Messi és a napraforgó esete – Futballteoretikai áttekintő

A vita alapvető érték egy olyan társadalomban, amelyik hosszútávú sikerességben gondolkodik és saját fejlődését komolyan gondolja. A futballtársadalom sem gondolkodhat másként. Nem szabad lankadni és megelégedni a mostani sikeres periódussal, hanem előre kell tekinteni és a folyamatos fejlődési lehetőségek felé mozdulni. Ennek a fejlődésnek lehet egyik mozgatórugója egy egészséges, aktív vitakultúra kialakulása. A minap olvastam László Dávid szakmai cikkét, ami egyrészt elgondolkodtatott, másrészt kiváló alkalmat is kínált egy összefüggő futballfilozófiai áttekintő megírására. Írásom azon túl, hogy esetlegesen egészséges vitát generálna, a labdarúgás teoretikai oldalára kínál bepillantást. Célom, hogy egy értelmező áttekintést kínáljak azon olvasóknak, akik kíváncsiak írótársam cikkének játékelméleti, és általánosságban véve is elméleti hátterére, ergo kontextust szolgáltassak írótársam értékes meglátásaihoz.

(X) Az Unibeten a lehető legjobb és legváltozatosabb sportfogadási ajánlatok várnak rád, kattints ide, és nyerj!


 

Szász István Szilárd, a Maszol újságírója remek cikket írt a kontextus fontosságáról, illetve annak a mai világban való leértékelődéséről. Bár politikai és társadalmi értelemben jóval fontosabb téma ez, a futballra vetítve sem veszti el kiemelkedő szerepét. Mivel a mai világban az internet és minden egyéb médiafelület önti világunkra a tartalmakat, a futballban dolgozó embereknek sem kell igazán testközelben lenniük ahhoz, hogy a legmodernebb és legtrendibb újdonságokat megismerjék. Nem kell ahhoz a Real Madridnál edzőnek lenni, hogy a Real Madrid filozófiáját, edzésmódszereit megismerhessük.

Ebből a globalizált alapállásból az következik, hogy bár minden kézzelfogható tartalom (edzésgyakorlat, mérkőzéselemzés, nagyívű szakdolgozatok) elérhető, a valódi értelmet képviselő filozófiai síkon megszületett gondolatokat, analíziseket, az ún. „know how” dolgait semmi, még a ,,mindenható” internet sem képes átadni.

Ezzel magyarázható az, hogy

bár Ghánától kezdve Siófokig használják a „half-space” kifejezést, maga a kifejezés mögött húzódó értelmezés, a félterületek kontextusa ,,tökéletes módon” hiányzik.

Ugyanis nem elég olvasni, nézni, és hallgatni a futball különböző szegmenseit, azokat meg is kell élni, meg is kell érteni, ki is kell próbálni, a következtetéseket is le kell vonni, végül újra is kell értelmezni.

Persze könnyű ezt mondani, nem könnyű véghezvinni. Hiszen nem sokan tudnak elutazni a Real Madridhoz és ott hosszú heteket, hónapokat eltölteni annak reményében, hogy kontextust tudjanak rendelni a már meglévő tartalom mellé. Ennek okán nem marad más, csak, hogy a lehető legszélesebb körben tájékozódjunk és tudományos igénnyel lépjünk bele a futball vizsgálatának folyamatába.

 

A TUDOMÁNYOS IGÉNY JELLEMVONÁSAIRÓL

A futballszakmában a tudásszerzés tapasztalati úton történik.

Azonban a futballiparág egy jelentős változáson ment át az utóbbi időkben. A tudomány fejlődése kihat és jelentős mértékben ki fog hatni a jövőben is a pályán történtekre. Mivel az iparág egészére befolyással van ez a tudományos behatás, az edzők, illetve a szakmai társadalom is megalkotta a maga reakcióját erre a fordulatra. Egy új, gyorsan szerveződő, és tudományos igénnyel fellépő filozófiai és kutatói szakmai réteg lépett elő. Ebben a rétegben megtalálhatóak teoretikusok, futball-filozófusok, edzők, átigazolási érték-szakértők, „big data” statisztikusok, játékelemzők, videóelemzők, és a sportág egyéb segédtudományainak területein tevékenykedő szakemberek is.

A legérdekesebb része ennek a fordulatnak a tudományos igény felemelkedése. A tudományos igény alapja az, hogy a miérteket keressük a problémák és megoldások keresztmetszetében. Fontos megérteni, hogy az ok-okozati összefüggés kulcskérdés arra vonatkozóan, hogy az emberek tanulási folyamatában az információ megragadjon és ne csak átfusson azon pillanatok alatt.

A tudományos igény teljesülésének vannak feltételei. Ezek közül a feltételek közül kiemelnék két fontos elemet:

 

  1. Interszubjektivitás, azaz a különböző megfigyelők közötti összhang. Ellentéte a „kutatói elfogultság” (observer bias), amikor pozitív eredményt mindig csak bizonyos személyek érnek el, mások nem, annak ellenére, hogy pontosan ugyanazt a módszert használták.
  2. Forráskritika, tehát a korábbi feljegyzéseket pontosan, kontextusba helyezve feldolgozni és a megfelelő részeket hivatkozással átvenni.

 

Mind a két elem betartása kiemelkedően fontos lenne a futballal kapcsolatos írásoknál is. Fontos megérteni, hogy egy bizonyos futballtémának van több oldalról elemezhető és értelmezhető része. Ezek a különböző értelmezési oldalak következhetnek kulturális, filozófiai, és rengeteg más különbözőségekből. Azt viszont fontos megjegyezni, ha egy szakember egy másik szakemberhez képest eltérő nézőpontból értékel bizonyos futballszakmai történéseket, attól még mind a két szakembernek lehet igaza. Ezért, ha egy szakember nem ért egyet a leírtakkal vagy elmondottakkal, akkor azt a leírást vagy elhangzott kijelentéshalmazt csak szakmailag és tudományos oldalról is alátámasztott vitában szabadna csak kritizálni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ha egy egészséges vitában és a megfelelő forrásokkal próbáljuk meggyőzni az egyet nem értőt a saját igazunkról, miközben a másiknak nincsenek hasonló forrásai, a saját igazunknak nagyobb ereje van. Ez a nagyobb erő pedig a tudományos igényből, a forrásokból eredeztethető.

Ezért fontos része László Dávid cikkének az írás legvége: a forrásjegyzék. Hiszen, bár a cikk írója (tudtommal) nem ápol szoros barátságot sem Vitor Fradevel, sem Jose Mourinhoval, mégis képes volt részleteiben átadni a Taktikai Periodizáció egy igen érdekes szegmensét. Sőt, tudományos munka árán érte el mindezt, forrásokat kutatva, az írói elfogultságát félretéve.

Ugyanis pontosan és a mai nyugati szóhasználat izgalmával élve mondja el, hogy a személyre (edzőre) szabott game modell (a továbbiakban: játékmodell) létrehozása alapvető fontosságú az edzésfolyamatok kezelésében. Továbbá, pontosan leírja, hogy a játékmodell felhasználása miként tűnik fel az edzésvázlatokban. 

Muszáj tisztázni: ebben a cikkben nincs célom arra vonatkozóan, hogy a személyes véleményemet mondjam el László Dávid kijelentéseiről, a Taktikai Periodizáció edzésmódszerként való relatív értékéről, hanem kontextust szeretnék kínálni az olvasónak. Ez a megteremtett kontextus vezet egy mélyebb megértésig. Véleményem szerint a futballteoretikai tájékozódási folyamathoz egyaránt hozzátartozik a(z ún.) magyar tradíció ismerete, illetve a külföldi szakanyagok vizsgálata is. Mivel László Dávid külföldről érkező témáról ír, így az én írásom is kizárólag a külföldi szakanyagokat veszi alapul.

Szóval, mi is ez a játékmodell és hogyan értelmezhető a körülölelő kontextus?

 

A TAKTIKAI PERIODIZÁCIÓ JÁTÉK-FILOZÓFIAI EREDETÉRŐL

A futball vizsgálatában a periodizáció mint élettani és/vagy sporttani elképzelés már az ’50-es évek Oroszországában jelen volt, majd szépen lassan a világon mindenütt elfogadott tudományos megközelítéssé vált. A csapatjátékok műfajában azonban a periodizáció egyéni sportokra levetített fejlődési mutatói nem jelentkeztek ugyanolyan hangsúllyal. Ezért a sporttudomány szakemberei egy, a csapatjátékok kiszámíthatatlanságához jobban illeszkedő elképzelés után kezdtek kutatni.

A kilencvenes évektől kezdve két meghatározó kutatócsoport egymással párhuzamosan keresett megoldást ugyanarra a problémára. Az egyik ilyen csoportot vezette Vitor Frade, a Taktikai Periodizáció atyja. A másik csoportot vezette Francisco Seirul-lo, akinek a nevéhez a Strukturált Mikrociklus elképzelése tartozik. Több bennük a közös, mint az ellentétes: mind a két társaság a dinamikus komplex rendszerekre alapozva kezdte el kutatásait.

Mindez kijelenthető Dr. Javier Mallo könyvére alapozva, ami a Complex Football címet kapta. Mallóról annyit érdemes megjegyezni, hogy az Atletico Madridnál, a Manchester Citynél, illetve a Real Madridnál is dolgozott erőnléti edzőként. Egy vele készült interjúban megemlíti, hogy az ő filozófiája szerint olyan játékosokat szeretne képezni, akik proaktív módon, a környezetükkel összhangban, de annak hatásaitól függetlenül képesek döntést hozni. A külföldi gondolkodókra igen nagy hatással bíró könyvében hosszan tárgyalja a dinamikus komplex rendszerek futballra tett hatásait.

 

Egy biológiai modell komplex rendszerként ábrázolva.

 

Egy korábbi cikkemben már én is írtam a komplex rendszerekről, Javier Mallo ihletésének eredményeként, akkor az ELTE TTK Fizikai Intézetének a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék oldalán található definícióját felhasználva:

 

„A komplex rendszerek egy új, fiatal tudományterület, ami azt kutatja, hogy egy rendszer részei hogyan hozzák létre az egész rendszer együttes, kollektív viselkedését és a rendszer hogyan hat kölcsön a környezetével. Komplex rendszerek vesznek körül minket: a társadalom emberekből, az agy neuronokból, a molekulák atomokból, az időjárás áramlatokból áll össze és mind-mind egy példa a komplex rendszerekre. A komplex rendszerek tudománya átnyúlik a természettudományok, a mérnöki, gazdasági és orvostudományok hagyományos területein. A részek és az egészek és ezek kapcsolatának bizonyos kérdéseire fókuszál, melyek a hagyományos tudományok számára is fontos.”

 

Folytatva a gondolatmenetet, így fogalmazok:

 

„Fontos megemlíteni, a tudományban a komplex rendszerek vizsgálata a szintetizáló gondolkodásmód (egyik) eredménye. A komplex rendszerek vizsgálatában fontos, hogy megértsük: a rendszeren belül a részecskék saját tulajdonságokkal rendelkeznek, a részecskék kapcsolatban állnak más részecskékkel, és a kapcsolat a részecskék között ugyancsak saját tulajdonságokkal rendelkezik. Egy mondattal leírva: minden mindenre hatással van, minden mindennel összefügg.

 

A komplex rendszereknek vannak alaptulajdonságai: (1) rendszerek alkotják, (2) komplexek, vagyis a részecskék tulajdonságai nem írják feltétlenül le az egész tulajdonságait, (3) az alkotó rendszerek non-lineáris (de akár hierarchikus) kapcsolatban állnak egymással, (4) új, önálló tulajdonságok előbukkanása jellemzi, ami nem következik a részecskék tulajdonságaiból, hanem a részecskék kölcsönhatása idézi elő. És ami a legfontosabb: (5) változásra és alkalmazkodásra alkalmas magas szinten.”

 

A fontosabb szócikkek listája a komplex rendszerek vizsgálatában.

 

Ez a futballra lefordítva azt jelenti, hogy a játékot, a futballcsapatot, illetve a futballjátékost is komplex rendszerként kell kezelni, és az ezzel a meghatározással járó fentebb leírt jellemzőket figyelembe kell venni. Bár mindegyik jellemző egyenlően fontos, a mostani írásban a negyedik, illetve ötödik pontok a legfontosabbak, vagyis az önálló tulajdonságok előbukkanása és az alkalmazkodóképesség tulajdonsága.

Az önálló tulajdonságok előbukkanása azért, mert ezt ismerve jelenthető ki: a futballjáték kiszámíthatatlan, hiszen nincsen két tökéletesen egyforma játékszituáció. A labda mindig másképpen mozog, az ellenfél mindig másképpen reagál, a szél néhol felerősödik és néhol legyengül, a hazai kapu mögötti lelátó pedig hangosabb, mint az idegenbeli kapu mögötti tábor.

Nos, ha elfogadjuk, hogy a játék kiszámíthatatlan, akkor a kontrollt kereső edzésmódszerek felfogásai, vagyis a direkt parancsra katonaként működő játékos vágyképe alkalmatlannak minősül. Hiszen az lehetetlen, hogy egy edzésen minden egyes elképzelhető (?) játékszituációra felkészüljünk. Ehelyett, egy olyan játékos körvonala rajzolódik ki, aki képes a különböző szituációkhoz alkalmazkodni (nem reagálni!), majd egy még magasabb szintre érve a számára előnyös játékszituációkat megteremteni. Mindezt egy kiszámíthatatlan környezetben, amit labdarúgásnak hívunk.

Adódik a kérdés: mihez képest kell a futballistának alkalmazkodnia? Jogos a felvetés, hiszen míg (mondhatnánk a régi sztereotípia felől) Angliában egy ,,vaktában keresztbe lőtt” labda jó megoldásnak minősülhet, addig ugyanez Sevillában nem biztos. Ezzel kapcsolatban a fentebb már linkelt cikkben így írtam:

„A részecskék és az általuk kialakult nagy egész és a körülölelő környezet közötti kölcsönhatás befolyásolja a nagy egész tulajdonságait, viselkedésüket és az azon belüli kapcsolatrendszereket.”

Ebből az következik, hogy a futballista minden döntését ahhoz képest hozza meg, hogy környezetével milyen kapcsolatot ápol. A futballdöntés minőségét pedig az jelzi, hogy mennyire hatásosan képes a környezetével előnyös kapcsolatba lépni. Képes-e a környezetét megfelelő módon felmérni, hogy a kialakuló játékszituáció feltárulkozzon elébe? Képes-e úgy átvenni a labdát, hogy a következő döntés előkészítése megtörténhessen? Képes-e a saját viselkedésével támogatni csapattársait és előnyös szituációba helyezni a játék folyamatossága érdekében?



 

A VÁLASZOK KERESŐI

Ezekre a kérdésekre keresik a választ a futballban dolgozó szakemberek a világ minden táján. Ekképpen, ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg válaszokat Paco Seirul-lo, illetve Vitor Frade kutatói csapata is.

Paco Seirul-lo, az FC Barcelona metodikai osztályának kiötlője és kurrens vezetője radikális futballgondolkodó. Ő azt vallja, hogy a játék olyasvalami, mint a madarak érthetetlen mégis lenyűgöző rajzása.

Nekünk, embereknek csak sejtéseink vannak, hogy miért mozognak együtt úgy, ahogy. De biztosak lehetünk benne: vannak alapelvek, amiket a madarak betartanak, máskülönben egymásba repülnének és életveszélyes helyzetbe sodornák az egymást. Erre alapozva, az elismert professzor szerint a labdarúgás egy örökké mozgó és változó csapatjáték, ahol a játékosok feladata az edző által előírt alapelvek szubjektív értelmezése, azok kreatív és személyre szabott kivitelezése a pályán a kollektív sikeresség érdekében. Az ő gondolatmenete szerint a játékban nincsenek megkötések, csupán irányelvek és szabályok vannak. A játékosok ebben a metodikában a környezet változásaihoz való alkalmazkodást fejlesztik és a játékosok teljesítménye annál értékesebb (erről a témáról bővebben itt olvasható), minél jobban képes alkalmazkodni, természetesen az edzői filozófia irányelveit szem előtt tartva.

 

A perspektívák különbözőségei.

 

Ezzel szemben Vitor Frade elképzelése, a Taktikai Periodizáció módszertana, konzervatívabb és egyúttal könnyebben emészthetőbb is. Számára a játékos döntési képességének fejlesztése a játékmodell pontos ismerete és gyakorlása által vihető végbe. A játékmodellnek az edző által képviselt filozófiának pályán való megjelenítődése kell, hogy legyen. A játékosok számára a feladat egyszerű: döntéseiket úgy hozzák meg, hogy a játékmodellben foglaltak megvalósuljanak. Az egyszerűség kedvéért, kissé szigorúan fogalmazva: Dr. Frade módszertana jobban leszabályozza a játékot, mint katalán társa, azonban még mindig jelentősen a játékos önmegvalósítása felé tereli az edző felfogását, ezzel jelezve a dinamikus komplex rendszerek alapként működő funkcióját. Erről a módszertanról már korábban is írtam, akkor a Zalaegerszeg játékmodelljét vizsgáltam a Taktikai Periodizáció szemüvegén keresztül, Márton Gábor vezetése alatt.

 

VAN KÖZÖS MESSI ÉS A NAPRAFORGÓ VISELKEDÉSÉBEN

Amikor László Dávid a kis- és közepes méretű játékok hatásáról értekezik, akkor erről az alkalmazkodóképességről ír. Amikor az edzésgyakorlatok szabályrendszeréről van szó, akkor a játékosok értelmezéséről és az értelmezés futballakcióra való átváltásáról ír. Ennek érdekében a Taktikai Periodizáció módszertanára támaszkodik, abban az elméletrendszerben értelmezi a tanulási folyamatokat, illetve a kis és közepes méretű játékok hatásait.

Mivel a labdarúgó, mint komplex rendszer magas szintű alkalmazkodásra képes, a különböző gyakorlatokhoz hozzárendelt szabályrendszer alkotta minigalaxis a játékosok számára egy olyan helyzetet idéz elő, amikor a futballtudásukat a gyakorlatban meghatározott szabályrendszernek megfelelően kell optimalizálni. Mindezt hozzáalakítva az edző által elvártakhoz annak céljából, hogy a megfelelő futballdöntésekkel abszolválják a gyakorlatot.

Pontosan úgy, ahogy a napraforgó viselkedik a természetben. Tudniillik, a természet, maga az időjárás, illetve az élőlények mind komplex entitások. Amikor felkel a nap, a napraforgó képes megváltoztatni növekedési ütemét pontosan azért, hogy egy ideig kelet felé, majd később nyugat felé nőjön gyorsabban. Ez a belső biológiai óra, a növekedési szint változtatása tereli a virágot a nap fénye felé, ezzel biztosítva a növény jövőjét.

Ez az alkalmazkodás legmagasabb szintjét jelenti a növényeknél. A futballistáknál ugyanez Messi labdavezetése négy ember között.

Urbányi István, a Budapest Honvéd jelenlegi sportigazgatója egyszer azt mondta: „A mai modern edző a játékot nemcsak érti, hanem megérti.”

Remélem, ez a cikk segített az értés megértésre váltásában.

 

FORRÁSJEGYZÉK

Szász István Szilárd: Kontextusát vesztett világ. Link: (68) Szász István Szilárd: Kontextusát vesztett világ (maszol.ro)

Alberto Mendez-Villanueva: Tactical Periodization: Mourinho’s Best-kept secret? Link: https://www.researchgate.net/publication/313774247_Tactical_Periodization_Mourinho%27s_Best-kept_secret

Ridi Dauti: Understanding the Tactical Periodization Methodology. Link: https://spielverlagerung.com/2020/05/23/understanding-the-tactical-periodization-methodology/?doing_wp_cron=1590560026.0420269966125488281250

Xavier Tamarit: What is tactical periodization? Link: https://www.amazon.com/What-Tactical-Periodization-Xavier-Tamarit-ebook/dp/B00W3LI5FQ

Pedro Mendonca: Tactical Periodization: A Practical Application for the Game Model of the FC Bayern Munich of Jupp Heynckes (2011-2013). Link: https://www.amazon.com/Tactical-Periodization-Practical-Application-2011-2013-ebook/dp/B00MPDPGRM/ref=sr_1_4?crid=T4FMUZO1MX0N&dchild=1&keywords=tactical+periodization&qid=1591400389&s=books&sprefix=tactical+period%2Cstripbooks%2C193&sr=1-4

Javier Mallo: Complex Football (1st Edition). Link: https://www.amazon.com/Complex-Football-Seirul·lo´s-Structured-Periodisation/dp/8460696669/ref=sr_1_1?dchild=1&keywords=complex+football&qid=1591400349&s=books&sr=1-1

Bene Ferenc: Taktikai Periodizáció. Link: https://webshop.mlsz.hu/product/37-taktikai-periodizacio-nocolor

Bene Ferenc: Tactical Periodization. Link: http://www.beneferenc.hu/wp-content/uploads/Tactical-periodization-1.pdf

Militár Iván: A Futball-Teljesítményről. Link: https://locationfootball.wordpress.com/2020/05/11/a-komplex-rendszerekrol/

Militár Iván: A komplex rendszerekről. Link: https://locationfootball.wordpress.com/2020/05/11/a-komplex-rendszerekrol/

Seirul·lo Vargas, F. Entrevista de Metodologia y Planificación. Training Fútbol (2001). (Link nem elérhető).

Seirul.lo, F. Una línea de trabajo distinta. Revista de Entrenamiento Deportivo, 23(4): 13-18. (2009). (Link nem elérhető).

Seirul.lo, F. Preparación física aplicada a los deportes de equipo, Colección Cadernos Técnico-Pedagóxicos do INEF de Galicia, A Coruña: Centro Galego de Documentación e Edicións Deportivas (1993). (Link nem elérhető).

Seirul.lo, F.. Estructura sociafectiva. Documento INEFC – Barcelona (2010). (Link nem elérhető).

Seirul·lo Vargas, F. Preparación física aplicada a los deportes de equipo: balonmano (1993). (Link nem elérhető).

Durand, M. El niño y el deporte. Barcelona: Paidós (1988). (Link nem elérhető).

Adam Bate: Jose Mourinho, Vitor Frade and the influence of tactical periodisation. Link: https://www.skysports.com/football/news/11095/11764172/jose-mourinho-vitor-frade-and-the-influence-of-tactical-periodisation

Scherzer Marcell: Példaképek: Gary Vaynerchuk [Példaképek cikksorozat]. Link: Példaképek: Gary Vaynerchuk [Példaképek cikksorozat] – Read !t (blog.hu)

Seirul-lo Vargas, F.: Dynamic Systems and Performance in Team Sports (2003). (Link nem elérhető).

Interview by PROathlete with Dr. Javier Mallo: Football conditioning: Interview with Dr. Mallo – Real Madrid. Link: Football conditioning: Interview with Dr. Mallo – Real Madrid | PROathlete


A borító forrása: Pixabay


Kis- és közepes méretű játékok hatása a játékfelfogásra

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x
%d bloggers like this: