta mögül. Ez azért is nagyon fontos, mert ekképpen a labdás körüli területeket hatékonyan tudják lezárni az ellenfél mozgását is figyelembe véve. Megfigyelhető, hogy a magasan letámadó portugál csapat szerepekben és nem pozíciókban gondolkozik. A kiindulópont a felállási alakzat, de a labda mozgásához alkalmazkodva, a labdát támadva, a háromszögekre fókuszálva próbálnak labdát szerezni.

Amint az ellenfélnek sikerül átjátszani ezt a fajta letámadási metodikát, Joao Moutinho és társai könnyedén zárnak a labda vonala mögé, egyszersmind újraépítve az 1-4-2-3-1/1-4-3-3-as alakzatot. Amikor az alakzat felépült, újabb hullám indulhat el, újabb háromszögek alakulhatnak ki.

Fontos szegmens a mai modern futballban a csapatrészek közötti területek védelme. Ebből a szempontból a rutinos portugál játékosok (Pepe, William Carvalho, Danilo Pereira, José Fonte, stb.) kiemelkedően teljesítenek. Amikor az ellenfél a felállt portugál csapat ellen próbál játszani, ezek a vonalak közötti területek hermetikusan lezártnak tekinthetőek.

A magyar válogatott szempontjából érdekes mérkőzése volt a luzitánoknak a Szerbia elleni találkozó. A szerbek hasonló alakzatban és stílusban próbáltak focizni, mint ahogyan várhatóan Szalai Ádámék is fognak. A szerb csapat öt védőjével szemben a portugálok magasan támadtak le, szélsőik és centerként Ronaldo próbált labdát szerezni a belső hármas ellen, míg a két portugál szélsővédő bátran ment rá a szerb szárnyvédőkre. Fernando Santos csapata várhatóan hasonló tervvel érkezik majd a Puskás Arénába is.

 

 

KIHASZNÁLHATÓ GYENGESÉGEK

Bernardo Silváék hajlamosak könnyelműen futballozni, főként gyengébbnek vélt ellenfelek ellen. Az utóbbi évek pozitív eredményeitől függetlenül voltak problémás momentumaik. Az említett szerbek elleni találkozón 2-0-s félidei vezetés után fejezték be döntetlennel, ráadásul úgy, hogy egyből az öltözőfolyosóról kilépve kapták góljukat, ezzel nyílttá téve az addig egyértelmű találkozót.

Másik furcsaság, hogy Luxemburg ellen vereségre is álltak egy rövid ideig, köszönhetően egy második ütemű pontrúgás utáni szituációnak. Emlékezhetünk: Gera Zoltán ugyanígy szerezte meg a vezetést ellenük a 2016-os Európa-bajnokságon. Ezek a mentális gyengeségek, de vannak taktikai problémáik is.

A hátsó alakzat Pepe vezetésével nagy rutinnal és minőségi játékosokkal van tele, azonban a rutinnal együtt járó félelem érzékelhető. Arról van szó, hogy az idősebb védőjátékosok tisztában vannak azzal, hogy ha sprintelni kell, már nem biztos, hogy ők nyerik a futóversenyt. Ez úgy jelenik meg, hogy a preventív mozgásokat, vagyis az ellenfél kontratámadásait megelőzni hivatott területlezárásokat már egyre bátortalanabbul végzik el a kijelölt játékosok. Nem lépnek ki a visszalépő csatárra a kontratámadások megszületésénél, vagy egy-egy hosszabb indítás alkalmával nem mennek bele a fizikai párbajokba a pálya nyitottabb részein.

 

 

Ezekben a pillanatokban az olyan játékosok, mint Kleinheisler László, Gazdag Dániel, Sallai Roland, vagy éppen Varga Kevin kiválóan tudna majd játszadozni a beindulás vagy visszalépés duplaütemű mozgástípusaival, ezzel kreálva saját maguknak üres területeket. Arról nem is beszélve, hogy Sallai sebességét mindenképpen tisztelniük kell majd a portugál védőknek, ami megnyithat szabadabb területeket a magyar középpálya tagjainak, ami hosszabb labdabirtoklásokat, esetleges veszélyes szituációkat jelenthet. Ha pedig lesznek momentumaink, Portugália meg elbizakodottan és fásultan esik bele az első meccsbe, akkor bizony bármi lehetséges.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom


Kiemelt fotó: Getty Images

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x